GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 27. 2 percnyi olvasás
Egyedüli tiszás képviselőként Melléthei-Barna Márton nem támogatta Unger Anna jelölését a vagyonvisszaszerzési hivatal élére. A politikus a 24.hu megkeresésére elmondta, miért tartotta Ligeti Miklóst alkalmasabbnak a posztra.
Szakmai meggyőződése alapján szavazott nemmel Unger Anna jelölésére, mert Ligeti Miklóst tartotta a legalkalmasabbnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára – közölte a 24.hu megkeresésére Melléthei-Barna Márton, a Tisza politikusa.
A vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjének kiválasztásáért felelős bizottságban nyolc tiszás, három fideszes és egy Mi Hazánk-os képviselő ül. A szavazáson Melléthei-Barna volt az egyetlen tiszás tag, aki nemmel voksolt Unger Anna jelölésére.
Elmondása szerint azért támogatta a sokak által favoritnak tartott Ligeti Miklóst, mert jogászt szeretett volna a pozícióban látni, aki közelebbről ismeri az ügyészség működését.
Ez nála azt is felülírta, hogy Ligeti nem rendelkezik kiemelkedő vezetői tapasztalattal.
Az Unger Anna melletti döntés a Tisza támogatói között is nagy visszhangot váltott ki, mivel szakmáját tekintve politológus, kutatói munkájának pedig elsősorban nem a korrupció, hanem a pártfinanszírozás áll a középpontjában. Elképzelése szerint a hatóságnak azt is meg kell akadályoznia, hogy törvényalkotással bevédett, jogilag nehezen támadható korrupciós ügyeket lehessen végrehajtani.
A kutatót leginkább amiatt bírálták, mert elmondása szerint nem reális, hogy hat éven belül ítéletek szülessenek. Az eljárások időtartama persze jelentős részben a bíróságok működésén múlik, a bűnösség jogerős kimondása előtt pedig az érintettek letartóztatása sem kizárt, ha például fennáll a szökés vagy az elrejtőzés veszélye.
Ligeti ezzel szemben a meghallgatásán erősen a hatályos jog keretei közé szorította a lehetséges intézkedéseket. Többek között arról beszélt, hogy az elévülési szabályokat nem lehet felülírni, ezért sok esetben meg kell elégedni a korrupció tényének feltárásával, és hogy nemzetközi tapasztalatok alapján még
a bizonyított ügyekben is csupán az esetek 10 százalékában reális az eltulajdonított vagyon visszaszerzése.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán