vg Gazdaság

Bayer-botrány: ez nem sima csőd, sokkal többről lehet szó, mint gondoltuk – a teljes magyar építőipar átrendeződhet, rémálom kezdődik a lakásvásárlóknak

Szerző: vg 2026. 08. 27. 7 percnyi olvasás


Bayer-botrány: ez nem sima csőd, sokkal többről lehet szó, mint gondoltuk – a teljes magyar építőipar átrendeződhet, rémálom kezdődik a lakásvásárlóknak

A Bayer Construct csődje messzeható folyamatokat indíthat el: célkeresztben lesz a Zugló Városközpont, de az eddig kedvező áron kínált lakások is.


Augusztus 26-án csődeljárást kezdeményezett maga ellen a Bayer Construct Zrt. – derül ki abból a sajtóhoz eljutott levélből, amelyet Balázs Attila tulajdonos küldött a munkavállalóknak. Az építőipari cég a csődeljárás alatt is fenntartja működését, ám a mivel az egyik legnagyobb magyarországi építőipari vállalatról van szó, a fejlemény bizonyosan számos piaci következménnyel jár majd. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor korai és egyelőre indokolatlan arra számítani, hogy ezzel a Bayer Construct-nak vége. Számos bizonytalanság övezi a mostani, egyelőre bizonytalan helyzetet, melynek kifutását egyelőre nem látni, de könnyen lehet, hogy utólag előre menekülésként is lehet majd értékelni azt.

Budapest,,Hungary,-,February,24.,2024.,Bayer,Construct,Banner,At
A Bayer-csőd még nem a végét jelenti a vállalatcsoportnak (illusztráció)
Fotó: Civic Lens / Shutterstock

Bayer-csőd: ezért kért csődeljárást maga ellen Balázs Attila cége

Mielőtt a fenti állítás részleteit megvilágítanánk, foglaljuk össze röviden a csődeljárás bejelentésének okait! Az imént hivatkozott tulajdonosi levél szerint a döntés hátterében az elmúlt hónapokban kialakult jelentős pénzügyi kitettség, egyes előkészítés alatt álló beruházások szabályozási környezetének megváltozása, valamint a zuglói irodakomplexummal kapcsolatos kormányzati döntés, illetve kedvezőtlen piaci folyamatok állnak. 

Ezeknek a körülményeknek nagy a jelentőségük onnan nézve, hogy a Bayer Construct – emelte ki lapunknak Balogh László, az ingatlan.com portál vezető gazdasági elemzője – némileg eltérő üzleti modell szerint épül fel, mint a többi nagy építőipari vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy nem elsősorban alvállalkozói hálózattal, hanem holdingstruktúrában működik, jórészt saját – és a piacon nagyon értékesnek számító – eszköz- és munkavállalói állománnyal. Ennek számos előnye van a versenytársakhoz képest, ugyanakkor az egyik buktatója épp az lehet, hogy 

a cég folyamatos működése rövid idő, akár már néhány hónap alatt ellehetetlenülhet kedvezőtlen piaci folyamatok, illetve egy olyan gigantikus projekt elhasalása, mint a zuglói irodakomplexumé.

Minderre mindjárt visszatérünk, de ezen a ponton érdemes azt rögzíteni, hogy a cég Zugló Városközpont néven futó kormányzati negyede a Bayer-csoport eddigi legnagyobb beruházása. Korábbi cikkünkben bemutattuk az előzményeket, a csődeljárás szempontjából legfontosabb aktuális mozzanat az, hogy a TISZA-kormány (bizonyos tulajdonlapi jogi erejű bejegyzésekre hivatkozva) augusztus 3-án bejelentette, hogy eláll az irodakomplexum megvásárlásától. 

A Bayer-csoport ezt követően jelezte, hogy jogi lépésekre készül, ha az állam felmondja a szerződést. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter augusztus 14-én arról beszélt, hogy a Zugló Városközpont ügyéből várhatóan per lesz az állam és a Bayer Construct között, a helyzetet a zuglói önkormányzat peres előkészülete is bonyolítja. 

A várható jogi eljárásokban központi elemet fog képviselni az a 300 milliárd forint, amit Magyar Péter kormánya visszakövetel a Bayer-től.

Ezt viszont a Bayer Construct érdekeltségébe tartozó ZVK Development Kft. jogilag és ténybelileg is megalapozatlannak tartja, és jelezte, hogy jogi lépésekre készül, mivel az épületegyüttes átadásra kész.

