GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 27. 3 percnyi olvasás
Kína és Nepál az elmúlt években közös korai előrejelző rendszert épített ki a himalájai gleccserveszélyek nyomon követésére, amellyel eddig hét sikeres riasztást adtak ki. A rendszer hatékonyságát azonban szerdán komoly próba elé állította egy váratlan, magashegyi jég- és kőlavina, amely Nepálból indulva pusztító árhullámot zúdított a kínai Tibet területére - írta a South China Morning Post.
A szerdai katasztrófát feltehetően egy gleccserkőzet-omlás váltotta ki, miután a törmelékáradat egy nepáli folyóba zúdult, majd villámárvízként söpört végig egészen a tibeti Gyirong megyéig.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a kínai–nepáli előrejelző rendszer észlelt-e bármilyen rendellenességet a katasztrófa előtt, vagy kiadott-e riasztást.
A rendszert a Kínai Tudományos Akadémia Tibeti-fennsík Kutatóintézete kezdte fejleszteni 2017-ben. Műholdas távérzékelés, földi mérőállomások és terepi megfigyelések kombinációjával követik a gleccsertavak területének, vízszintjének, a gleccserek dinamikájának, valamint az időjárási viszonyoknak a változásait. A projekt csapata éppen szerdán publikált tanulmányt a rendszer eddigi eredményeiről, kiemelve hét sikeres korai riasztást, köztük egy tavalyi esetet a kínai–nepáli határon.
Csengtuji szakértők szerint
a magashegyi jég- és kőlavinák jóval pusztítóbbak a szokásos gleccsertó-kitöréseknél.
Kang Si-csang, a Kínai Tudományos Akadémia hegyi veszélyekkel foglalkozó kutatója rámutatott az országhatáron átnyúló terepviszonyok okozta nehézségekre. Elméletileg egy jégomlás észlelése mintegy húszperces előnyt adhatna, ám a mérőeszközök száma korlátozott, a katasztrófa forrása pedig nepáli területen található, így mire az érzékelők jeleznek, a sárlavina már úton lehet.
A térség sérülékenységét jól mutatják a közelmúlt eseményei.
Tavaly júliusban a gyirongi Purepu-gleccser egy 0,68 négyzetkilométeres tava szakadt át, az áradás pedig lerombolta a Kínai–Nepáli Barátság hidat, egy kilométernyi autópályát és négy vízerőművet, legalább 18 ember életét követelve. Hszü Paj-csing, az intézet igazgatóhelyettese májusban, egy katmandui konferencián elismerte, hogy az átszakadt tavat korábban nem jelölték ki kiemelt megfigyelési célpontként.
A Tibeti-fennsík és környéke több mint százezer gleccsert rejt, amelyek olvadása egyre gyorsul. 2011 és 2020 között évi átlagban több mint 15 gleccsertó-kitörés történt, ami háromszorosa az 1981 és 1990 közötti értéknek. A 2025-ben közzétett expedíciós adatok 1256 magas kockázatú gleccsertavat azonosítottak a régióban, amelyek közül 182 rendkívül nagy kitörési veszélyt jelent. A Himalája hőmérséklete a globális átlag több mint kétszeresével emelkedik, a melegebb időjárás hatására pedig az olvadékvíz a gleccserek repedésein keresztül azok mélyébe szivárog, megbontva a szerkezetüket, miközben a meglévő gleccsertavak tovább terjeszkednek. A Tibeti-fennsík Kutatóintézetének tavaly decemberben megjelent tanulmánya szerint beavatkozás nélkül a himalájai gleccsertó-kitörések intenzitása több mint 27 százalékkal nőhet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi