Júniusban a vártnál jóval lassabban emelkedtek a keresetek Magyarországon. A bruttó bérek éves növekedési üteme 7,1 százalékra mérséklődött, míg a nettó reálkereset is csak 7,6 százalékkal nőtt. Az elemzők szerint a következő hónapok egyik fontos kérdése, hogy ez egy egyszeri megtorpanás vagy tartósabb lassulás jöhet.

Utoljára fél évtizede növekedtek ilyen lassan a keresetek Magyarországon

A KSH adatai alapján júniusban 7,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset éves összevetésben, ami Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint érdemi lassulást jelent.

Mint írja: a fékeződéshez a költségvetési szféra és a vállalkozások bérfolyamatai egyaránt hozzájárultak. A közigazgatásban, védelemben és kötelező társadalombiztosításban a májusi 10,5 százalékról 5 százalékra esett vissza a keresetek éves növekedése. S bár az oktatásban és a szociális ellátásban továbbra is kétszámjegyű bérdinamika látszott, az egészségügyben már a csak 2 százalék körüli volt az emelkedés – mutat rá a vezető elemző.

Ezzel párhuzamosan a versenyszférában több ágazatban is lassult a keresetek növekedése. Különösen 

• a szállítás és raktározás, 
• a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, 
• a távközlés és egyéb információs szolgáltatások, 
• valamint a pénzügyi és biztosítási tevékenység 

esetében volt alacsonyabb a bérdinamika. Ugyanakkor Molnár szerint ebben a magasabb bázis mellett az extra juttatások eltérő időzítése is szerepet játszhatott.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint a júniusi adat hosszú idő után okozott érdemi negatív meglepetést. 

A keresetek alakulásában továbbra is meghatározó a januári minimálbér- és garantált bérminimum-emelés. A minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett az év elején, ami Virovácz szerint érdemben javítja 2026-ben bérdinamikát.

A munkaerőpiac feszessége szintén felfelé hajtja a béreket, hiszen a vállalatok egy része továbbra is munkaerőt tartalékol, míg a demográfiai folyamatok már rövid távon is szűkítik a munkaerő-kínálatot. Virovácz Péter szerint emiatt a 2026-os év egészében továbbra is 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedés várható.

Tovább zárult a bérolló: jelentősen javult az alacsonyabb keresetűek helyzete

A nettó átlagkereset 9,4 százalékkal emelkedett, amely az alacsony infláció mellett 7,6 százalékos reálkereset-növekedést jelentett júniusban. Az adóváltozások, köztük a családi és az anyákat érintő adókedvezmények kiterjesztése, szintén gyorsította a nettó keresetek növekedését.

A mediánkereset 8,8 százalékkal nőtt, vagyis gyorsabban emelkedett az átlagnál. Molnár Dániel szerint ezzel tovább szűkült a bérolló. Az alsó három jövedelmi ötödben 9–10 százalékos keresetnövekedés volt jellemző, míg a felső két ötödben 5–8 százalék közötti ütemet mértek. 

A szektorok között Virovácz Péter szerint viszonylag szűk sávban mozogtak a béremelések: 

• a versenyszférában, a költségvetési és a nonprofit szférában 7–8,1 százalék közötti növekedés jelent meg. 
• Az építőiparban, valamint a kisebb súlyú bányászati és villamosenergia-ágazatokban viszont átlag feletti emelkedést mértek. 
• A szállítás, raktározás, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén pedig átlag alatti bérkiáramlást mértek. 

Ugyanakkor ez utóbbi kapcsán az ING vezető közgazdásza felhívja a figyelmet, hogy a gyengébb adatot részben a szezonális foglalkoztatás összetételhatása magyarázhatja.

A közigazgatásban Virovácz további lassulásra számít, ugyanis a korábbi kétszámjegyű növekedést júniusban 5 százalékos emelkedés váltotta fel, miközben több területen már az illetmények visszavágása is hatással van a kereseti statisztikára.

Molnár Dániel a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke kapcsán kitért rá, hogy azokat jelentősen befolyásolhatják a gazdasági kilátások, de szerinte legalább ilyen súllyal kell majd figyelembe venni a közszféra egyes területein végrehajtandó bérfejlesztések ütemezését is.

Virovácz Péter egy jóval óvatosabb béremelési pályát tart elképzelhetőnek a minimálbér esetében. Indokolttá vált a hároméves bérmegállapodás felülvizsgálata, az új szja-szabályok pedig olyan környezetet teremthetnek, amelyben a bruttó minimálbér emelése az elmúlt évekhez képest jóval szerényebb, alacsony egyszámjegyű mértékű lehet – mutat rá az elemző.