Hároméves csúcsra emelkedett a búza ára a chicagói árutőzsdén, miután tovább fokozódtak az orosz–ukrán háborúval és a fekete-tengeri gabonaszállításokkal kapcsolatos aggodalmak. A legaktívabb búzajegyzés szerdán elérte a napi engedélyezett emelkedési limitet, majd csütörtökön további 1,7 százalékkal, 7,61 dollár közelébe drágult vékánként (kb. 23 kilogram). A fekete-tengeri háború felborította a gabonapiac rendjét.

A Bloomberg beszámolója szerint a chicagói búza árfolyamát elsősorban az hajtotta fel, hogy ismét erősödött a háború eszkalációjától való félelem. A piac attól tart, hogy az újabb orosz és ukrán támadások tovább korlátozhatják a világ egyik legfontosabb gabonaexportáló térségének kivitelét.

A búza ára augusztusban már mintegy 18 százalékkal emelkedett, miközben a chicagói jegyzés július eleje óta több mint 17 százalékot erősödött. A drágulás mögött egyelőre nem a globális termés fizikai hiánya, hanem az áll, hogy a fekete-tengeri gabona egyre nehezebben és egyre drágábban jut el a vásárlókhoz.

A piac nagyon aggódik a logisztikai korlátok miatt, amennyiben a konfliktus eszkalálódik – mondta Chris Nikolaou, az Advantage Grain vezérigazgatója. „Ha nem sikerül megoldást találnunk a Fekete-tenger problémájára, és nem javul a hajózási hozzáférés a biztonságuk veszélyeztetése nélkül, az áremelkedés folytatódni fog” - tette hozzá. 

Gabonapiac: sorra állnak le a rakodások

Az elmúlt hetekben Oroszország és Ukrajna is támadásokat hajtott végre a másik fél kikötői, hajói és gabonatárolói ellen. A csapások miatt

• terminálok álltak le, 
• hajórakományok késnek, 
• egyes szerződéseket pedig töröltek. 

Mai hír, hogy a világ legnagyobb konténerszállítója, az MSC felfüggesztette az oroszországi Novorosszijszk kikötőjébe és onnan induló hajók új foglalását, közvetlenül azután, hogy a cég egyik hajóját dróntámadás érte. Különösen érzékenyen érintette a piacot az oroszországi Novorosszijszk kikötőjének támadása, ahol több nagy gabonaterminál is korlátozta vagy felfüggesztette működését.

A bizonytalanság jelentőségét jól mutatja, hogy Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának csaknem 30 százalékát adja. A Reuters szerint az ázsiai feldolgozók július és szeptember közötti érkezéssel 2–2,5 millió tonna fekete-tengeri búzát kötöttek le, több szállítmány célba érése azonban kérdésessé vált. Egyiptom 2026 első felében búzaimportjának több mint 82 százalékát Oroszországból és Ukrajnából szerezte be.

A kieső mennyiségeket ráadásul csak jóval drágább forrásokból lehet pótolni. A fekete-tengeri búza tonnánként 260–280 dolláros árával szemben az Ázsiába szállított ausztrál prémiumbúzáért 315–320 dollárt, a legolcsóbb amerikai áruért pedig mintegy 305 dollárt kérnek.

Kettészakadt a búzapiac

A háború sajátos, kétirányú árhatást váltott ki. Miközben Chicagóban és más nemzetközi piacokon meredeken emelkedik a búza ára, Oroszország egyes déli termőkörzeteiben éppen áresést okoz, hogy a kikötők akadozó működése miatt feltorlódott a gabona.

A Világgazdaság korábbi elemzése szerint a dél-oroszországi negyedosztályú, 12,5 százalékos fehérjetartalmú búza felvásárlási ára egyetlen hét alatt 19 százalékkal, tonnánként 8900–10 ezer rubelre esett. Ezzel párhuzamosan a világpiaci vevők egyre nagyobb felárat fizetnek azért a gabonáért, amely ténylegesen el is juthat hozzájuk.

Moszkva továbbra is mintegy 60 millió tonnás szezonális gabonaexporttal számol, az augusztusi búzakivitel azonban ennél jóval kedvezőtlenebb képet mutathat. A SovEcon 2,2 millió tonnára, a Rusagrotrans pedig mindössze 1,8 millió tonnára becsüli az orosz augusztusi búzaexportot. Utóbbi 2010 óta nem látott mélypontot jelentene.

A magyar búza ára is elindulhat felfelé

A világpiaci áremelkedés a magyar gazdák számára rövid távon kedvező fejlemény lehet. Az AKI augusztus közepi adatai alapján az étkezési búza hazai termelői ára még 67,2 ezer forint körül alakult tonnánként. A chicagói és párizsi jegyzések erősödése azonban javíthatja a magyar exportőrök alkupozícióját, különösen akkor, ha az importőrök a fekete-tengeri áru helyett román, francia, német vagy közép-európai búzát keresnek.

Az áremelkedés magyarországi begyűrűzése ugyanakkor nem automatikus. A hazai árat a termés mennyisége és minősége, a raktárkapacitás, a forint árfolyama, valamint a dunai és vasúti szállítás költsége is befolyásolja. A nemzetközi tőzsdei ár és a magyar termelőnek kínált összeg között ezért jelentős és tartós különbség maradhat.

További kockázatot jelent, hogy a tengeri útvonalakról kiszoruló ukrán gabona nagyobb mennyiségben indulhat meg közúton, vasúton és a dunai kikötőkön keresztül. Ha ez az áru nem csupán áthalad az Európai Unión, hanem részben a közösségi piacon marad, ismét nyomás alá helyezheti a magyar és a régiós felvásárlási árakat. A hazai gazdák számára így a fekete-tengeri válság egyszerre jelenthet lehetőséget és fenyegetést. A világpiaci búza drágulása magasabb értékesítési árat hozhat, miközben az ukrán szállítások átterelése, a növekvő fuvarköltségek és a háborús bizonytalanság könnyen el is viheti ennek előnyeit.