Az El Niño természetes éghajlati jelenség, amely két-hétévente alakul ki, amikor a keleti trópusi Csendes-óceán vizei felmelegednek, ez pedig szélsőséges időjárási hatásokat vált ki az egész bolygón. Eddig is tudott volt, hogy az El Niño a globális hőmérséklet emelkedésével tovább fokozza az éghajlati válságot, így jövőre szinte biztosan megdől a globális hőmérsékleti rekord. A Michigani Egyetem kutatócsoportjának eredményei azonban arra is rávilágítanak, hogy a kapcsolat kétirányú, vagyis

az emberi tevékenység okozta felmelegedés az El Niño-eseményeket is intenzívebbé teszi.

A kutatók a Galápagos-szigeteken talált, akár ezeréves korallkövületek kémiai összetételét elemezték. A szigeteket körülvevő vizek az El Niño központjában helyezkednek el, így a korallfosszíliák tengerfelszíni hőmérsékletre vonatkozó adatai pontos képet adnak a jelenség történeti alakulásáról. Az eredmények szerint az El Niño évszázadokon át viszonylag stabil maradt, ám a 19. század végi iparosodás időszakától kezdve jelentős változás állt be.

Az elmúlt negyven évben az El Niño változékonysága mintegy 37 százalékkal nőtt az iparosodás előtti időszakhoz képest.

Az 1982-es El Niño után sokkal nagyobb szélsőségeket látunk, amelyeknek nincs párjuk az előző ezer évben

– mondta Julia Cole, a tanulmány vezetője. A kutatócsoport kizárta, hogy a jelenség mögött véletlenszerű vagy természetes okok állnának.

Az erős El Niño-események a gyakorlatban egyre gyakrabban fordulnak elő, hiszen 1998-ban, 2016-ban, majd 2024-ben is intenzív epizódok döntötték meg a globális hőmérsékleti rekordot. A most formálódó "Godzilla" esemény ebbe a trendbe illeszkedik, Cole hangsúlyozta, hogy nem egyedi kiugrásról van szó.

A következmények máris kézzelfoghatóak

Az El Niño erősödésével Dél-Amerika és az Egyesült Államok déli részén heves esőzések és áradások várhatók, míg Indiában a monszun gyengülésével, Indonéziában és Ausztráliában pedig aszállyal kell számolni. Egy friss előrejelzés szerint a jelenleg épülő El Niño az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásán keresztül

körülbelül 50 millió embert sodorhat súlyos élelmezési válságba.

A tanulmány társszerzője, Samantha Stevenson-Karl, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint az eredmények arra utalnak, hogy az ilyen rendkívüli El Niño-események a jövőben egyre gyakrabban fordulhatnak elő.

A kutatásban részt nem vevő Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímakutatója szerint a tanulmány fontos megerősítését adja azoknak a modellalapú előrejelzéseknek, amelyek az El Niño erősödését vetítették előre a globális felmelegedéssel összefüggésben. Hozzátette, az eredmények nyomatékosítják, hogy a közelgő El Niño pusztításának jelentős részéért

a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaság tehető felelőssé.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.