A második AP alap (AP2) az első félévben 48 milliárd svéd koronának megfelelő, 9,6 százalékos nyereséget ért el, ami éles pozitív fordulatot jelent a tavalyi első félévi 0,4 százalékos hozamhoz képest. Az alap kezelt tőkéje 550,5 milliárd koronára (kb. 18 000 milliárd forint) nőtt a 2025 végi 475,2 milliárdról.

A kiemelkedő teljesítményt elsősorban a tőzsdei részvények hajtották,

azon belül is a feltörekvő piaci kitettség, amely önmagában 51 százalékos hozamot produkált. Ezzel szemben a reáleszközök gyengén teljesítettek, és 0,2 százalékponttal rontották a portfólió eredményét, amihez a korábbi Stegra-részesedés 330 millió koronás leírása is hozzájárult.

Az AP2 az első félévben 31,8 milliárd koronát vett át a 2025 végén beolvasztott AP6-tól, amelyből 25,8 milliárdot az alapbefektetések, 6 milliárdot pedig a készpénz és készpénzegyenértékesek tettek ki. Az átvett eszközök egy részét már beillesztették az alap kockázatitőke-portfóliójába, míg a fennmaradó vagyont egy átmeneti portfólióban kezelik, amelynek értéke a félév végén 52,3 milliárd korona volt. Ez utóbbival együtt az AP2 által kezelt teljes vagyon 602,8 milliárd koronát ért el.

A harmadik AP alap (AP3) szintén meggyőző eredményt ért el, hiszen a 7,6 százalékos féléves hozam 62,7 milliárd korona nyereséget hozott, az alaptőke pedig 891 milliárd koronára (kb. 29 000 milliárd forint) emelkedett. Ez az egy évvel korábbi 550,6 milliárdhoz képest 340,4 milliárdos növekedést jelent, ami nagyrészt az első AP alap (AP1) beolvadásának köszönhető, ahonnan 2026. június 30-ig összesen 255,8 milliárd korona értékű vagyon került át az AP3-hoz.

Mindkét alap rendkívül költséghatékonyan működött,

hiszen az AP2 teljes költséghányada 0,08 százalékon maradt, az AP3 mutatója pedig 0,05 százalékra mérséklődött a tavalyi 0,07 százalékról. Hosszabb távon az AP2 ötéves átlagos éves hozama 5,3, tízéves hozama pedig 7 százalékot ért el, míg az AP3 ugyanezen időszakokban 6,7, illetve 8,9 százalékot teljesített, mindkét esetben a költségek levonása után.

Svédország a nyugdíjcélra felhalmozott megtakarítások volumenében Európa egyik vezető hatalma: az OECD Pensions at a Glance 2025 gyűjtése alapján a piaci és állami szervezésű tőkefedezeti nyugdíjpillérek együttesen a GDP 149 százalékával felérő vagyont kezelnek. Magyarországon ugyanez az arány kevesebb mint 5 (!) százalékra tehető.

A svéd és a magyar nyugdíjhelyzet különbségeiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.