GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 27. 3 percnyi olvasás
Csütörtök délelőtt döntött az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága arról, hogy Unger Anna politológust jelöli a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. Az elnöki posztra 96 pályázat érkezett, a mezőny pedig a hét elejére háromra szűkült, miután Jancsics Dávid korrupciókutató visszalépett. A Google Trends adatai alapján megnéztük, hogyan alakult az internetes érdeklődés az NVVH vezetői posztjának aspiránsai között.
Az európai szinten is példátlan jogkörökkel bíró Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) vezetőjének kiválasztásakor a Tisza-kormány nyilvános meghallgatásokra épített, tanácskozási joggal bevonva a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a K-Monitort.
Múlt vasárnap az országgyűlés illetékes bizottsága végül három főt hívott be nyilvános meghallgatásra. A nap folyamán azonban a Tisza-frakció egy negyedik jelöltet is bejeletett, így a végső jelöltek
Jancsics Dávid visszalépését követően az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a héten végül három jelöltet hallgatott meg. Csütörtökön végül a bizottsági szavazást követően
Unger Anna lett a befutó, így őt javasolják a szervezet elnöki pozíciójára.
Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, az NVVH nem egyszerű ellenőrző hatóság lesz, hanem olyan hibrid szerv, amely
egyszerre kap közigazgatási, büntetőeljárási és polgári jogi eszközöket a közvagyon védelmére és a jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzésére.
Ugyanakkor, a szervezet nem indíthat bárki ellen eljárást, hatásköre kizárólag a közpénzzel gazdálkodó, illetve a közvagyon felett rendelkező szervezetekre terjed ki. Az ellenőrzést kockázatértékelés előzi meg, a hivatal öt nappal korábban értesítést küld, munkatársai pedig lakáscélú helyiségekbe nem léphetnek be. Az együttműködés megtagadása magánszemélyeknél 50 ezertől 50 millió forintig, szervezeteknél pedig félmilliótól 5 milliárd forintig terjedő bírsággal járhat.
A Google Trends keresési adatai alapján a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal iránti érdeklődés leginkább augusztusban erősödött meg az elmúlt 90 nap adatai alapján. Ugyan a keresőszavak iránti érdeklődés már júniusban (az első bejelentésekor) is produkált élesebb kiugrást, az magyarázhatja az augusztusi erősödést, hogy az internetezőket vélhetően akkor kezdte el érdemben foglalkoztatni a közváleményt a hivatal, mikor már kezdett körvonalazódni kik vezethetik azt.
A négy jelölt iránti érdeklődést (Jancsics Dávidot is beleértve) nézve az látszik, hogy az augusztus 24-ei bejelentéskor minden jelölt neve kiugrást produkált. Sárvári Nicholas esetén a grafikonon is észrevehető a néhány órás csúszás az érdeklődés emelkedésében, ugyanis ahogy azt fent is megírtuk, őt a Tisza-frakció a három eredeti jelöltet követően jelentette be.
A számok alapján egyértelműen látszik, hogy
Unger Anna iránt volt legintenzívebb az érdeklődés a bejelentést követően, aki később végül el is nyerte a jelöltséget.
Fontos hozzátenni viszont, hogy a Google Trends csak arányaiban vizsgálható, hogy egyes témák iránt mennyire volt intenzív az érdeklődés. Ok-okozati következmények nem vonhatóak le az adatokból (főleg visszamenőleg), hiszen az internetes kereséseket a jelöltek ismertségétől kezdve sok tényező befolyásolhatja.
A megyei bontáson egyértelműen látszik, hogy
az ország nagy részén Unger Anna váltotta ki a legnagyobb internetes érdeklődést,
Ligeti Miklós iránt mindössze négy megyében volt nagyobb az érdeklődés.
Ez a tartalom a Google-lel való fizetett partnerség része, a Google Trends népszerűsítésére.
A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio
Napi