GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 28. 3 percnyi olvasás
A következő feladat nem az, hogy eldöntsük, „multik vagy magyar cégek” kellenek-e.
Az Orbán-kormány időszaka alatt jelentős lépések születtek a beruházások hazánkba ide vonzásában. Ezt szolgálta a keleti nyitás politikája is. Érdemes megnézni a számokat is. Ezekből kiderül, hogy több mint 109 milliárd eurónyi külföldi működőtőke dolgozott Magyarországon 2024-ben.
– A Magyar Nemzeti Bank végső adatai alapján Németország 23,25 milliárd euróval áll az első helyen. Utána Ausztria 9,38, Dél-Korea 9,06, az Egyesült Államok 8,52, Kína pedig 5,25 milliárddal következik. Vagyis német, osztrák, amerikai, dél-koreai és kínai vállalatok egyszerre tettek komoly, hosszú távú téteket Magyarországra – írta közösségi oldalán Sebestyén Géza, a MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője, egyetemi docens.
Ezt mutatja a MERICS és a Rhodium Group mellékelt grafikonja is. 2017-től újra és újra jelentős tőkeáramlást látunk több földrészről, 2022-ben pedig a pozitív tételek nagysága megközelítette a 10 milliárd eurót. 2023–2024-ben különösen erős lett az osztrák jelenlét, miközben Dél-Korea, Kína és más európai országok is komoly szereplők maradtak.
– Dél-Korea talán a legjobb példa arra, milyen gyorsan képes átrendeződni a térkép. A dél-koreai FDI-állomány (külföldi közvetlentőke-befektetés) 2014-ben még csak 740 millió euró volt Magyarországon. 2024-re 9,06 milliárdra nőtt. Több mint tizenkétszeresére – emelte ki Sebestyén Géza.
A német BMW több mint 2 milliárd eurót fektetett debreceni gyárába. A dél-koreai SK On 2,29 milliárd dolláros iváncsai akkumulátorgyárat jelentett be. A kínai CATL pedig 7,34 milliárd eurós, 100 GWh kapacitású debreceni projekt mellett döntött.
– Mindez a magyar gazdasági modell nemzetközi elismertségét is megmutatja. Amikor egymással versengő német, osztrák, amerikai, dél-koreai és kínai tőke ugyanabban az országban vállal hosszú távú kockázatot, az erős bizonyíték arra, hogy Magyarországot komolyan vehető termelési és beruházási helyszínnek tartották – tette hozzá a szakértő.
A Magyar Nemzet a minap azt is megírta, hogy a keleti nyitás több rekordberuházást, sok pénzt és a foglalkoztatás bővülését hozott Magyarországnak. A Tisza Párt azonban már a választási kampányban igyekezett ezt az eredményt gyengébbnek beállítani, a többi között arról beszéltek, hogy az akkumulátorgyárak mennyire környezetszennyezők. A támadások sorából nem maradtak ki az autógyárak sem.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdasáfejlesztési Ügynükség vezető elemzője szerint a kínai és más keleti cégek sok esetben hídfőállásként tekintenek Magyarországra, elsősorban nem a hazai piac, hanem az európai elérése a céljuk, így ha bezárul a kapu előttük, akkor feltehetően más célországot keresnek, amellyel képesek együttműködni a régióban.
Vagyis azok a beruházások, amelyek eddig Magyarországra érkeztek, a jövőben a szomszédos országokba vagy más versenytársakhoz települnének át és ott járulnának hozzá a munkahelyteremtéshez, valamint a növekedés dinamizálásához.
A már itt lévő cégek esetében is kérdésessé válhatnak a további bővítési tervek vagy adott esetben az üzemek csoporton belüli súlya. A hatások azonban nem feltétlenül állnak majd meg a keleti cégeknél, ezek többsége az elmúlt években már beágyazódott a magyar gazdaságba, vagyis a beszállítók, sok esetben kis- és középvállalkozók szintjéig is tovagyűrűzhetnek a negatív folyamatok. De ez a hatás a termelési láncban felfelé is megjelenhet, például a német autógyártók (BMW, Mercedes) bővítéseiben, tekintve, hogy magyarországi szerepük növelésében a CATL mint beszállító megtelepedése is szerepet játszott. A meglévő beruházásösztönzési ökoszisztéma gyökeres és gyors átalakítása így jelentős kockázatokat hordoz magában.
A beruházások megtartásáért, bővítéséért most különösen fontos sokat tenni. A nemzetközi könyezet ugyanis kedvezőtlen. A Központi Statisztikai Hivatal a minap közölte: a beruházások volumene a második negyedévben a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez mérten – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások összértéke összehasonlító áron 4,3 százalékkal csökkent.
Sebestyén Géza egy másik bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nyitása a külföldi működőtőke előtt helyes stratégiai választás volt. Egy kis, tőkeszegény, technológiai felzárkózásra kényszerülő ország számára aligha lett volna racionálisabb út évtizedeken át házon belül újra feltalálni azt a technológiát, szervezési tudást és globális kapcsolatrendszert, amelyet a világ vezető vállalatai beruházásaikkal együtt közvetlenül ide tudnak hozni.
A következő feladat ezért nem az, hogy eldöntsük, „multik vagy magyar cégek” kellenek-e, hanem hogy a már megszerzett és a jövőben érkező beruházásokból mennyi tudást tud Magyarország itthon tartani.
A Costa Rica-i 26 százalékos foglalkoztatási többlet, a 4–9 százalékos termelékenységi előny és a norvég 20 százalékos munkavállalói tudáshatás mind azt üzeni, hogy az igazán sikeres beruházáspolitikát az jellemzi, hogy a gyárkapun túl a magyar beszállítók, mérnökök, kutatóhelyek és az önálló magyar vállalkozások is erősebbé válnak.
– Magyarország tehát jól tette, hogy megnyitotta a kapukat, versenyzett a beruházásokért és bekapcsolódott a multinacionális vállalatok termelési hálózataiba. A jövőben pedig fontos lesz, hogy azt is számon tartsuk, hány magyar vállalkozás nőtt fel a külföldi beruházás mellett, hány mérnök lépett előre, mennyi K+F került ide, és a behozott technológia mennyivel növelte a magyarok tudását – tette hozzá.
Napi