BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 28. 7 percnyi olvasás
Bár az okostévék piacát ma már a minimalista, alig néhány gombbal szerelt távvezérlők és a mobiltelefonos applikációk uralják, a hagyományos, fizikai gombokkal ellátott eszközök iránti kereslet nagyobb, mint valaha. A vásárlók jelentős része már az új televízió kibontásakor azonnal egy utángyártott, számbillentyűs modellt tesz a kosárba, mert a gyári kiegészítőket bonyolultnak találja. Az elektronikai szaküzletek tapasztalatai szerint ráadásul a gyári távirányítókra szinte egyetlen gyártó sem vállal valós garanciát, ami valóságos aranybányává teszi az univerzális helyettesítők piacát.
Amikor valaki manapság megvásárol egy csúcskategóriás Samsung vagy LG televíziót, a dobozban gyakran egy olyan futurisztikus távvezérlőt talál, amelyen a bekapcsológombon, a hangerőszabályzón és egy többfunkciós görgetőgombon kívül alig akad más fizikai kezelőszerv. A modern dizájn szerint a csatornaváltáshoz vagy a számok beírásához egy virtuális, képernyőn megjelenő QWERTY-billentyűzetet vagy SMS-szerű lépegetős rendszert kellene használni. Ez a fajta minimalizmus azonban komoly ellenállást vált ki a fogyasztókból. Nemcsak az idősebb generáció, hanem rengeteg fiatalabb vásárló is képtelen vagy nem hajlandó megbarátkozni ezzel az elgondolással, és már a televízió megvásárlásának pillanatában célirányosan keresnek egy hagyományos, nyomógombos alternatívát – hívta fel a figyelmet egy meglepő trendre Lengyel Lajos, a MediaMarkt szakértője.
Régebben az univerzális távirányító vásárlása felért egy kisebb informatikai kihívással. A csomagolásban mellékelt, apró betűs füzetben márkánként akár 30–40 különböző számsor is szerepelt, amelyeket bonyolult gombkombinációkkal kellett bepötyögni, miközben a felhasználó reménykedett, hogy a készülék végre reagál a kikapcsoló gombra. Ezt a frusztráló folyamatot a technológia fejlődése mára teljesen felszámolta.
A piacvezető utángyártott márkák (például a Savio) felismerték a problémát, és kifejezetten a legismertebb tévégyártókra – Samsung, LG, Hisense, Sony, Panasonic, Philips, TCL – szabott, dedikált modelleket dobtak piacra. Ezek az eszközök gyárilag, chip szinten tartalmazzák az adott márka összes létező vezérlési kódját, nagyjából 20–25 évre visszamenőleg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vásárlónak semmit sem kell programoznia: a kicsomagolás után mindössze be kell helyezni a két darab elemet, és a távirányító azonnal, hibátlanul kezeli a televíziót, legyen szó egy vadonatúj okoskészülékről vagy egy régi, akár még képcsöves modellről.
Ez is érdekelheti
Az LG televíziók egy kevéssé ismert, de rendkívül praktikus funkcióval rendelkeznek, amely lehetővé teszi a leggyakrabban használt alkalmazások, csatornák és eszközök gyors elérését. Ez a Gyorshozzáférés menü, amely a webOS rendszerrel és Magic Remote távirányítóval felszerelt modelleken érhető el. A funkció aktiválásához mindössze három másodpercig kell lenyomva tartani a távirányító 0-s gombját.
A fizikai gombok hiánya mellett a cserepiac legfőbb motorja a sérülékenység és egy jogi kiskapu. A távirányító az otthoni környezet leginkább igénybe vett tárgya: rendszeresen leesik, ráülnek, a kanapé rései közé szorul, vagy éppen ráömlik valamilyen folyadék. Ha egy ilyen baleset során a gyári kiegészítő tönkremegy, a fogyasztó komoly meglepetéssel szembesül a márkaszervizben.
Az emberek jelentős része az egyszerű kezelhetőséget keresi, amit a hagyományos, számgombos távirányítókban talál meg – állítja Lengyel Lajos, a MediaMarkt szakértője / Fotó: Blikk
A televíziógyártók többsége ugyanis a távirányítót nem a főtermék részeként, hanem mindössze „kellékként” vagy tartozékként minősíti. Emiatt a gyári garanciális feltételek vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül korlátozott ideig vonatkoznak rájuk. Ha a gép elromlik, a szervizek elutasítják az ingyenes cserét, a hivatalos gyári pótlás ára pedig – típustól függően – könnyen 6–10 ezer forintra, vagy – az LG Magic Remote esetében – még magasabbra rúghat.
Ezzel szemben az utángyártott alternatívák töredékáron, teljesen azonos műszaki megbízhatósággal érhetőek el. A kereslet volumenét jól mutatja, hogy egy-egy nagyobb elektronikai szaküzletben a november-decemberei főszezonban akár 500 darab utángyártott távvezérlő is gazdára talál alig néhány hét leforgása alatt.
Műszaki szempontból az utángyártott és a gyári távirányítók között nincs minőségbeli különbség. A belső elektronika tartóssága megegyezik, a hatótávolság és a reakcióidő pontosan ugyanazt a szintet hozza. A különbség kizárólag a formavilágban, a gombok elrendezésében és bizonyos prémiumfunkciók meglétében jelenik meg.
Az utángyártott modellek tervezésekor a gyártók igyekeznek a kényelmi funkciókra fókuszálni. Míg a régi darabokon a streamingszolgáltatások elérése nehézkes volt, a modern verziókon szinte kötelező elemmé váltak a dedikált Netflix-, HBO- vagy YouTube-gombok, amelyekkel a menürendszerben való hosszas barangolás nélkül, egyetlen gombnyomással elindíthatók a platformok. Ugyancsak megtalálhatóak rajtuk az azonnali böngészést segítő gyorsgombok is – mutatott rá Lengyel Lajos egy fontos vásárlási szempontra.
Létezik azonban egy határozott technológiai választóvonal, ahol az utángyártott eszközök elvéreznek: ez a hangvezérlés. A prémium-okostévék mikrofonnal ellátott, hangfelismerő funkcióit az univerzális vagy utángyártott távvezérlők nem képesek helyettesíteni. Ha valaki kifejezetten hangutasításokkal szeretné irányítani a készülékét, kénytelen megfizetni a gyári eszköz magasabb árát a hivatalos márkaszervizeken keresztül.
A MediaMarkt szakértője szerint – a közhiedelemmel ellentétben – a telefonos távirányító-alkalmazások sem tudták visszaszorítani a fizikai eszközök piacát. Az applikációk használata a mindennapokban kényelmetlen, a csatlakozási hibák és a korosztályi sajátosságok miatt a fogyasztók továbbra is a kézzelfogható, vakon is kezelhető gombokat választják. A távirányítók körül nincsenek eltitkolt technológiai mítoszok vagy rejtett funkciók, ez egy célszerszám, amelynek egyetlen feladata van: gombnyomásra megbízhatóan végrehajtani a parancsot.
Napi