A tüdőrák az egyik vezető halálozási ok a világon, és bár sorra bukkannak fel újabb terápiák a daganatos betegség előrejelzésére és kezelésére, ezek gyakran meglehetősen lassan jutnak el a széles körű alkalmazásig. Egy friss kutatás kimutatta, hogy a tüdőgyulladásos folyamatokért felelős enzimek visszaszorításával megelőzhető lehet a tüdőrák kialakulása, és egy másik új tanulmány szerint a megfelelő tumormarkerekkel akár évekre előre is megjósolható lehet a nem dohányzóknál kialakuló tüdőrák esélye. Az Európai Unió tagállamainak kutatói idén közös projekt keretében fejlesztettek ki két gyógyszert a legagresszívebb, kissejtes tüdőrák kiújulásának kezelésére. Ugyanakkor a szűrővizsgálatok népszerűtlensége jelentősen növeli a tüdőrák kialakulásának és súlyosbodásának esélyét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idei felmérése szerint a férfiaknál 1,3 millió, a nőknél mintegy 500 ezer megbetegedés kivédhető lenne a rendszeres szűréseken való részvétellel.

A betegség 2002-ben világszerte mintegy 1,8 millió halálos áldozatot szedett, és ugyanabban az évben 2,5 millió új esetet is regisztráltak. A tüdőrákos esetek 60-70 százalékát a dohányzás okozza, de a légszennyezésnek és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség is jelentősen növeli a daganatos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A rossz túlélési arányokhoz hozzájárul a késői diagnózis is, vagyis a szűrővizsgálatok tömeges elmaradása, ami különösen a tüdőrákos esetekben és halálesetekben élenjáró Magyarországra jellemző. Nem meglepő, hogy rosszul űllunk a tüdőrák túlélési statisztikáit tekintve is: a megbetegedés okozta halálesetek száma 2022-ben Magyarországon volt a legmagasabb az Európai Unióban: százezer lakosra 77,7 tüdőrák okozta haláleset jutott. A statisztikákból kirajzolódott, hogy a férfiakat nagyobb arányban fenyegeti a végzetes kimenetelű tüdőrák, mint a nőket: százezer férfi lakosra 110,4, ugyanennyi női lakosra 56,1 haláleset jutott.

Ezekkel az arányokkal Magyarország négy évvel ezelőtt a harmadik legrosszabb helyzetben lévő európai uniós tagállam volt a tüdőrákhoz kapcsolódó halálozási rátákat tekintve. Az uniós tagállamok közül a legtöbb tüdőrák okozta haláleset Hollandiában, Dániában, Magyarországon és Írországban fordult elő. Az európai országok átlagos túlélési statisztikái sem alakulnak biztatóan: a betegségbe közel 230 ezer ember halt bele 2022-ben, ami az összes rák okozta haláleset mintegy ötödét tette ki.

Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) becslései szerint 2026-ra továbbra is átlagosan kétszer olyan magas lesz az Európában élő férfiak tüdőrákos halálozási aránya, mint a nőké, ugyanakkor a nők 25 éve emelkedő halálozási rátája Spanyolország kivételével minden uniós tagállamban stabilizálódik. Eközben a tüdőrák a második leggyakoribb daganattípus az Egyesült Államokban a nők és a férfiak körében is: 2023-ban összesen körülbelül 230 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizáltak; a megbetegedés 2024-ben közel 130 ezer halálesetet okozott az országban.

A tüdőrák arányának nemek közötti eltérésének oka, hogy a férfiak minden országban korábban kezdtek el dohányozni, mint a nők, nyilatkozta Carlo La Vecchia, a Milánói Egyetem orvosi statisztikai és epidemiológiai professzora az ESMO-nak. A kutató szerint az USA-ban és az Egyesült Királyságban az EU többi országához képest korábban kezdtek el dohányozni a nők, de korábban is kezdték elhagyni a káros szokást, ráadásul az uniós tagállamok közül a spanyol, olasz és francia nők kezdtek el a legkésőbb dohányozni, azonban ez a leszokási folyamatok későbbi megkezdését is jelenti a többi országhoz képest. „Most mindkét nem esetében alacsonyabb a dohányzás elterjedtsége az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – 10 százalék alatt –, mint az EU-ban” – tette hozzá a kutató.

Az Európai Unió is folyamatosan tesztel

A tüdőrák kialakulásáért a sejtek kontrollálatlan növekedése felelős. A betegségnek két fő típusa létezik: a nem kissejtes tüdőrák, ami az esetek 85 százalékát teszi ki, és a kissejtes tüdőrák, ami az esetek 15 százalékáért felel. A gyakrabban előforduló nem kissejtes tüdőráknak több alfaja is van, így például az adenokarcinóma, amikor a daganat a tüdő külső felületén alakul ki, általában valamilyen gyulladásból visszamaradt hegek miatt, a laphámrák a főhörgők hámját támadja meg, és általában inkább a férfiakat érinti. A nagysejtes tüdőrák, ami a tüdő perifériás területeiről indul ki, a tüdőrákos esetek mintegy 10-20 százalékáért felelős. Ennél jóval agresszívebb a kissejtes tüdőrák (SCLC), ami gyorsan növekszik, és gyorsabban is terjed át más szervek szöveteire.

