GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 27. 1 percnyi olvasás
A globális búzaexport közel egyharmada orosz és ukrán kikötőkből indul útnak a Fekete- és az Azovi-tengeren. 2022-ben, amikor az orosz erők megtámadták az ukrán infrastruktúrát a régióban, a búza és más gabonafélék ára világszerte megugrott. Az árak csökkenéséhez végül egy török közvetítéssel létrejött megállapodásra és egy védett ukrán hajózási folyosó kialakítására volt szükség. Az elmúlt hetekben az újra fellángolt harcok ismét akadályozzák az exportot – és ezúttal nem csak az ukrajnai szállításokat érik komoly csapások. Az elemzők már azt mérlegelik, vajon egy második globális gabonaválság kezd-e kialakulni.
A korábbi támadások során Oroszország Odessza és más ukrán kikötők infrastruktúráját vette célba rakétáival. Majd júliustól kezdve az oda tartó kereskedelmi hajókat támadta. Ma már kevés legénység hajlandó vállalni ezt a kockázatot. Az orosz támadások fokozódása részben válasz azokra a csapásokra, amelyeket Ukrajna indít orosz célpontok ellen. Az ukrán drónok gyakorlatilag lezárták az Azovi-tengert az orosz hajóforgalom elől. Ebben a hónapban Ukrajna súlyosan megrongálta Oroszország fekete-tengeri, novoroszijszki kikötőjében található gabonaterminálokat.
Ez a világ legnagyobb búzaexport-kikötője, amelyen keresztül Oroszország búzaexportjának több mint 30%-a bonyolódik.
A hatás máris igen súlyos. Tavaly augusztusban Oroszország és Ukrajna összesen 6,3 millió tonna búzát exportált. Ez jelentős részét képezte annak a 16 millió tonnának, amely abban a hónapban világszerte átlépte a határokat. Idén augusztusban együttes exportjuk várhatóan csupán körülbelül 2,5 millió tonnát fog kitenni, és ha a harcok folytatódnak, ez a mennyiség tovább csökkenhet – becsüli Ishan Bhanu, a Kpler adatelemző cég szakértője. A Fekete-tengerről induló agrárexport mostani akadozása a legsúlyosabb zavarnak számít, amióta a régió a globális élelmiszer-kereskedelem egyik fő útvonalává vált – állítja Carlos Mera, a Rabobank elemzője.