Az elnök számára fontos, de végül elbukott alkotmányosságról szóló népszavazás előtt pár nappal bemutatott félórás dokumentumfilm megtekintői pontos képet kaphattak arról március végén, hogy az akkor 47 éves elnök és 22 éves beosztottja hányszor és hol, a kanapén vagy épp a tárgyalóasztalon létesítettek egymással szexuális aktust. Állítólag a first lady már a kapcsolat elején elkezdett gyanakodni a férjére, így az jobbnak látta, ha a lányt mindössze egy hét közös munka után egy minisztériumhoz helyezteti át pár háztömbnyire az Elnöki Hivataltól. A nő beismerte, hogy igazgatói kinevezéseit (mivel később egy másik minisztériumnál folytatta karrierjét) az elnök intézte el neki, a férfi továbbá havi minimum 1 millió forintnyi összeggel támogatta meg a kormányzati fizetését, de volt, hogy esetenként akár nagyobb ajándékot is kapott tőle.

A páros chatben kommunikált egymással, a beszélgetéseket az újságíróknak is megmutatta, akik megerősítették, hogy a sokszor éjszaka bonyolódó chatfolyam egy romantikus relációt mutat a felek közt, amiben a fizetségről is szó esik. A kapcsolat két okból zárult végül le, egyrészt az afférról mit sem tudó egyik miniszter is bepróbálkozott a nőnél, másrészt a first lady rájött arra, hogy férje tilosban jár. A nő elmondta azt is, hogy bár az elnök szerette volna, ha jól kijön a feleségével, mivel tervbe vette, hogy elveszi másodfeleségnek, ez végül is nem jött össze, sőt, a férfi a szakítás után nyomásgyakorló üzeneteket küldött neki, miszerint „viselkedjen jól”.

Az újságírók egy sajtótájékoztatón megkérdezték az elhangzottak valóságtartalmáról az elnököt is, aki mindent tagadott és kidobatta a rendezvényről a sajtómunkásokat – egyúttal állítólag utasította párttársait és az állami vállalatok vezetőit, hogy védjék meg őt a hitelrontási ügyben a közösségi médiában. Röviddel ezután a botrányt egyébként nem kommentáló elnökfeleség a sajtószabadság világnapján az X-en arról posztolt, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakmán belüli felelősségvállalás megerősítésére, hangsúlyozva az alapvető szakmai normák betartásának szükségességét a médiaszektorban.

Emellett kiemelte a szabad és független sajtó fontosságát az emberi jogok védelmében, a korrupció megelőzésében és a demokratikus kormányzás támogatásában, méltatva a sajtó munkatársaink erőfeszítését, hogy hiteles és megbízható tudósításokon keresztül szolgálják a közösségeket. A mindössze pár nappal korábban lezajlott rendőrségi razzia fényében ezek a szavak sokak véleménye szerint elég üresen csengtek.

Az újságírók szerint nem a lapnál kellett volna házkutatást tartani, hanem az elnök irodai kanapéján spermamintát keresni

Az Adhadhu nevű lapot, bár a függetlenségét hangsúlyozza, mégis széles körben az ellenzéki Maldív Demokrata Párthoz kötik, ezért a Muizzu-kormánnyal leginkább ellenséges médiumként tartják számon. A videó megjelenése után az újságírókat így a halálos fenyegetések kevésbé lepték meg, az viszont határozottan, hogy a rendőrség megszállta a szerkesztőséget, és lefoglalta az összes számítógépet, valamint a megtalált adathordozókat – e példátlan hatósági fellépés miatt a kormánnyal nem szimpatizáló médiumok szolidaritásból egy napra beszüntették a munkát. Ali Ihusan belügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében megvédte a rendőrségi akciót idézve az alkotmány rendelkezéseit a szólás- és médiaszabadságról, valamint a jó hírnév védelméhez való jogról, azzal érvelve, hogy a sajtószabadság „nem jogosít fel a jó hírnév hazugságokkal való rombolására”.

A rendőrség a videót készítő két újságírót (melyek egyike a Maldív Újságírók Szövetségének alelnöke) letartóztatott, és a két férfinak a pénzbüntetés mellett 10 és 15 napot kellett a fogdán töltenie, a főszerkesztő-helyettest és a lap ügyvezetőjét pedig bíróság elé fogják állítani. Az iszlám törvénykezésen, a sarián alapú jog azt a bűncselekményt, ha valaki mást hamisan házasságon kívüli szexuális kapcsolat létesítésével vagy házasságtöréssel vádol, maximum négy év szabadságvesztéssel és 80 korbácsütéssel bünteti. A tavaly szeptember 18-án életbe lépett új médiatörvény továbbá lehetővé teszi a kormánypártiakkal teletömött hatóságnak a magas bírságok kiszabását, illetve a valótlanságot állító médium működésének felfüggesztését vagy végleges bezárását is.

