GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 27. 2 percnyi olvasás
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusi ülésének csütörtökön közzétett jegyzőkönyve szerint a döntéshozók megvitatták, hogy szükség lehet-e enyhén restriktív monetáris politikára az infláció 2 százalékos célhoz való visszatéréséhez. Az eurózóna inflációja jelenleg 3 százalék körül mozog, ami jelentősen meghaladja a jegybanki célt - közölte a Bloomberg.
A július 22–23-i ülésen egyes döntéshozók kamatemelést javasoltak, arra hivatkozva, hogy csekély a valószínűsége annak, hogy egy újabb lépés ne lenne indokolt. Az infláció tartósságát övező bizonytalanság miatt azonban végül valamennyi tag a kamatok szinten tartása mellett döntött.
A jegyzőkönyv szerint a testület számára a fő kérdést az jelentette, hogy az infláció jelenlegi emelkedése csupán átmeneti, kínálati oldali fennakadásokat tükröz-e, vagy szélesebb körű, mélyebb árnyomásra utal. A döntéshozók megítélése szerint ehhez egyelőre nem állt rendelkezésre elegendő adat. A júniusi, várakozásoknál alacsonyabb infláció, a maginfláció enyhe mérséklődése, valamint a bérdinamika inflációs céllal való összhangja egyaránt a kivárást támasztotta alá.
Az elemzők többsége arra számít, hogy az EKB a szeptemberi ülésén ismét emeli az irányadó kamatot a júniusi első lépést követően.
Isabel Schnabel, az igazgatóság szigorításpárti (héja) tagja a héten a Bloombergnek nyilatkozva hangsúlyozta a további kamatemelések szükségességét, kiemelve, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódása és a vártnál erősebb növekedés felfelé mutató inflációs kockázatot jelent. Ezzel szemben galamb beállítottságú kollégája, Piero Cipollone a túlzott szigorítás veszélyeire figyelmeztetett.
Kulcskérdés, hogy a jelenleg 2,25 százalékon álló betéti kamatlábat el kell-e juttatni arra a szintre, ahol a hitelfelvételi költségek már érdemben fékezik a gazdasági aktivitást. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a semleges kamatszint sávjának felső határa 2,5 százalék.
A jegyzőkönyv szerint a rövid távú gazdasági kilátások a júniusi előrejelzésekhez képest némileg javultak, az eurózóna gazdasága pedig a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. Az ellenálló képesség növekedéséhez hozzájárult, hogy a korábban restriktív monetáris politika már kevésbé fogja vissza a teljesítményt, ami támogatta az építőipari beruházásokat és a hitelállomány bővülését.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images