Kármán András pénzügyminisztert volt az egyik vendége csütörtök reggel a Kossuth Rádió reggeli műsorának. A műsorvezető kérdezte a költségvetés helyzetéről, hogy szükség lehet-e az IMF vagy külső segítségre, de a 13. és a 14. havi nyugdíj jövője is szóba került, ennek kapcsán a tárcavezető pedig meglepően nyilatkozott.

Kármán András azzal kezdte, hogy valóban súlyos örökséggel kell szembenéznünk, hiszen nem csak arról van szó, hogy ebben az évben elszállt a hiány, hanem egy folyamatnak a része a 2026-os választási költségvetés. 

Nem következett be a repülő rajt, fél százalék volt a gazdasági növekedés az elmúlt évben, és az idei első félévben is a növekedés fele sem volt annak, amit terveztek. De szerinte nem csak tervezésbeli problémák voltak, hanem az átvilágítás során számos olyan tételt találtak, amelyek egyszerűen nem olyan összegben szerepeltek a költségvetésben, mint a hatályos szerződésekben.

Szerinte ilyen az autópálya-koncesszió vagy a mohácsi Duna-híd beruházása. Ezeket és más szerződéseket is igyekszik az új kormány újratárgyalni, ahol lehet, ott pedig felmondani. Kármán András azt állította, hogy a kormányváltás nélkül akár 8,3 százalék is lehetett volna az idei hiány. Most 7,5 százalékról beszélnek, ami szerinte annak köszönhető, hogy számos túlárazott szerződést vagy pazarló kiadást sikerült felmondani, megállítani, amiből érdemi megtakarítás származik rövid távon is. 

A riporter ezen a ponton kérdezett rá, hogy úgy fogják-e megoldani a hiány csökentését, hogy

• jön a nyugdíjjelvétel,
• jön a rezsielvétel.

Meg lehet-e 7,5 százalékos hiánynál oldani végső soron a megszorítást? – hangzott el a kérdés. A pénzügyminiszter úgy reagált, hogy már az eddigi döntések során 400 milliárd forintot sikerült megtakarítani és az év végéig még további 300 milliárd forint túlköltekezést tudnak megfordítani. 

Majd arról beszélt, hogy az eddig kormányzati intézkedéseknek is fontos társadalmi politika üzenetei voltak, hiszen még ilyen nehéz költségvetési helyzetben is fontosnak érezték, hogy bevezessék a százer forintos iskola kezdési támogatást, vagy áfamentessé tegyék a vényköteles gyógyszereket és megemeljük a szociális tűzifakeretet.

Szerinte ezek mind olyan intézkedések, amelyek rászorultsági alapú intézkedések, nagyon célzott intézkedések. Ez az a szemlélet, ami az elmúlt években teljesen hiányzott.

– tette fel a kérdést a közmédia műsorvezetője. Itt kezdett bele Kármán András a meglepő nyilatkozatába. Úgy felelt ugyanis, hogy a Tisza legfontosabb ígéretei, péládul az alacsony nyugdíjaknak a jelentős mértékű felzárkóztatása vagy a nyugdíjas Szép-kártya bevezetése ugyanebbe a társadalmi politikai megközelítésbe tartozik, hogy igenis fontos az, hogy erősödjön Magyarországon a szolidaritás, a társadalmi integritás, és hogy azokhoz jusson elsődlegesen a támogatás, akik ezekre valóban rászorulnak.

– folytatta az újságíró.

Nincsenek ezekről még kormány döntések, tehát találgatás lenne itt a részemről bármi ezzel kapcsolatban. Én csak azt mondom, hogy amik nekünk a programunknak az emblematikus pontjai, azok jellemzően ilyen rászorultsági alapon javasolnak támogatásokat, beavatkozásokat.Sokan várják, hogy tud-e valamit mondani a kata adózásról, ugye nagy tüntetések mellett. Az előző választás után pár hónappal vezette ki azt a kormányegyeztetés nélkül. Sokan várják, hogy ebben lesz-e visszakozás, vagy lesz-e újra valami hasonló adó. Tud erről már valami konkrétat mondani? Igen, dolgozunk rajta, folynak az egyeztetések. Nagyon fontosnak gondoljuk azt, hogy az önfoglalkoztatók és a legkisebb vállalkozók számára legyen egy olyan... Kis adminisztrációval járó egyszerű adózási forma, ami lehetővé teszi, hogy ezek az adózók ténylegesen az üzleti tevékenységükre és ne a papírmunkára kell, hogy koncentráljanak.

Végezetül ugye azt zászlajukra tűzték, hogy egyszer csak lesz eurónk, és 2030-ig elérjük, hogy a mászrikti kritériumoknak valamelyest már megfeleljünk, talán belépjünk az előszobába.A céldátum, amit a programban a Tisza vállalt, az az, hogy 2030-ra a politikai ciklus végére teljesíteni fogjuk azokat a kritériumokat, amik az euróbevezetéshez szükségesek. Ez ugye azt fogja jelenteni, hogy például a költségvetési ijány 3% alatt kell, hogy legyen 2030-ra. És most október végéig be fogjuk terjeszteni azt a középtávú költségvetési programot, ami ennek a részletes bemutatását, alátámasztását fogja mutatni. Aki fél az eurótól, épp azért, mert mondjuk, hogy a hiány cél az azt jelenti, hogy akkor lesz egy kis megszorítás, így gondolja, annak mit tudom mondani? Kell-e félni az eurótól? Én azt gondolom, hogy az euró sokkal több, mint egy készpénzcsere.Egyfajta kiszámíthatóságot, stabilitást kölcsönöz a gazdaságnak, és különösen egy olyan gazdaság, mint Magyarország, amelyik ezer szálon kötődik az eurózóna országaihoz, rengeteget tud ebből profitálni. Alacsony, fenntartható, fenntarthatóan alacsony infláció. Alacsony kamatok, az árfolyam változás kiszámíthatatlanságától való megszabadulás, tehát számos olyan előnye tud lenni mind a vállalatok, de a lakosság számára is, amelyek különösen értékesek a magyar gazdaság közelmúltjának figyelembe véttelővel. Kármán András pénzügyminiszter, nagyon köszönöm, hogy itt volt a stúdióban, legyen máskor is így. Köszönöm a meghívást, viszont a lesse.