Ahogy arról szerdán beszámoltunk, csődeljárás lefolytatását kérte maga ellen a Bayer Construct Zrt., miután a kormány elállt a zuglói irodakomplexum megvásárlásától. Balázs Attila tulajdonos szerint a döntéshez a cég növekvő pénzügyi kitettsége, egyes beruházások szabályozási környezetének megváltozása és a kedvezőtlen piaci folyamatok vezettek.

Az Orbán Viktor volt miniszterelnök veje, Tiborcz István üzlettársaként emlegetett Balázs Attila megerősítette a hírt az azt közlő Telexnek, csütörtökön pedig a – NER egyik kedvenc építőipari vállalataként ismertté vált – Bayer hivatalos közleményt adott ki az ügyben, melyben azt írják: a tulajdonos azért kezdeményezett csődeljárást, mert

A csődvédelem célja nem a cég megszüntetése, hanem az, hogy 90 napon belül megállapodjon hitelezőivel, és egy reorganizációs tervvel rendezze működését. A társaság közben folytatja tevékenységét, teljesíteni kívánja folyamatban lévő beruházásait, valamint ígérete szerint kifizeti alvállalkozóit és beszállítóit.

A közleményt változatlan formában is közöljük:

Az eljárás kezdeményezésekor a tulajdonos tekintettel volt a Társaság és a cégcsoport vonatkozásában az elmúlt hónapokban bekövetkezett komoly pénzügyi kitettséget eredményező fejleményekre, így különösen egyes konkrét, előkészítés alatt álló beruházásokat érintő szabályozási háttér jelentős változására, továbbá a Zuglóban befejezett komplex ingatlanfejlesztési projektre irányuló kormányzati döntésre, valamint az összességében is kifejezetten negatív ingatlanpiaci tendenciákra.

A csődeljárás alatt a Társaság csődvédelem alatt áll, amelynek célja, hogy hitelezőivel csődegyezséget kössön annak érdekében, hogy a Társaság, illetve a cégcsoport jövőbeni működése biztosított legyen. A Társaság ún. reorganizációs szervezetet állított fel, amely a bíróság által kirendelésre kerülő vagyonfelügyelő bevonásával reorganizációs tervet dolgoz ki a reorganizáció és a sikeres csődegyezség érdekében.

A Társaság a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a hitelezőkkel egyezségi tárgyalást tart, amelynek során a Társaság kezdeményezi a csődegyezségi megállapodás megkötését. Ennek elérése érdekében a csődeljárás alatt a Társaság fenntartja a működését, munkavállalóinak közreműködésével minden erőfeszítést megtesz azért, hogy a folyamatban lévő beruházásokat megfelelő módon – határidőben és magas műszaki színvonalon – teljesítse és a rendes működési körébe eső kivitelezési feladatokban közreműködő partnerek (alvállalkozók, beszállítók) munkájának ellenértékét a továbbiakban is korrekten megtérítse.

A Társaság teljes mértékben elkötelezett abban, hogy a csődvédelem alatt a hitelezőivel megállapodjon, és ennek eredményeképpen – a csődeljárás lezárását követően – a Társaság a további rendes működését folytathassa.

Egy 300 milliárdos ügyletből lett jogi és pénzügyi csatatér

A Bosnyák tér mögötti, csaknem héthektáros területre eredetileg lakásokat, üzleteket és irodákat magában foglaló városnegyedet terveztek. A fejlesztés első változatában még mintegy 950 lakás szerepelt, ezt azonban később jelentősen átalakították: végül egy 168 lakásos épület, egy bevásárlóközpont és 7, összesen mintegy 150 ezer négyzetméteres irodaház került a projektbe.

Mint azt az Index korábban részletesen bemutatta, az Orbán-kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a fejlesztést. A zuglói önkormányzat és a környéken élők egy része ugyanakkor a várható közlekedési, környezeti és városképi terhelés miatt ellenezte a terveket.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Balázs Attila érdekeltségébe tartozó ZVK Development 2023. április 6-án kötött 244 milliárd forint értékű megállapodást az irodaházak, valamint a hozzájuk kapcsolódó ingatlanok és ingóságok állami megszerzéséről. Nem végleges adásvételi szerződés, hanem előszerződés született, az állam azonban már az építkezés idején megkezdte a vételárrészletek kifizetését.

A közvélemény csak két hónappal később, az MNV szerződéslistájából értesült az ügyletről. A dokumentumok nyilvánosságáért Hadházy Ákos és a Transparency International Magyarország is pert indított. A szervezet értékelése szerint az állam nyílt verseny, közbeszerzés, előzetes igényfelmérés, valamint nyilvános környezeti és megvalósíthatósági tanulmányok nélkül vállalta a több százmilliárd forintos vásárlást.

Az előző kormány azzal indokolta az irodapark megszerzését, hogy oda költöztetnék többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Központi Ellátási Főigazgatóságot és más állami szerveket. A terv szerint a felszabaduló belvárosi ingatlanok értékesítésével, illetve az államigazgatás egy helyre költöztetésével hosszabb távon megtakarítást lehetett volna elérni. Ennek gazdaságosságát azonban nyilvánosan hozzáférhető hatástanulmány nem támasztotta alá.

A beruházás szerződés szerinti nettó ára az eredeti 244 milliárd forintról az állam által megrendelt műszaki módosításokkal 254,8 milliárd forintra emelkedett. A dokumentumok szerint

Az állam most a kifizetett vételárrészletek mellett a foglaló kétszeresét, a nettó vételár legfeljebb tíz százalékának megfelelő meghiúsulási kötbért és további kártérítést is követelhet. A ZVK Development ezzel szemben továbbra is hatályosnak tekinti az előszerződést. A vállalat szerint a komplexum a június 30-i határidőre elkészült, rendelkezik a szükséges engedélyekkel, berendezve és birtokba vehető állapotban áll. A több százmilliárdos jogvita mellé azonban most már a Bayer Construct csődeljárása is társult.