A piaci átlagnál olcsóbb árú lakóingatlanok és az otthonstartos-lakások is a Bayer terepei

A Zugló Városközpont néven ismert beruházás alighanem még sokat fog szerepelni a híradásokban, de érdemes kitérni arra is, hogy a Bayer jelentős lakóingatlan-kivitelező is. Balogh László azt mondta lapunknak, hogy az említett saját eszközökre épülő, költséghatékony és olajozott működési modell miatt a Bayer építette lakások árai jellemzően valamennyivel a piaci átlagárak alatt mozognak, és a cég jelentős szereplő az Otthon Start Program-kompatibilis újépítésű lakások szegmensében is. 

Koji László, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint ugyanakkor nagyon fontos tisztázni, hogy a cég csődeljárást indított maga ellen (ez történt), vagy csődöt jelentett, mert jogilag eltérő értelmezési és következményi keretei vannak a kettőnek. Bár az ÉVOSZ érdekképviseleti szervezetként nem foglal állást a vállalat üzleti ügyeiben, Koji László lapunknak elmondta – egybevágóan Balogh László kommentárjával –, hogy a csődeljárás megindítása egyáltalán nem biztos, hogy a vállalat végét jelenti. Könnyen lehet, hogy a hatalmas cégcsoport új pénzügyi alapokon nyugodva folytathatja a munkát az eljárás után.

Ez pedig mind a vállalat állami, illetve gazdasági szférában működő partnereinek, mind a lakásvásárlóknak fontos lehet. Térjünk vissza a cikk elején felvetett kérdésekhez a működési modellről és a zuglói irodaprojektről, mert a szakértői kommentárok alapján az ijesztően hangzó „csőd” szó – egyelőre – biztosan nem azonos a bezárással.

Bayer Construct Zrt.
A korábbam készült felvételen a Bayer által épített Kincsem Lakópark kivitelezése
Fotó: Bayer Construct Zrt. / Facebook

Akár meg is táltosodhat a cég, ha új pénzügyi alapokra tudja helyezni működését

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke hangsúlyozta: fontos különbséget tenni a tényleges csőd és a vállalat által kezdeményezett csődeljárás között. 

„Mindkettő arról szól, hogy új pénzügyi alapokra tudja helyezni a működését” – fogalmazott Koji László, aki szerint a csődeljárás lezárása hosszabb folyamat lehet, és annak végén akár jelentősen stabilabb helyzetbe is kerülhet a vállalat. Az ÉVOSZ nem foglal állást a Bayer Construct konkrét üzleti ügyeiben, ugyanakkor szakmai szempontból egyáltalán nem tekinti lezártnak a történetet.

„Akár meg is táltosodhat a végére. Persze, ha a helyzetét nem tudja rendezni, akkor valóban csődeljárás alá kerülhet a vállalat” – mondta a szakember. Az ÉVOSZ elnöke szerint ezért a mostani lépést sokkal inkább úgy érdemes értelmezni, mint 

egy korrekt jelzést arról, hogy a Bayer új pénzügyi alapokra kívánja helyezni működését. 

Ez különösen azért fontos, mert a vállalat mögött kiterjedt partneri kör áll: több száz beszállítóval dolgozik, miközben maga is nagyszámban foglakoztat munkavállalókat.

Koji László szerint mindez jelentős gazdasági értéket képvisel, ezért szakmai szempontból abban bízik, hogy a vállalat képes lesz rendezni a helyzetét.

„Magam részéről annak szurkolok, hogy komoly szakmai műhellyel bíró vállalkozás új pénzügyi alapokra tudjon állni” – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.

Ennek tükrében nem tűnik túlzásnak a kijelentés, hogy a csődeljárás indítása akár előre menekülés, sőt, akár egy kibontakozó „sakkjátszma” fontos lépése is lehet. Az ingatlan.com portál elemzője szerint egy „kusza helyzetet” láthatunk most, és nem várható, hogy a rendezés gyorsan megtörténik. Balogh László megerősítette az ÉVOSZ elnökének gyors helyzetértékelését, s a zuglói irodaprojekt kapcsán arra is rávilágított, hogy az akár annak ellenére az államnál landolhat, hogy arról – mint fent összegeztük – az állam lemondana és visszakövetelné a költségek egy részét (legalábbis formai okokra hivatkozva táncolna vissza az átvételtől, bár tartalmilag aligha túlzás az iménti kijelentés). Balogh László szerint a csődeljárási szabályok alapján le kell ülni minden hitelezővel, így az állammal is.

„Főleg az állammal állnak jogvitában, de annak borítékolható a vége, mert az állam keresztül fogja vinni akaratát” – értékelte az elemző. Balog szerint itt köszön vissza a Bayer működési modelljének gyengesége, ugyanis az egyébként nagyon értékes saját eszközös vállalat nem éli túl a hónapokon, éveken át tartó pereskedést. A csődeljárás elindítása viszont az államot is lépéskényszerbe hozza, hiszen hitelezőként feltűnik a képletben, és bár biztosat mondani még nem lehet, de ez akár előnyös lehet a Bayer-nek.

