„Magyar megígérte, hogy országát ismét liberális demokráciává alakítja. Ezt azonban olyan brutalitással teszi, amelyet inkább Orbántól vártak volna” – ezekkel a szavakkal értékelte Sulyok Tamás szombati történelmi döntését a Welt am Sonntag főszerkesztője, Jacques Schuster Magyar Péter brutalitása címmel megjelent véleménycikkében. A Die Welt német konzervatív lapban megjelent írásában az újságíró továbbá úgy fogalmaz, a magyar miniszterelnök

nyomást gyakorolt a köztársasági elnökre, hogy távozzon hivatalából, noha az nem követett el semmilyen jogsértést. Hasonlóan aggályos a fellépése az Alkotmánybíróság ellen is, amely korábban nem akadályozta kétharmados parlamenti többségének munkáját. Az Európai Unió mindezt hallgatással szemléli, és Németországban is sokan örömmel fogadják a miniszterelnök lépéseit.

Miután Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, az is eldőlt, hogy köztársasági elnöki feladait a továbbiakban nem láthatja el. Döntése után kettészakadt a magyar közélet, de a nemzetközi térben is nagy visszhangot váltott ki Sulyok aláírása. Jacques Schuster a fenti mondatain túl arra figyelmeztetett, hogy „egy demokratikus kormánynak mindig tudatában kell lennie annak, hogy a többség támogatása csak ideiglenes, és bármikor kisebbségbe kerülhet”, majd egy német filozófus, Karl Popper gondolait idézve azt írja a Tisza kétharmados kormányzására utalva, hogy „többségben lenni nem jelentheti a többség diktatúráját”.

A brüsszeli székhelyű Politico felidézi, hogy Magyar Péter hónapokig nyomás alatt tartotta az államfőt, aki végül „meghajolt”, és önként távozott. A lap idézte Orbán Viktor reakcióját, miszerint „ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban”. Megemlítik, hogy Sulyok Tamás soha nem volt tagja a Fidesznek, „viszonylag ismeretlen” személyként jellemzik, de azt is írják, hogy „a párt magyar kormányon belüli, mélyen gyökerező befolyásának szimbólumává vált”. A Politico megszólaltatta a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét is: „Magyarországnak most erős integritással és demokratikus elkötelezettséggel rendelkező emberekre van szüksége, akik visszavezetik az országot a demokrácia és a jogállamiság útjára. Sulyok elnök nem felelt meg ezeknek a kritériumoknak” – közölte a lappal Pardavi Márta.

A BBC tényszerűen lehozta a hírt, azt azonban megemlítették, hogy a Fidesz zuhanásban van a választások óta, valamint azt is írták, „a párt 2010 és 2026 között saját elképzelései szerint átalakította a magyar államot, és kétharmados többségét kihasználva párthű személyekkel töltötte be az állítólag független állami tisztségeket”. A BBC-nek röviden nyilatkozott Baka András, a Legfelsőbb Bíróság 2009–2011 közötti elnöke, aki annyit mondott, „teljesen egyetértek az elnök eltávolításával”.

Az Ansa olasz hírügynökség az eredeti hírt mindössze két bekezdésben hozta, azzal a címmel, hogy „az Orbánnal szövetséges magyar elnök aláírja a lemondását előíró alkotmánymódosítást”. A Kronen Zeitung még nem veszi készpénznek a lemondást, úgy fogalmaznak, „Magyarország elnöke megnyitotta az utat a leváltása előtt”. Az osztrák lap megjegyzi, hogy hivatalosan még Sulyok Tamás a köztársasági elnök hétfőig.

A legtöbb nemzetközi hírügynökség – a Reuters, a lengyel PAP, a spanyol EFE – tényszerűen közli Sulyok döntését, hosszan idézve a szavait, a török Anadolu azonban megjegyzi, „bár a Tisza Párt a közvetlen elnökválasztás mellett foglalt állást, a jelenlegi rendszerben várhatóan a parlament fogja kiválasztani Sulyok utódját”.