Nagy visszahangot keltett a pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata, miszerint változhat a nyugdíj mellett járó 13. és 14. havi juttatás számítási módja: a jövőben nem feltétlenül mindenki kapna a rendes ellátásával arányos összeget. Kármán András csütörtökön a Kossuth rádióban arról beszélt, a Tisza-kormány a rászorultság alapján differenciálná a kifizetéseket, így az alacsonyabb nyugdíjból élők akár nagyobb, a magasabb ellátásban részesülők pedig kisebb plusz összegre számíthatnak.

– Nincs még konkrét kormánydöntés arról, hogy ugyanolyan mértékben részesüljön-e a 13. és 14. havi juttatásból az, aki havonta 120 ezer forintos ellátást kap, mint az, akinek 500 ezer forint a járandósága – tette hozzá.

Ez alapján elképzelhető, hogy a kisebb nyugdíjból élők arányaiban nagyobb támogatást kapnak, míg a magasabb ellátásban részesülők számára korlátozzák a pluszkifizetés összegét. 

Ennek apropóján kérdeztük Krusovszky Imrénét, az Idősek Tanácsa egykori tagját. A testülettel az Orbán-kormány rendszeresen egyeztetett a nyugdíjasokat érintő kérdésekben, a kormányváltás óra azonban semmilyen tájékoztatást nem kaptak a Magyar Péter vezette kabinettől, mi lesz a sorsa a továbbiakban a szervezetnek, amelyet egyébként a mindenkori miniszterelnök vezet. 

Mit jelent az, hogy rászorultság?

Lapunknak nyilatkozva úgy vélte, minden egyes embernél meg kellene nézni, hogy valóban rászoruló-e, és egyáltalán miért az. Példaként megemlített egy nyugdíjba vonult zenészt: lehet, hogy olyan helyzetben volt, hogy fizethetett volna több társadalombiztosítási járulékot, de közben olyan adózási nemet választott, amellyel minimálbérre volt bejelentve. 

Magyar Péter azon bejelentésével kapcsolatban, hogy 2027. január elsejétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, Krusovszky Imréné azt mondta: nagyon sajnálja azokat, akiknek nincs 120 ezer forint a nyugdíjuk havonta, ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, hogy miért nincs.