A vége akár az is lehet a csődeljárási folyamatban az irodakomplexum sorsának, hogy az annak ellenére az államhoz kerül, hogy azt az állam esetleg nem szeretné

– emelte ki a Világgazdaságnak a szakértő. Balogh László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a komplexum akkora területű, hogy annak bérterületként piacra kerülése – például az állam nem hasznosítja – „ársokkot indíthat el”, azaz bérlői elvándorlást és árletörést okozhat.

A Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt.-nek a 2025-ös nettó árbevétele 217 milliárd forint volt, adózott eredménye 13,2 milliárd és 1340 fő munkavállalója van.

Lakóingatlanok: biztosan türelmesnek kell lenniük, de mire számíthatnak a vevők?

A Bayer Construct csődeljárása a lakóingatlan-projekteknél is komoly kérdéseket vet fel, hiszen a cég több nagy beruházásban érintett, amelyek közül több már előrehaladott állapotban van, miközben akadnak olyan fejlesztések is, ahol még a kivitelezés sem kezdődött el. Mint említettük, Balogh László szerint a vállalat saját eszközökre és saját munkavállalói állományra épülő üzleti modellje a lakóingatlanoknál kifejezetten költséghatékony működést tett lehetővé, ennek is köszönhető, hogy a Bayer által épített lakások sok esetben a piaci átlagnál kedvezőbb áron voltak elérhetők.

Ennek a modellnek ugyanakkor most egyértelműen láthatóvá vált komoly kockázata is: bár a cég tegnap azt jelezte, hogy működésüket nem szüntetik be, a jelentős saját eszköz- és munkavállalói állomány fenntartása akkor is komoly havi kiadásokkal jár, ha egy-egy beruházás átmenetileg leáll. „Egy nagyvállalatnál így akár milliárdos nagyságrendű havi költség is felmerülhet, amit egy hosszabb ideig tartó működési zavar már nehezen bír el” – hívta fel a figyelmet Balogh László.

A lakásvásárlók számára ezért most az a legfontosabb kérdés, hogy mi történik a már elindított beruházásokkal. A szakértő szerint a vevők helyzetével éppen az a probléma, hogy jelenleg még nehéz számukra konkrét válaszokat adni. 

A vásárlóknak ugyanakkor nem feltétlenül azzal kell számolniuk, hogy egyik napról a másikra meghiúsulnak a projektek.

 Balogh László szerint a Bayer esetében nem klasszikus projektbedőlésről van szó, a vállalat mögött ugyanis továbbra is jelentős eszközállomány, munkavállalói kapacitás és meglévő projektállomány áll. A kérdés sokkal inkább az, hogy a cég mennyi ideig képes fenntartani működését az új pénzügyi helyzetben.

A lakásvásárlók számára persze mindez nem jelent könnyű helyzetet. 

Ha valaki úgy dönt, hogy visszakéri a már befizetett pénzét, kérdéses lehet, hogy később ugyanilyen áron, hasonló feltételekkel talál-e új lakást, vagy vissza tud-e szállni egy olyan épülő társasházba, melyből most visszalép.

A Bayer projektjeiben ugyanis több olyan ingatlan is van, amely a jelenlegi piaci árakhoz képest kedvező vételi lehetőséget jelenthetett. A szerződésből való kilépés ezért egyes vevők számára azt is jelentheti, hogy elveszítik a korábban kialkudott kedvező pozíciójukat.

A következő két-három hónap ebből a szempontból különösen fontos lehet Balogh szerint. Nemcsak az derülhet ki, hogy a Bayer képes-e stabilizálni a működését, hanem az is, hogy milyen szerepet vállal az állam, illetve milyen döntést hoz a tulajdonos. Az sem zárható ki, hogy új befektető jelenik meg a vállalat mellett.

A Bayer értékét ugyanis nem csupán a futó beruházások adják. Jelentős 

  • saját eszközállománya, 
  • szakembergárdája, és
  • munkavállalói bázisa olyan piaci értéket képvisel, amely egy rendezési folyamatban más befektetők számára is vonzó lehet.

Ezért a csődeljárás jelenlegi szakaszában még korai lenne kijelenteni, hogy a Bayer Construct lakóingatlan-projektjei bedőlnek.

A vevőknek ugyanakkor minden okuk megvan arra, hogy figyelemmel kísérjék a fejleményeket. Mint az első körben elhangzó szakértői kommentárokkal jeleztük, a következő időszak egyfajta „sakkjátszma” lehet a tulajdonos, az állam, a hitelezők és az esetleges új befektetők között. Ennek a játszmának pedig a lakásvásárlók számára az lehet a legfontosabb tétje, hogy a már lefoglalt vagy részben kifizetett otthonok végül mikor és milyen feltételekkel készülnek el.

ad

További tartalom Önnek