index Gazdaság

Fontos bejelentést tett a miniszter, enélkül Magyarország élelmiszer-biztonsága is kockán forog

Szerző: index 2026. 08. 27. 7 percnyi olvasás


Fontos bejelentést tett a miniszter, enélkül Magyarország élelmiszer-biztonsága is kockán forog

Törlesztési moratóriumot hirdetett Bóna Szabolcs, 500 milliárdnyi hitelállomány lehet érintett.


Szeptember 1-től önkéntes tőketörlesztési moratórium nyílik meg a nehéz helyzetbe került agrárvállalkozások előtt – jelentette be közös sajtótájékoztatón Bóna Szabolcs agrárminiszter és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A könnyítés 2027 végéig mentesítheti a jogosultakat a tőketörlesztés alól, a kamatokat azonban továbbra is fizetniük kell. A program mögött becslésük szerint mintegy 500 milliárd forintos hitelállomány állhat, de arról, hogy egy vállalkozás valóban rászorulónak minősül-e, minden bank maga dönthet.

Fontos kritérium, hogy

a tőketörlesztési moratóriumban való részvétel lehetősége mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások előtt nyílik, de ezáltal a termékpálya valamennyi szereplőjére – termelőkre, gazdálkodókra, feldolgozóipari szereplőkre, kereskedőkre – közvetett pozitív hatást fejthet ki

– mutat rá Bóna Szabolcs. „A mezőgazdasági gazdálkodók, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők ugyanannak a termékpályának a szereplői, működésükhöz pedig nélkülözhetetlen a bankszektor finanszírozása” – tette hozzá. 

„A mostani megállapodás azon kultúraváltás része, amelyben az állam és a piaci szereplők nem kényszerrel, hanem partneri együttműködéssel próbálják kezelni az ágazat válságát. Az aszály, a romló makrogazdasági környezet és a vámháborúk által felerősített gazdasági bizonytalanság együttesen az elmúlt 25–30 év egyik legnehezebb időszakát hozta el az agráriumban” – értékelt a tárcavezető.

A tárcavezető szerint a 2026-os év megmutatta, hogy együttműködés nélkül az ágazatot érő krízisek nem kezelhetők. A kormány és a Bankszövetség ezért olyan konstrukcióban állapodott meg, amely átmenetileg javíthatja a vállalkozások likviditását anélkül, hogy elvágná őket a későbbi fejlesztésektől és az újratermelés finanszírozásától.

A kamatot továbbra is fizetni kell

A program szeptember 1-jén indul, csatlakozni pedig december 31-ig lehet. A jogosult vállalkozások tőketörlesztését 2027. december 31-ig függeszthetik fel, ez azonban nem jelent teljes fizetési moratóriumot:

a kamatfizetési kötelezettség a könnyítés időszakában is fennmarad.

A bejelentők becslése szerint a moratórium mögött mintegy 500 milliárd forintos hitelállomány állhat. Ez nem új költségvetési támogatás összegét jelöli, hanem azoknak a banki finanszírozásoknak a nagyságrendjét, amelyek bekerülhetnek a könnyítés körébe.

A részvétel mind a bankok, mind az ügyfelek oldaláról önkéntes. A banki szereplők jelezték csatlakozási szándékukat, a Bankszövetség pedig minden tagbank figyelmébe ajánlja a programot, de az egyes pénzintézetek saját eljárásrendet, jogosultsági feltételeket és termékkört alakíthatnak ki. Emiatt bankonként eltérhet, hogy pontosan milyen konstrukció érhető el, és milyen adatok alapján állapítják meg egy ügyfél rászorultságát.

A bejelentés szerint minden érintett agrárágazat előtt nyitva állhat a lehetőség. A bankok gyorsított, külön eljárásban vizsgálhatják a kérelmeket, a programhoz pedig nem kapcsolódik külön banki díj. A pénzintézetek azt is vállalták, hogy tájékoztatást és tanácsadást adnak az érdeklődő vállalkozásoknak. A moratórium nem növeli az érintett ügyletek állami támogatási intenzitását, vagyis a könnyítés önmagában nem minősül újabb támogatási elemnek.

Kovács Levente arról beszélt, hogy a kezdeményezés a beruházási és forgóeszközhitelek mellett lízingkonstrukciókat is érinthet. A cél az, hogy a felfüggesztett tőkerészt 2027 vége után ne egyszerűen belesűrítsék a hitel hátralévő futamidejébe, mert az újabb likviditási nyomást helyezne a gazdálkodókra. A kívánatos megoldás inkább a futamidő meghosszabbítása lehet a moratórium időtartamával, ennek pontos módjáról azonban ugyancsak az adott pénzügyi szolgáltató dönthet.