Az újság azt közölte, hogy kollégáinak mindössze két órát adtak, hogy jogi védelmet találjanak maguknak és felkészüljenek a zártkörű bírósági tárgyalásukra, ahol így voltaképp nem volt lehetőségük védekezésre, ezért nem tartják jogosnak, hogy a titoktartás megsértése további jogi szankciót vonjon maga után. „Demokratikus történelmünk során először börtönöztek be újságírókat azért, mert szembeszálltak a nemzet legbefolyásosabb emberével” – írta a lap, ami azt is elárulta, hogy tavaly az elnök felhívta az ügyvezetőjüket és megfenyegette őt, amiért a lap cikkezett arról, hogy az elnöki pár egyik kiskorú fia betiltott elektromos cigarettát szívott.

Tavaly a first lady ugyanezen ügy kapcsán beperelt egy ellenzéki aktivistát a gyermekjogi törvényre és a család jó hírének megsértésére hivatkozva, de a bíróság végül nem adott neki igazat. A jelenlegi ügyet jogvédő szervezetek mellett elítélte a Brit Újságírók Szövetsége, a Nemzetközi Újságíró Szövetség és az Újságírók Védelméért Bizottság is – utóbbi az ítéleteket „az oknyomozó újságírás kriminalizálására irányuló büntetőkísérletnek” nevezte. Ibrahim Mohamed Solih volt államfő, a Maldív Demokrata Párt korábbi elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság egyik nyugalmazott bírája szintén elítélte a bebörtönzést.

Cáfolták, hogy az elnök felesége szeretne karaokézni, vagy hogy miattuk akasztotta fel magát a szobalányuk

A Muizzu-házaspár körül nem ez az első botrány. 2024-ben azzal vádolták őket, hogy az elnöki rezidenciára közpénzből vettek egy drága karaoke-berendezést, főként a first lady szórakoztatására. Az értesülést a kommunikációs miniszter cáfolta, aki szerint ezt a kacsát azok terjesztik, akik pont, hogy saját, múltbeli sikkasztásaikról szeretnék elterelni a figyelmet. Szintén 2024-es a botrány, amikor a first ladyt azzal vádolták meg, hogy van egy titkos „lakáslistája”, azaz beavatkozik abba, hogy ki kaphat meg állami ingatlanokat vagy földeket. Férje ezt határozottan tagadta, véleménye szerint egyesek a feleségét akarták eszköznek használni a kormány elleni gyűlölet és lázadás szításához.

De ott van a first lady „tripla fizetésének” kérdése is. Szádzsida Mohamed (47) az ország történetének első olyan elnökfelesége, aki férje elnöki ciklusa alatt is hivatalos állami pozíciót tölt be, és állami javadalmazásban részesül. Eredetileg a Maldív Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság tudományos főmunkatársa volt, miután azonban férje elnök lett, fizetés nélküli szabadságra ment, ám a kormány azonnal külön tanácsadói szerződést kötött vele az Egészségügyi Minisztériumnál. A nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok szerint a first lady három különböző forrásból kap fizetést: az elnöki házastársi juttatás mellett ott a tanácsadói díjazása, valamint egy magáncégnél is alkalmazzák. Az ellenzék szerint súlyos összeférhetetlenségről van szó, mivel a first lady teljes ellátását az állam állja, miközben ő extra kormányzati pénzeket vesz fel, a parlament illetékes bizottsága így vizsgálatot indított az ügyben.

De az elnököt is érte már olyan vád, hogy jogtalanul gazdagszik. A legjelentősebb pénzügyi botrány közvetlenül a 2023-as választások előtt robbant ki, amikor kiszivárgott pénzügyi jelentések láttak napvilágot. A dokumentumok szerint Muizzu még lakásügyi és infrastrukturális miniszterként szabálytalan pénzmozgásokat bonyolított a saját személyes bankszámláján; az ellenzék azzal vádolta, hogy kenőpénzeket fogadott el egy kínai vállalattól, amely elnyerte a szigeteket összekötő híd kivitelezési szerződését.

Minden vád közül azonban a legkomolyabb még a választás előttről származik, amikor az ellenzék azzal vádolta meg az elnököt, hogy 2012-ben azért akasztotta fel magát az otthonukban az egyik szobalányuk (ha egyáltalán öngyilkosság volt), mert Muizzu szexuálisan erőszakoskodott vele, csak aztán miniszteri befolyását latba vetve eltussolták az ügyet. A botrány akkora méretet öltött, hogy Szádzsida Mohamednek személyesen kellett kiállnia a nyilvánosság elé, hogy megnyugtassa a kedélyeket. Állítása szerint a rendőrségi vizsgálati jegyzőkönyv egyértelmű (egyébként a házas nő férje is az alkalmazottjuk volt és velük lakott), és a politikai ellenfeleik csupán a család hírnevét akarják bemocskolni. Továbbá biztosított mindenkit, hogy férje „soha nem nézett rossz szándékkal más nőkre.”

(Borítókép: Mohamed Muizzu hivatalos berlini látogatásán 2026. február 10-én. Fotó: Annette Riedl / picture alliance / Getty Images)