GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 27. 2 percnyi olvasás
Már öntik a követ a Dunába a fenékküszöb miatt, miközben még nincs meg a környezetvédelmi engedély.
A paksi fenékküszöb építése már zajlik, miközben a beruházáshoz szükséges környezeti hatásvizsgálatok nem készültek el, és környezetvédelmi engedély sincs. A fenékküszöb ugyan a Paks működéséhez szükséges vízellátást segítheti, de a szakértők szerint komoly ökológiai következményekkel járhat – írta az Átlátszó.

Paksnál már zajlik annak a hatalmas fenékküszöbnek az építése, amelytől a kormány azt várja, hogy rendkívül alacsony dunai vízállás mellett is biztosítható legyen az atomerőmű vízellátása.
A beruházás azonban úgy indult el, hogy nem készült el a környezeti hatásvizsgálat, és nincs környezetvédelmi engedély sem.
Ez azért különösen fontos, mert a Duna érintett szakasza Natura 2000 terület. Az EMLA környezetjogásza szerint a környezetvédelmi törvényben előírt vizsgálatok kötelezettsége alól az sem ad automatikus felmentést, hogy a kormány kiemelt beruházássá minősítette a projektet.
A kormány külön döntéssel mentesíthetné a beruházást a hatásvizsgálat alól bizonyos veszélyhelyzetekben, ilyen döntés azonban nem született. Ráadásul a szakértők szerint a Paks kiesése önmagában nem jelentett olyan akut helyzetet, amely indokolná a környezetvédelmi szabályok félretolását.
Perger András, az Energiaklub programvezetője szerint augusztus elején ugyan valóban szűkös volt a villamosenergia-rendszer tartaléka, de a kieső paksi termelést importtal, valamint tartalék gáz- és szénerőművek bevonásával pótolni lehetett. A MAVIR által alkalmazott protokoll is erre épült: jelentős zavar esetén először a hazai tartalékokat és az importot kell növelni.
Itt a nagy bejelentés, vége az áramkrízishelyzetnek, visszavette koronáját Paks
A Mavir Zrt. visszavonta az áramellátás krízishelyzeti besorolását, miután a Paksi Atomerőmű ismét teljes kapacitással termel. A hírt Kapitány István gazdsági és energetikai miniszter jelentette be. Csütörtökön újra csökkenhet a Duna vízszintje Paksnál.
A fenékküszöb ugyanakkor nem egyszerű vízügyi beavatkozás. A tervek szerint mintegy 145 ezer köbméter követ helyeznek a Dunába, a parttól partig húzódó műtárgy pedig megváltoztathatja a folyó áramlási és hordalékviszonyait.
A WWF szerint a felvízi oldalon visszatarthatja és megemelheti a vizet, miközben az alvízi oldalon súlyosbíthatja a kisvízi helyzetet. A szakértők szerint
A fenékküszöb ráadásul nem feltétlenül jelent automatikusan átjárható akadályt a halak számára. Ehhez a vízsebességet, a mélységet, a turbulenciát, a bukásmagasságot és a kisvízi áramlási viszonyokat is figyelembe kell venni.
A legnagyobb kérdés azonban az engedélyezés.
A kormány augusztus 12-i rendelete szerint szeptember 30-ig kell kérelmezni a környezetvédelmi működési engedélyt egy Natura 2000 hatásbecslést is tartalmazó felülvizsgálat alapján. Ez azt jelenti, hogy a műtárgy akár már elkészülhet, mire az engedélyezési eljárás érdemben lezárul.
Az EMLA szerint a hatóság ettől még megtagadhatja az engedélyt, illetve korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a tevékenység folytatását. Vagyis elméletileg az sem kizárt, hogy elkészül a több tízmilliárdos beavatkozás, majd a hatóság problémát talál benne.
A kérdés ezért már nemcsak az, hogy szükség volt-e a paksi fenékküszöbre, hanem az is, hogy mi történik, ha a környezetvédelmi vizsgálat szerint a műtárgy jelentős károkat okoz? És ki szedi ki a Dunából a már beépített 145 ezer köbméter követ, ha végül nem kap működési engedélyt?
Paksi fenékküszöb: Magyar Péter éppen azzal próbálkozik nagy lendülettel, amivel Románia is zsákutcába futott a cernavodai atomerőműnél
Hatalmas beruházásról döntött néhány napja a kormány. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt egy fenékküszöb készül Paks és Dunaszentbenedek között, hogy az atomerőmű számára szükséges hűtővizet biztosítani lehessen. A projekt nem egyedülálló, a román vízügyi szakemberek is hasonló megoldással igyekeztek megoldani a cernavodai atomerőmű hűtési problémáit, ám a műtárgy ott nem a tervek szerint valósult meg. Ennek persze számos oka van.