index Belföld

Katapultáltál már? „A pilóta látja, amit kívülről senki, ezért neki kell döntenie a vészhelyzetben”

Szerző: index 2026. 08. 27. 4 percnyi olvasás


Katapultáltál már? „A pilóta látja, amit kívülről senki, ezért neki kell döntenie a vészhelyzetben”

Szabó Zoltán „Topi” egykori vadászpilótaként tudja, miért lehet döntő a rutin, a hidegvér és az évek alatt megszerzett tapasztalat.


A legújabb Konkrétan Rónai Egonnal adásában reflektáltak a hétfői balesetre. A műsor vendége Szabó Zoltán „Topi” nyugállományú vezérőrnagy, egykori vadászpilóta volt, aki MiG-ekkel reült, és korábban katapultált is.

Az egykori vadászpilóta hangsúlyozta: 

a baleset pontos okáról a vizsgálat lezárásáig nem lehet felelősen nyilatkozni. Azt ugyanakkor elmondta, hogy a készültségi gépek fegyverzettel felszállása önmagában teljesen szabályos, a hétfői esetben pedig a gép a leszállás során került olyan helyzetbe, amelyben a pilótának végül katapultálnia kellett.

A katapultálás végső soron a pilóta döntése

A beszélgetés egyik legerősebb állítása szerint vészhelyzetben végső soron maga a pilóta dönt a katapultálásról. A földről érkező utasítás legfeljebb információ, hiszen kívülről senki nem látja pontosan azt, amit a pilóta a kabinból érzékel. Ha lehetséges, elsődleges cél a gép biztonságos földre hozása.

Szabó a saját példáján keresztül is megmutatta, milyen nehéz lehet egy ilyen döntést meghozni. 2005-ben maga is katapultált egy MiG–29-esből. Elmondása szerint nem sokkal később már azon gondolkodott, mikor ülhet vissza a gépbe. Néhány hét elteltével visszatért a repüléshez, majd bemutatópilótaként külföldön is repült.

11 G a földön – és még ennél is több a katapultáláskor

Szabókifejtette, hogy a pilóták gyakorlás közben akár 9–10 G-s terhelést is átélhetnek. Ez azt jelenti, hogy a testre ható erő a saját testsúly többszörösére nő. Egy tízkilós tárgy ilyenkor úgy terhelődik, mintha száz kilogramm lenne. A katapultálás ennél is brutálisabb terhelést jelenthet. Szabó felidézte, hogy a földi katapultgyakorlatokon 10–12 G körüli erőhatást is megtapasztaltak. A Formula–1-es pilóták által megszokott terheléshez képest ez más jellegű, rövid idejű, rendkívül intenzív igénybevétel.

A hétfői pilóta sérülése kapcsán nem akart találgatni

A műsorban szóba került, hogy a hétfőn katapultáló pilóta gerincsérülést szenvedett és műtéten esett át. Szabó véleménye szerint ebben szerepet játszhat maga a katapultálás, de a földet érés körülményei is.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a pilóta a katapultálás után betonfelületre érkezett, ami súlyosbíthatta a terhelést. Ugyanakkor Szabó itt is hangsúlyozta: a pontos okokat nem lehet kívülről megállapítani.

A katapultülés egyszerre próbálja megmenteni a pilóta életét és kontrollálni a repülőgépből való kilövés során fellépő erőket. 

A rendszer működésének részletei típusonként eltérnek, de a cél ugyanaz: a pilóta túlélési esélyeinek maximalizálása.

„Az idő egy nagyon erős faktor” 

A volt vadászpilóta szerint a legfontosabb a kiképzés és a tapasztalat. A pilótákat nemcsak a szabályos helyzetekre kell felkészíteni, hanem arra is, hogy váratlan helyzetben, kizökkenve a komfortzónájukból is gyorsan és önállóan tudjanak dönteni. „Az idő egy nagyon erős faktor” – hangsúlyozta.

A beszélgetésbe szóba került az is, hogy egy vadászpilóta életében a technika mellett a rutin, a tapasztalat és a másodpercek alatt meghozott saját döntés lehet a túlélés kulcsa. A hétfői baleset részleteiről azonban – Szabó szerint is – egyelőre nem a találgatásoknak, hanem a vizsgálat eredményének kell választ adnia.

ad

További tartalom Önnek