A kissejtes tüdőrákot évente körülbelül 62 ezer embernél diagnosztizálják, gyakran már előrehaladott stádiumban: az EU 2026-os klinikai értékelése szerint az SCLC kezelésére kifejlesztett két gyógyszer is továbbjutott a közös európai uniós klinikai értékeléseken. 2025 január óta az Európában tesztelt daganatellenes gyógyszerek nem tagállami szinten esnek át a klinikai bevizsgálásokon, hanem egy, a tagállamokból érkező kutatókból álló csapat közösen teszteli őket. A kutatók a kiterjedt (vagyis más szervekre is átterjedt) kissejtes tüdőrák kezelésre a tarlatamab bispecifikus T-sejt-engager (TCE) immunterápiás eljárástípust tesztelték, aminek működési elve, hogy a szervezet saját immunsejtjeit, vagyis a T-sejteket közvetlenül a daganatos sejtek felé irányítja, és azok elpusztítására serkenti.

Az Európai Bizottság a gyógyszert idén engedélyezte az előrehaladott stádiumú SCLC-ben szenvedő felnőtteknek, ugyanis a tesztek alapján a tarlatamab jelentősen javította a túlélés esélyét, miközben alkalmazása a kemoterápiáénál kevesebb súlyos mellékhatással járt együtt. A kissejtes tüdőrák ellen újonnan tesztelt másik gyógyszer a lurbinectedin volt: ezt a kutatók olyan betegeknél alkalmazták, akiknek állapota nem romlott az első, legerősebb gyógyszeres kezelés után. A szelektív inhibitorként regisztrált lurbinectedint infúzióval juttatták az érintettek szervezetébe, ahol a hatóanyag meggátolja a daganatok által okozott transzkripciós folyamatokat: ez azt a változást jelenti, amikor a sejtek a DNS-ben található genetikai információkat egy egyszálú RNS molekulává írják át.

Előre is lehet jelezni

„Elképzelhetünk egy olyan jövőt, amelyben elvégzünk egy tesztet, és ha valakiről megállapítják, hogy magas kockázatú, megelőző gyógyszert kap. Ezt a koncepciót a rák kialakulásának megakadályozásának nevezik, és emberek millióinak segíthet” – mondta Sangeeta Bhatia, az MIT egészségtudományi tanszékének professzora. Korábbi vizsgálatok szerint IL-1 béta nevű gyulladást okozó fehérje gátlása csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban az MIT kutatói azt találták, hogy a kaszpáz-1 nevű enzim különösen a tüdődaganatokban volt aktív, és ennek gátlása jelentősen csökkentette a tesztegerekben a daganatok méretét és számát. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy az IL-1 bétát és a kaszpáz-1-et blokkoló antitestek együttes alkalmazása során a kísérletbe bevont egerek egy részénél egyáltalán nem alakult ki daganat. A kutatók szerint ez az eljárás meglehetősen népszerűvé is válhat a tüdőrák kezelésében, ugyanis a kaszpáz-1-gátló gyógyszerek már eljutottak az emberes klinikai tesztelésig, és szájon át is alkalmazhatók.

Egy augusztus elején publikált másik kutatás szintén a tüdőrák korai előrejelzéséhez azonosított olyan markereket, amelyek a vérben végbemenő sejtanyagcsere-változások alapján adnak átfogó képet a tüdőrák kialakulásának kockázatáról. Az Amerikai Rákszövetség (ACS) és az Emory Egyetem kutatói 1357 nem rákos ember vérmintái alapján a szervezet anyagcsere-folyamataiért felelős metabolitok megváltozását figyelték meg a légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség után. Donghai Liang, az egyetem környezeti egészségügyi tanszékének docense, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint nemcsak a dohányzást és a passzív dohányzásnak való kitettséget, hanem a környezeti tényezők befolyását is komolyan kell venni a tüdőrák kialakulásának vizsgálatakor. A kutató szerint azonban a környezeti kockázatokat egyelőre a szűrővizsgálatokon sem veszik figyelembe. A prevenció és a rendszeres szűrések jelentősen javíthatják a túlélés esélyeit. Füredi András, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, rákkutató a Qubitnek korábban elmondta, hogy „az idő az egyik legfontosabb tényező. Egy korán felismert daganatot száz százalékosan lehet gyógyítani.”