BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 27. 7 percnyi olvasás
Bár az idén jelentősen csökkent a pénzforgalmi csalásokkal által okozott kár Magyarországon, még mindig több milliárd forintos a kár, aminek túlnyomó részét kénytelenek a bankügyfelek lenyelni – állapították meg a BiztosDöntés.hu szakértői. A legtöbb pénz az átutalásokkal tűnik el, amikre gyakran magukat az áldozatokat veszik rá megtévesztéssel. Az Erste arra hívja fel a figyelmet, hogy a visszaéléseknek egyre gyakrabban célpontjai vállalkozások, ahol ugyan nehezebb dolguk van a csalóknak, de a lehetséges kár is nagyobb.
Érezhetően csökkent a pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélések értéke az idén, de még így is több milliárd forintos nagyságrendű a csalók által okozott kár – számolta ki a BiztosDöntés.hu a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján.
A jegybank statisztikái szerint 2026 első három hónapjában 5,92 milliárd forintot ért el a sikeres pénzforgalmi visszaélések összege, ami bő 30 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 8,47 milliárdnál. A regisztrált esetek száma viszont már jóval kisebb mértékben, 2,5 százalékkal csökkent éves összevetésben, és 52 ezer közelében alakult.
A csalásokkal okozott kár értékén belül a kártyán kívüli (jellemzően átutalásos) visszaéléseké a nagyobb szelet, hiszen az ezekkel okozott kár egyetlen negyedév alatt 4,18 milliárd forintot tett ki. Ez még akkor is nagyon jelentős összeg, ha figyelembe vesszük, hogy hozzávetőleg 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 6 milliárd forinttól. A visszaélések számánál viszont a kártyacsalásoké a nagyobb hányad. Ezek száma 48,4 ezret ért el január és március között, 2,6 százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában.
A jegybank tájékoztatója szerint az első negyedévben a visszaélési érték 41,3 százalékát a pszichológiai manipulációhoz köthető eseteket adták, 20,3 százalékát pedig az adathalászathoz kötődő csalások. A darabszámot vizsgálva is ez a két visszaélési módszer a leggyakoribb, ám részarányuk jelentősen alacsonyabb, 13,8, illetve 34,5
százalékos.
Mindenképpen figyelemre méltó adat, hogy a csalók által okozott kár legnagyobb részét az ügyfelek viselik. Az MNB adatai szerint az év első negyedében leírt összes kár bő 90,1 százalékát viselték az ügyfelek, az átutalási műveleteknél pedig még magasabb, 98,4 százalék volt ez az arány.
Az okozott kár értékének az utóbbi néhány negyedévben látható csökkenése persze nem jelenti azt, hogy ritkulnának a bűnözők által indított visszaélési kísérletek.
Az Erste tapasztalatai szerint például 2026 első felében csalók közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész éves mennyiség 60 százaléka. Ennél is gyorsabban emelkedik az ellopni szándékozott összeg: az első félévben közel 7 milliárd forintot kíséreltek meg eltulajdonítani – ez a tavalyi egész éves összeg 90 százaléka. Darabra számolva a kísérletek döntő többsége, közel 85 százaléka a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélés, ám a bűnözők a legnagyobb összegeket az átutalásoknál igyekeznek leemelni az ügyfelek számlájáról: az átutalásos csalások teszik ki a kicsalt összegek 84 százalékát.
– A bank piaci részesedéséhez képest kisebb az erstés ügyfeleket érintő csalási kísérletek száma, míg a megakadályozott csalások meghaladják azt – tájékoztatott Zsiga Krisztina, a pénzintézet kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese. A bank az első félévben a csalási kísérletek 85 százalékát akadályozta meg sikeresen.
Az Erste tapasztalatai szerint ma már a vállalkozások is célpontok. Mivel itt nagyobb összegek mozoghatnak, a csalók előszeretettel veszik célba a cégeket, annak ellenére is, hogy esetükben a biztonsági protokollok bonyolultabbak lehetnek – például két aláírás kell az utaláshoz. Így mindenkinek, aki egy vállalkozás pénzügyeit kezeli, érdemes különösen felkészülnie az új módszerekből.
Az Erste tapasztalatai szerint év első felében a manipulációs csalások aránya is nőtt – ilyenkor például valamilyen hatóság nevében, vagy magukat banki ügyintézőnek kiadva telefonálnak a bűnözők azzal, hogy veszélyben van az ügyfél pénze, és el kell utalnia egy „biztonságos számlára”. Gyakori módszer az is, hogy valamilyen program, távoli elérést biztosító szoftver telepítésére veszik rá az áldozatot.
A Biztosdöntés.hu szakértői szerint a banki csalások megelőzése érdekében kulcsfontosságú, hogy mindig kellő odafigyeléssel járjunk el az elektronikus pénzügyi műveleteknél – akkor is, ha kiberbiztonsági szempontból tájékozottnak tartjuk magunkat.
Néhány alapvető szabály betartása pedig különösen fontos, így
A bankok weblapjain bőven találhatók a visszaélések megelőzésével kapcsolatos információk, és érdemes rendszeresen felkeresni a KiberPajzs oldalt is.
Az Erste például külön biztonsági központot működtet, amit az ügyfelek telefonon és neten folyamatosan el tudnak érni, és az aktuális csalási módszerekről és az ellenik való védekezésről is találnak friss infromációkat.
Napi