BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 27. 2 percnyi olvasás
Az elnökjelölt szerint várni kell a jogerős ítéletekre, de nem kell bírósági végzés ahhoz, hogy akár 5 milliárd forintos bírságot szabjon ki az új ÁVH.
Unger Anna az igazságügyi bizottság előtt ismertette, milyen hivatalt képzel el, amit a tiszás bizottsági többség döntése szerint neki kell majd felállítania. Írtunk róla, hogy ma délelőtt a politológust és egyetemi tanárt választotta jelöltjéül a parlament illetékes bizottsága, holnap pedig már az országgyűlési képviselők szavaznak róla, hogy ő legyen a Tisza Párt egyik legnagyobb választási ígéretének számító Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke.
A jelölt maga is azzal borzolta a baloldali nyilvánosságban a kedélyeket, hogy kijelentette, badarság az első hat évben (ennyi időre választják meg, és nem lehet újraválasztani elnökként) jogerős bírósági eredményt várni a hivatal által megindítandó ügyekben. Emellett elmondta, hogy 150 fős hivatalt képzel el, a hivatalról szóló törvény értelmében pedig nagyon fontos szerepe lesz a négy elnökhelyettesnek, akik önállóan dönthetnek bizonyos ügyekben, és Unger Anna is azt mondta, hogy nem is akar átnyúlni a fejük felett.
A jogszabály szövegét mi is átböngésztük, és ebből kiderül, hogy a hamarosan felálló hivatal bírósági döntés nélkül is felléphet. A törvényhozó szándéka is eleve az volt, hogy bírósági végzés nélkül is intézkedhessen. A törvény szövege szerint szinte korlátlanul kérhet be adatot, minden olyan szervezettől és cégtől, amely közpénzben részesül vagy részesült. Az adatbekérés megtagadása esetén azonban bírságot is kiszabhat, ennek összege természetes személy esetén ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forinttól
ötmilliárd forintig
terjedhet. A bírsághoz nem kell bírósági végzés, és ha az adatot a hivatal nem kapja meg, újra kiszabhatja azt. A bírság méretét ahhoz képest kell meghatároznia a hivatalnak, hogy milyen súlyú az adat, amit a bekér, és amit a cég nem akar átadni.
Azokban az esetekben is kiszabható a bírság, ha a vizsgálat alá vont személyek vagy a szervezet képviselői megtagadják a válaszadást a hivatal kérdéseire, vagy nem működnek együtt.
A 2026. évi XXXIV. törvény szerint a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egyik legerősebb megelőző és vagyonbiztosítási eszköze. Eszerint kirendelt felügyelőbiztos, aki akár az egyik elnökhelyettes is lehet:
Ez alapján a cégeket gyámság alá helyezheti az NVVH, az erről szóló döntést pedig hathavonta kell felülvizsgálni.
Mindemellett külön bekezdés foglalkozik a törvényben az ún. közvagyonvédelmi kockázatértékeléssel, amelynek készítése a hivatal egyik kiemelt feladata. A törvény szövege is hangsúlyozza, hogy
a közvagyonvédelmi kockázatértékelés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget nem állapíthat meg, és szankció alkalmazásának közvetlen alapjául nem szolgálhat,
ezzel együtt viszont ezeket az NVVH közzéteszi majd ezeket a honlapján, és később a további intézkedések alapjául szolgálnak majd, vagy ezek alapján hívhat fel a hivatal más szerveket is eljárás kezdeményezésére.
A módszer hasonlónak tűnik ahhoz, amit a Ruff Bálint vezette miniszterelnökség folyamodott nemrégiben. Emlékezetes, Ruffék nemrég térképre tettek 20 ezer civil szervezetet, mindenkit, aki az elmúlt 4 évben közpénzhez jutott egyes állami forrásokból. A miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy nem a megbélyegzés a céljuk, de a civilek fejére már célkeresztet rajzoltak a lépésükkel.
Aki nehezen tudja elképzelni, mit tesz majd Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes, és Unger Anna, az NVVH elnöke, nézze meg ezt a kilenc hónappal ezelőtti videót:
Napi