Hangsúlyozta: az értéklánc valamennyi szereplője - a gazdálkodóktól és termelőktől a feldolgozókon és kereskedőkön át a pénzügyi közvetítő rendszerig - előtt nyitva áll a lehetőség a moratóriumban való részvételre.

A konstrukció keretében a jogosult vállalkozásoknak 2027. december 31-ig nem kell tőkét törleszteniük, a kamatfizetési kötelezettség azonban megmarad.

A bankok vállalták, hogy gyorsított, külön eljárást alakítanak ki, egyértelmű kritériumok alapján, és tanácsadással is segítik a programban részt vevőket.

Minden bank önállóan dönthet arról, hogy csatlakozik-e az ajánláshoz, illetve annak meghosszabbításáról és az ehhez kapcsolódó határidőkről. Az ajánlás egyfajta minimumot jelent, amelynél a bankok kedvezőbb feltételeket is biztosíthatnak

- tette hozzá.

A jelenlegi környezeti és gazdasági problémák nemcsak a gazdálkodókat érintik, hanem a teljes agrártermékpályát: az integrátorokat, feldolgozókat, szolgáltatókat és más, az ágazathoz kapcsolódó vállalkozásokat, valamint a szektort finanszírozó bankszektort is. Mint mondta, a tőketörlesztési moratórium bevezetését nem hatalmi szóval, hanem együttműködésre alapozva kívánják megvalósítani, úgy, hogy minden szereplő megfelelő mozgásteret kapjon, miközben a rászoruló agrárgazdaságok segítséget kapnak működésük fenntartásához.

Tájékoztatása szerint a tőkemoratóriumra december végéig lehet jelentkezni. A konstrukció keretében a jogosult vállalkozásoknak 2027. december 31-ig nem kell tőkét törleszteniük, a kamatfizetési kötelezettség azonban megmarad, a bankok pedig nem számítanak fel ezért díjat. A minisztérium vállalta, hogy egyeztet a bankokkal, és vizsgálja a program hatékonyságát. Ezenfelül készek egyeztetni a Magyar Nemzeti Bankkal is, mivel az érintett hitelállomány jelentős része a Növekedési Hitelprogramban érintett.

A támogatások és a finanszírozási lehetőségek fenntartása az élelmiszer-önrendelkezés szempontjából is kiemelt jelentőségű, mivel az agrárvállalkozások ellehetetlenülése az ország élelmiszer-ellátási képességét is veszélyeztetheti

- hangsúlyozta Bóna Szabolcs, aki hozzátette, hogy közös cél a Bankszövetséggel az agrárfinanszírozás fejlesztése.

A moratórium önmagában nem jelent többletjövedelmet a gazdálkodóknak,

hanem a kieső bevételek miatt kialakuló likviditási problémák kezelését szolgálja - tette hozzá.

A jogosultságra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy az agrárszektorban nagyon kevesen voltak képesek jövedelmet termelni, ugyanakkor a bankok maguk dönthetnek arról, hogy milyen kritériumokat alkalmaznak a jogosultság elbírálásánál.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: becsléseik szerint mintegy 500 milliárd forintos tőketartozást érinthet az intézkedés. Bóna Szabolcs hozzátette: a gazdák az idei évben ezzel az összeggel nagyjából megegyező veszteséget realizáltak, ezért is hozták előre augusztusra az agrártámogatások kifizetését, és a likviditás fenntartását szolgálja a tőketartozások átütemezése is.

Kovács Levente kiemelte: a bankszektor elkötelezett amellett, hogy támogassa az élelmiszerbiztonság fenntartását, ezért támogatja az agártárca fizetési átütemezésére irányuló javaslatát. A Magyar Lízingszövetség is kifejezte támogatását, így az agrár forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett a lízingszerződések is beleeshetnek az ajánlás körébe - mondta.

Az intézkedés az agrárágazat stabilitását eredményezi, erősíti a versenyképesség megőrzését és élénkíti a bankok közötti versenyt is - hangsúlyozta, megjegyezve: a bankok számára lehetőség van arra, hogy a részletes feltételrendszert saját portfóliójukhoz és ügyfeleik helyzetéhez igazítsák.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images