Az ivóvíz biztonságáért felelős szakbizottság az augusztus 25-i ülésén áttekintette a rendelkezésre álló monitoringadatokat, különös tekintettel a Bilajska utcai hulladéklerakó felszín alatti vizekre és a közüzemi vízellátásra gyakorolt hatásaira. A rendszeres hatósági vizsgálatok és az augusztusban végzett rendkívüli mintavételek egyaránt azt mutatták, hogy a közüzemi hálózatban

nem mutatható ki a hulladéklerakóból származó szennyeződés.

Az augusztus 11-én, 13-án és 17-én vett minták szintén igazolták, hogy a hálózaton szolgáltatott víz teljes mértékben megfelel az emberi fogyasztásra vonatkozó előírásoknak.

A testület a Calcit Lika által üzemeltetett mélyfúrású kutakból vett felszín alatti vízmintákat is ellenőrizte. Az augusztus 13-i mintákban nem mutattak ki a hulladéklerakóból származó csurgalékvízre utaló anyagokat, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a szennyeződés elérte volna a mélyebben fekvő víztartó rétegeket.

A hatóságok kiemelték, hogy a hulladéklerakó környezetében észlelt szivárgás jelenleg egy sekély hidrogeológiai zónára korlátozódik, a mélyebb rétegvizek folyamatos nyomon követése pedig továbbra is zajlik.

Gospić lakosságának többsége a közüzemi vízhálózatra csatlakozik, a hatóságok ugyanakkor azt javasolják a saját kúttal rendelkező lakosoknak, hogy regisztráltassák azokat a vízminőség ellenőrzése érdekében. Az első magánkutakból származó mintákat augusztus 20-án vették le, a további vizsgálatok még folyamatban vannak. A hatóságok a háztartási szükségletek kielégítésére a rendszeresen ellenőrzött közüzemi ivóvíz használatát javasolják.

Mi történt?

A horvátországi Gospićban, a Bilajska utca 50. alatti egykori PPK Velebit ipari területen feltárt illegális hulladéklerakó azért vált ivóvíz-üggyé, mert a hatósági szakértői vizsgálatok szerint a több év alatt odahordott, mintegy 37 ezer tonnányi vegyes — részben ipari, műanyag-, elektronikai és egészségügyi eredetű — hulladék nemcsak a talajt szennyezte, hanem a lerakótól lefelé eső talajvízben PFAS-vegyületeket, azaz „örök vegyi anyagokat” is kimutatott; az egyik mérőpontban 200,5 ng/l-es értéket mértek, ami a horvát és uniós ivóvízre vonatkozó 100 ng/l-es paraméterérték kétszerese. A lakossági aggodalmat erősíti, hogy Lika térsége karsztos, nagy felszín alatti vízkészletekkel rendelkező vidék, ahol a szennyezés terjedése nehezebben előre jelezhető, ezért a helyiek és civil kezdeményezések gyors kármentesítést és tartós vízmonitoringot követelnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.