A Bosznia mészárosként ismert férfi egyike volt azoknak, akiket elítéltek a délszláv háborúban elkövetett cselekedetei miatt. Ratko Mladics nevéhez kötődik azonban a legtragikusabb srebrenicai tömeggyilkosság, amelynek sebei még ma sem gyógyultak be igazán. 

Mladics viszonylag korán veszítette el apját, aki kommunista partizán volt és akit a horvát usztasák öltek meg. A szülői háza elhagyva Maldics Boszniába ment, ahol alkalmi munkákból tartotta fenn magát, míg végül 1961-ben beiratkozott a zimonyi Katonai Ipari Iskolába. Ezután a KOV Katonai Akadémiára, majd a Tiszti Akadémiára járt. Az iskola 1965. szeptember 27-i elvégzése után Mladics a Jugoszláv Néphadseregben kezdte meg katonai pályáját, első állomáshelye pedig Szkopje volt. 

1991 júniusában Mladicsot a Pristina Hadtest parancsnokhelyettesévé léptették elő Koszovó Szocialista Autonóm Tartományában, egy olyan időszakban, amikor a koszovói szerbek és Koszovó többségi albán lakossága között nagy feszültség volt. Ebben az évben Mladics megkapta a 9. hadtest parancsnokságát, és ezt az alakulatot vezette a horvát erők ellen Kninben, az önjelölt Szerb Krajina Köztársaság fővárosában. 

A háború évei alatt számtalan összecsapásban részt vett, míg végül 1992. április 24-én Mladicsot alezredessé léptették elő. 1992. május 2-án pedig, egy hónappal Bosznia-Hercegovina függetlenségi kikiáltása után, Mladics és tábornokai blokád alá vették Szarajevó városát, leállítva a városba be- és kivezető forgalmat, valamint a víz- és áramszolgáltatást. Ezzel pedig kezdetét vette Szarajevó négy éves ostroma. 

Mladics legsötétebb órája még hátra volt 

Habár sokak szerint már Szarajevó ostroma is kimerítette a háborús bűnök fogalmát, azonban Mladics még messze nem végzett. Bosznia függetlenedését ugyanis a szerbek nem nézték jó szemmel, az ország középső része pedig stratégia jelentőséggel bírt, miután a bosnyákok elképzelése szerint ez lett volna az a régió, amely összeköti az ország két felét. Az ENSZ később védett enklávénak minősítettre a területet, azonban ez a szerb vezetését nem zavarta és hamar az etnikai tisztogatások szükségességéről kezdtek beszélni. 

Az eseményeket a világ legtöbb országában népirtásként ismerik el, azonban Szerbia ezt a mai napig tagadja. Nem Sebrenica volt azonban az egyetlen hely, ahol etnikai tisztogatások zajlottak, hiszen az erőszak elől menekülő muszlim bosnyák lakosságot szinte folyamatosan atrocitások érték, több településen pedig célzottan gyilkolták őket. Mladicsot végül 1996. november 8-án Biljana Plavsic, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke felmentette posztjáról, ahonnan nyugdíjba vonult.