BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 27. 18 percnyi olvasás
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik csütörtökön az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. A parlament 13 órakor ülésezik, a kormányfő beszédét követően pedig a frakciók képviselői szólalnak fel napirend előtt.
Kivételesen nem a hét elején, hanem csütörtökön és pénteken ülnek össze rendkívüli ülésezésre a parlamenti képviselők. Ahogy mindig, ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal kezdődik az ülés.
Cikkünk frissül!
Az Országgyűlés alelnöke, Hallerné Nagy Anikó nyitotta meg csütörtökön a parlament kétnapos rendkívüli ülését. A napirend előtti felszólalások előtt bejelentették, hogy dr. Bencsik Andrást augusztus 15-i hatállyal a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezték ki, majd közölte azt is, hogy Hortay Olivér ismét gyakorolhatja képviselői jogait, miután megszüntette az összeférhetetlenségi okot.
Az alelnök ezt követően arról is tájékoztatott, hogy Lázár János augusztus 20-án lemondott képviselői mandátumáról, így az Országgyűlés létszáma jelenleg 198 fő. Ezt követően megkezdődtek a napirend előtti felszólalások, elsőként Magyar Péter miniszterelnök kapott szót „A hősök akkor születnek, amikor szükség van rájuk” címmel.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában elsősorban az idei nyár energetikai és vízügyi nehézségeiről beszélt. Úgy fogalmazott, Magyarország egyszerre nézett szembe „soha nem látott aszállyal, hőkupolával, rekord hőséggel, súlyos vízhiánnyal, rekord alacsony dunai vízállással és egy történelmi léptékű energiaválsággal”.
A miniszterelnök szerint a szélsőséges időjárás a paksi atomerőmű teljesítményére is komoly hatással volt. Mint mondta, volt olyan pillanat, amikor Paks a névleges 2000 megawatt helyett mindössze 230 megawattot termelt. „Gondoljunk csak bele: Magyarország legfontosabb erőműve” – hangsúlyozta.
Magyar Péter szerint a nehéz helyzetben gyors döntésekre és összefogásra volt szükség. „Cselekedni kellett, és mi cselekedtünk” – jelentette ki, majd külön köszönetet mondott a vízügyi szakembereknek, mérnököknek, erőművi dolgozóknak, honvédeknek, rendőröknek, katasztrófavédőknek, valamint a MAVIR és az MVM munkatársainak.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kritikus időszakban a lakosság és a vállalatok önként csökkentették vagy átütemezték villamosenergia-fogyasztásukat. Elmondása szerint egyetlen napon több mint 700 megawattal alacsonyabb lett a tervezettnél a csúcsterhelés. „Ezt nem egy új erőmű termelte meg, ezt a magyar emberek, a magyar vállalatok adták egymásnak” – fogalmazott.
Magyar Péter szerint a paksi helyzet kezelése érdekében a kormány a helyszínen tájékozódott, meghallgatta a mérnökök, vízügyi és energetikai szakemberek, valamint a honvédség javaslatait. Állítása szerint miután megszülettek a műszakilag alátámasztott tervek, „egy órán belül megszületett a politikai döntés”.
Magyar Péter felszólalásában ezután részletesen beszélt a Paksi Atomerőmű teljesítményének helyreállításához szükséges dunai beavatkozásokról. Elmondása szerint a kormánydöntést követően „olyan építkezés kezdődött a Dunán, amelyhez hasonló összetettségű beavatkozás évtizedek óta nem történt ezen a területen”.
A miniszterelnök szerint több mint ezer szakember dolgozott a helyszínen. „A két 80 méteres bárkát a kijelölt helyre szállították”, majd acélsodronyokkal rögzítették és megkezdték a kontrollált elsüllyesztésüket. Közben a honvédség helikopterei többtonnás betonelemeket emeltek a Dunába, és fenékküszöböt is építettek. Magyar Péter szerint a beavatkozásokkal sikerült úgy befolyásolni a vízszintet, hogy ne kelljen tovább csökkenteni az erőmű termelését.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a munka a tervezettnél gyorsabban és olcsóbban haladt. „Nem csúszott, nem a háromszorosába került, mint minden az Orbán-kormányok alatt, hanem gyorsabb lett és olcsóbb” – fogalmazott. Elmondása szerint először a szivattyúk, majd a turbinák indultak újra, végül pedig a Paksi Atomerőmű ismét elérte a teljes, 2000 megawattos teljesítményt.
