A Project OT (Organization Transformation) nevű belső program egy MI-natív működési modellt vázolt fel, amelyben kisebb csapatok MI-ágensek támogatásával dolgoztak volna. A belső tervezési dokumentumok szerint

egyes részlegek létszámát akár 60 százalékkal is csökkentették volna elbocsátások, létszámstop és teljesítményalapú leépítések révén.

A Meta májusban végre is hajtott egy tízszázalékos létszámcsökkentést, az eredetileg novemberre tervezett második hullámot azonban Mark Zuckerberg személyesen állította le, mindössze órákkal a májusi elbocsátások bejelentése előtt.

Az MI nem hozta a számokat

A terv kudarcának egyik fő oka az volt, hogy az MI-eszközök nem hozták a várt eredményeket. Andrew Bosworth technológiai igazgató belső posztja szerint a Meta belső szoftverplatformjain és infrastruktúráján végrehajtott kódmódosítások száma ugyan 220 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a felhasználókhoz ténylegesen eljutó új vagy továbbfejlesztett funkciók száma viszont mindössze 36 százalékkal emelkedett.

Eközben a súlyosabb technikai és biztonsági incidensek száma 40 százalékkal ugrott meg, az elhárításukra fordított idő pedig 70 százalékkal nőtt.

Egy belső bejegyzés már áprilisban figyelmeztetett arra, hogy a megfelelő felügyelet nélkül működő MI-ágensek olyan nagyszabású, felforgató beavatkozásokat hajtanak végre, amelyeket egy ember valószínűleg nem tenné meg. Júniusban a probléma a külvilág számára is láthatóvá vált, amikor hackerek a Meta MI-alapú ügyfélszolgálati botján keresztül szereztek hozzáférést ismert Instagram-fiókokhoz, köztük a Fehér Ház korábbi, inaktív profiljához.

Az átszervezés részeként a hagyományos mérnöki és tervezői pozíciókat egységesen "builder" (építő) elnevezésre cserélték volna, a csapatok pedig két-három fős, MI-eszközökkel dolgozó podokban működtek volna négyhetes sprintciklusokban. Júniusra legalább tizenegy Meta-részleg állt át erre a modellre, a struktúra azonban komoly fennakadásokat okozott, mivel az egyik pod vezetésére kijelölt dolgozó belső fórumon jelezte, hogy nem kapott vezetői képzést, és nem fér hozzá a szükséges vezetői eszközökhöz sem.

A dolgozói ellenállást tovább fokozta, hogy a Meta

nyomkövető szoftvert kívánt telepíteni az amerikai alkalmazottak eszközeire, amely rögzítette volna a billentyűleütéseket és egérmozgásokat az MI-ágensek betanításához.

Az alkalmazottak attól tartottak, hogy saját utódjaikat képezik ki. A belső fórumokon felerősödött a kritika, és a szakszervezeti szerveződés is megindult, miközben a félévente végzett felmérésben a dolgozói elégedettség 74-ről 55 százalékra zuhant.

Zuckerberg a májusi elbocsátások után közölte, hogy idén nem számít újabb vállalati szintű leépítésre, és elismerte, hogy a dolgozóknak nagyobb stabilitásra van szükségük.

A Meta felfüggesztette a nyomkövető programot, és lehetővé tette, hogy egyes alkalmazottak visszatérjenek korábbi csapatukba.

Júliusban Zuckerberg azt is elismerte, hogy az MI-ágensek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, miközben a vállalat idén legalább 130 milliárd dollárt tervez MI-chipekre és infrastruktúrára költeni. A befektetői nyomás emiatt egyre nő, hogy ezek a kiadások végre mérhető eredményeket hozzanak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.