KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 27. 3 percnyi olvasás
Hivatalosan is megkezdődött a harc Franciaország jövőjéért, a politikai és a gazdasági elit pedig máris a puskaporos hordón ül.
Sokan azt hitték, hogy a francia elnökválasztási kampány lassan és a megszokott medrében fog elindulni, de a csütörtöki párizsi események keményen rácáfoltak erre a várakozásra. A francia gazdasági elit és a legnagyobb vállalatok vezetői a MEDEF (francia munkaadói szövetség) éves nyári fórumára gyűltek össze, ahol meghallgatták az elnökjelölteket is.
Bár a formátum szerint a jelöltek egymás után, külön-külön léptek a mikrofonokhoz, a programok és az ideológiák frontális ütközése miatt a francia sajtó már most az elnökválasztási harc nem hivatalos, első nagy vitájaként kezeli a délutánt.
A tét hatalmas: Franciaország rekordméretű államadóssággal és növekvő költségvetési hiánnyal küzd, a tőkepiacok pedig feszülten figyelik, ki veszi át a kormányrudat az Emmanuel Macron utáni érában.
A délután leginkább várt fellépője egyértelműen Marine Le Pen volt, a Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője, aki a közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb politikus és a választás legnagyobb esélyese. Le Pen pontosan tudta, hogy a hallgatóság soraiban ülő milliárdos cégvezetők és bankárok a globalista és neoliberális gazdaságpolitika hívei, akik eddig gyanakvással és félelemmel tekintettek a nemzeti szuverenista programra.
Le Pen kijelentette, hogy a francia üzleti elitnek semmi oka nincs félni egy nemzeti–jobboldali kormányzástól, és programja nem fogja romba dönteni a francia államháztartást.
A szuverenitás védelme és a nemzeti ipar megerősítése mellett Le Pen azt ígérte, hogy csökkentik a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket, és kiszámítható adókörnyezetet teremt. A politikus szerint a Nemzeti Tömörülés készen áll a kormányzásra, és képes fenntartani a stabilitást, miközben visszaadja a döntési jogköröket Párizsnak Brüsszellel szemben.
2025 márciusában az elsőfokú bíróság még bűnösnek találta Le Pent az uniós parlamenti pénzek sikkasztásában. Akkor kerek 5 évre eltiltották a közügyektől, ráadásul azonnali hatállyal. Ez a döntés egyet jelentett volna a politikai halálos ítéletével, hiszen teljesen kizárta a 2027-es elnökválasztásból. Idén júliusban a párizsi fellebbviteli bíróság az 5 éves eltiltást 45 hónapra mérsékelték, amiből 30 hónapot felfüggesztettek. Mivel a per kezdete óta eltelt idő beszámít, a bíróság kimondta: Le Pen jogilag újra választható, szabad az útja az elnökség felé, amit már be is jelentett. Már nem az a kérdés, hogy elindulhat-e, hanem az, hogy a Macron-féle centrum összeomlása után a francia elit képes lesz-e egyáltalán bárkit találni a bal- vagy jobboldalon, aki megállíthatja őt a második fordulóban.
A radikális baloldal, az Új Népfront vezére, Jean-Luc Mélenchon megvédte azt a radikális és precedens nélküli javaslatát, amely szerint Franciaországnak egyszerűen el kellene töröltetnie az Európai Központi Bank által tartott francia államadósság jelentős részét, ami nagyjából 18 százalékot, azaz mintegy 600 milliárd eurót tesz ki.
Mélenchon szerint a jelenlegi pénzügyi rendszer fenntarthatatlan, és a bankárok profitja helyett a francia jóléti államot, a szociális juttatásokat és a közszolgáltatásokat kell finanszírozni. Az ötlet hallatán a jelen lévő bankárok és befektetők körében valóságos fagyos hangulat alakult ki, és a francia bankrészvények azonnal esni kezdtek a párizsi tőzsdén.
A hatályos uniós szerződések értelmében egyébként a nemzeti központi bankok számára szigorúan tilos a saját kormányaik közvetlen finanszírozása, így az adósság törlése illegális lenne az eurózónán belül. Szakértők szerint ez Franciaország eurózónából való kényszerű kilépését is felvetné.
Miközben a jobboldal és a baloldal kőkemény víziókkal állt ki a színpadra, az Emmanuel Macron mögötti mérsékelt, liberális centrum látványos és elkeserítő gyengeséget mutatott. A színpadon a korábbi miniszterelnökök, Édouard Philippe és Gabriel Attal próbálták megvédeni a jelenlegi kormányzati eredményeket, de a fellépésük inkább tűnt egy széteső politikai formáció haláltusájának, mintsem egy győztes alternatívának.
A centristák teljesen megosztottak abban, hogyan kellene reagálniuk Le Penék és a baloldal előretörésére. Ráadásul a két napja hivatalosan is ringbe szálló balközép Raphael Glucksmann jelenléte tovább darabolja a mérsékelt szavazatokat.
Glucksmann nyíltan kijelentette, hogy az egyetlen célja „megállítani a szélsőjobboldal előretörését”, ám valós, átütő gazdasági program helyett ő is csak a megszokott brüsszeli és fősodratú lózungokat ismételgette.
Ez a francia kvázi-vita arra mindenképp jó volt, hogy felnyissa az emberek szemét: a mérsékelt, globalista közép megsemmisült, a csatatéren pedig a nemzeti szuverenitást védő jobboldal és a radikális, piacromboló baloldal maradt. Ha Le Pen taktikája sikeres lesz, és megnyeri a francia gazdasági elit támogatását, az megnyitja az utat a jobboldali fordulat előtt Európa szívében. Ha viszont a baloldali adósság-anarchia győz, az magával ránthatja az egész eurózónát, ami azonnali gazdasági válságot és inflációs hullámot hozna Közép-Európára, így Magyarországra is.
Napi