A bankok mondják meg, ki szorul valóban segítségre

Az Index kérdésére Bóna Szabolcs elmondta: az agrártevékenységet végző vállalkozások széles köre jogosult lehet a részvételre, mivel az idén csak kevés ágazati szegmens tudott megfelelő jövedelmet termelni. Ez azonban nem jelent automatikus belépést. A gazdáknak maguknak kell jelezniük bankjuk felé, hogy részt kívánnak venni a moratóriumban, és ezt követően jön a bankok egyéni bírálata. A pénzintézetek saját paramétereik – például a bevétel vagy a jövedelmezőség visszaesése, illetve az ügyfél kockázati helyzete – alapján állapíthatják meg, hogy a finanszírozott vállalkozás valóban a veszélyeztetett körbe tartozik-e.

A miniszter ezt tudatos szemléletváltásként írta le:

túl kell lépni azon a gyakorlaton, amely minden szereplőt egységesen kezel. Meggyőződése, hogy a bankok érdeke sem az életképes ügyfelek ellehetetlenítése, hanem az, hogy azok a vállalkozások, amelyek átmeneti segítséggel folytatni tudják működésüket, talpon maradjanak.

Kérdésünkre szóba került a garantőrök helyzete is. A moratóriummal érinthető hitelek jelentős része korábbi növekedési hitelprogramokhoz, illetve garanciavállaláshoz kötődik, ezért a konstrukció működtetéséhez nem elegendő csupán a bankok és a minisztérium megállapodása. Az MNB-vel és a garanciaszervezetekkel is egyeztetni kell; utóbbiak a tájékoztatón elhangzottak szerint támogatják az együttműködést. Új, egységes állami garanciát ugyanakkor nem jelentettek be. A hitel átütemezéséért nem számítanak fel külön díjat, az esetlegesen már fennálló garanciák díjának kezelését viszont külön kell rendezni.

A minisztérium és a bankok a program futamideje alatt folyamatosan értékelik majd a tapasztalatokat és a konstrukció hatékonyságát. A megállapodás egy hosszabb távú együttműködés kezdete is lehet: a felek az agrárfinanszírozás kockázatmegosztási rendszerét is fejlesztenék, és további külső forrásokat vonnának be az ágazat finanszírozásába.

„Itt nincs többletpénz, a vállalkozások léte a kérdés”

Az Index arra is rákérdezett, hogy a tőketörlesztés átmeneti felfüggesztésével felszabaduló összeget fejlesztésekre kell-e fordítaniuk a cégeknek. Bóna Szabolcs szerint azonban félrevezető lenne megtakarításról vagy fejlesztésre elkölthető pluszpénzről beszélni.

„Itt nincs többletpénz, van egy olyan helyzet, amelyben a létük a kérdés” – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, az aszály miatt jelentős termés és árbevétel esett ki, miközben számos gazdaság olyan piaci környezetben volt kénytelen működni, amelyben bevétele már a működési költségeket sem fedezte.

„A moratórium ezért nem jutalom, hanem likviditási beavatkozás: azt szolgálja, hogy a vállalkozások egyáltalán fennmaradjanak, tovább termeljenek, és később ismét képesek legyenek beruházni”

– hangsúlyozta Bóna Szabolcs

A miniszter hangsúlyozta, hogy a moratórium önmagában nem oldja meg az ágazat problémáit, csupán egy eleme a túlélést segítő intézkedéseknek. Ezt egészítik ki a támogatások előrehozott kifizetései is. Bóna Szabolcs szerint a mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt egy-két évben jelentősen romlott, és már korábban véget ért az az időszak, amikor az ágazatban számottevő eredményt lehetett külső segítség nélkül elérni.

A Bankszövetség főtitkára a korábbi fejlesztési támogatások gyakorlatát is bírálta. Kovács Levente úgy véli, a pályázatokat nem minden esetben adatok és a magyar piac tényleges hiányai alapján írták ki, hanem sokszor azonos beruházási sablonokat húztak a szereplőkre. Bóna Szabolcs példaként az UHT-tejhez kapcsolódó feldolgozókapacitásokat említette, miközben szerinte olyan termékkörökben is lehetett volna beruházni, amelyekből Magyarország importra szorul. A jövőben ezért célzott támogatásokkal és fejlesztésekkel kellene erősíteni a hazai feldolgozást.

„A mostani lehetőség megteremtésének tétje egyértelműen az élelmezésbiztonság. Ha a termelők és a feldolgozók tömegesen tönkremennek, nem csupán egyes vállalkozások sorsa, hanem Magyarország élelmiszer-önellátása is veszélybe kerülhet”

– szögezte le a miniszter. A Bankszövetség főtitkára hozzátette: az az ország kerül előnybe, amely saját élelmiszerét képes megtermelni és feldolgozni, miközben exportálni is tud.

„A moratórium ennek alapján nem növekedési program, hanem időnyerés – egy olyan évben, amikor az ágazat számos szereplőjénél már nem a fejlesztés üteme, hanem a folytatás lehetősége a legfontosabb kérdés” – emelte ki Bóna Szabolcs.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)

ad

További tartalom Önnek