A kormányfő szerint a történetből nemcsak a műszaki adatoknak és a döntéseknek kell megmaradniuk, hanem azoknak az embereknek is, akik a kritikus időszakban dolgoztak. „Nekik köszönhetjük. Nekik. Csak nekik köszönhetjük” – jelentette ki, majd külön méltatta a mérnököket, honvédeket, vízügyi és energetikai szakembereket, munkásokat, rendszerirányítókat, valamint a magyar családokat.
Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy a válság kezelése szerinte nem egyetlen ember vagy politikai közösség sikere. „A válság sikeres kezelése nem a miniszterelnök sikere, nem egy miniszter sikere, nem a kormány sikere, nem a TISZA sikere. Ez Magyarország közös sikere” – mondta.
Szerinte a kormány feladata az volt, hogy biztosítsa a szükséges pénzügyi forrásokat, eszközöket és jogi felhatalmazásokat, illetve amikor a szakemberek döntést hoztak, akkor hallgasson rájuk. „Ne próbáljon a szakembereknél okosabbnak látszani” – fogalmazott.
Magyar Péter az ellenzéket bírálta / Fotó: Knap Zoltán
Magyar Péter ezt követően éles kritikát fogalmazott meg az ellenzéki politikusokkal szemben. Miközben szerinte az ország egyik része „megfeszített munkát végzett a nap 24 órájában”, addig a másik oldalon „ott volt a nyaralás, a fesztivál, a hideg sör, a pálinka, a jacht, a meccs, a hazudozás, a hárítás és a dezinformálás”.
A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagában a nyaralással nincs problémája. „Nem az a kérdés, hogy valaki elmehet-e nyaralni. Természetesen elmehet” – mondta. Szerinte az a lényeg, hogy egy politikus „mit tesz akkor, amikor a hazája éppen bajban van”.
Magyar Péter Orbán Viktor korábbi kormányzását is felelőssé tette a kialakult helyzetért. „Orbán Viktor 16 évig vezette Magyarországot. 16 évig! Közel 6000 napig” – jelentette ki, majd azt mondta, hogy sem a vízügy állapota, sem a paksi hűtővízrendszer és a szivattyúk problémái, sem az energiarendszer sérülékenysége nem néhány hónap alatt alakult ki.
A kormányfő szerint az ellenzéktől a válság idején nem szakmai segítséget vagy nemzeti összefogásra való felhívást kapott az ország, hanem „riogatást, álhíreket”. Állítása szerint azt is terjesztették, hogy „szándékosan, biztonsági okok nélkül kapcsolják le a paksi turbinákat”, illetve hogy a kormány nem tudja, mit csinál. Magyar Péter szerint különösen ellentmondásos, hogy néhány hetes kormányzást kérnek számon azért, amit szerinte a korábbi vezetés 16 éven keresztül nem oldott meg.
Magyar Péter a felszólalás folytatásában arra szólította fel az ellenzéki politikusokat, hogy ne távolról bírálják a kormány válságkezelését, hanem személyesen győződjenek meg a történtekről. Mint mondta, Paksra is meghívta az ellenzéki pártok képviselőit, Orbán Viktort, Semjén Zsoltot és Toroczkai Lászlót, hogy „saját szemükkel lássák, hogy mi történik”, és beszélhessenek a helyszínen dolgozó mérnökökkel. Állítása szerint azonban „egyikük sem jött el”.
A miniszterelnök szerint az ellenzéknek lehetősége lett volna szakmai érvekkel vitatkozni a kormány döntéseivel, ehelyett azonban távol maradtak, és onnan bírálták a kormányt. Magyar Péter ezt követően éles kontrasztot állított a válsághelyzetben dolgozó emberek és az ellenzéki politikusok nyaralása közé. „Az egyik képen magyar munkások állnak derékig porosan a Duna-partján. A másikon ott egy szerb trombitafesztivál” – mondta, majd a honvédségi helikopterek és a jachtok, illetve az éjszakai műszakban dolgozó mérnökök és a tengerparti nyaralás képeit is egymás mellé állította.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy szerinte nem az a probléma, ha egy politikus nyaral, hanem az, hogy „amikor Magyarországnak, a magyar embereknek szükségük lett volna rá, szükségük lett volna a parlamenti pártok vezetőire, akkor hol voltak? És még inkább az érdekel, hogy mit tettek”. Úgy vélte, egy politikus felelőssége az ellenzékben sem szűnik meg, különösen akkor nem, ha az adott politikai erő 16 éven keresztül kormányzott.
A miniszterelnök szerint az előző kormányoknak azt is meg kellene vizsgálniuk, milyen beruházásokat halasztottak el, milyen szakmai figyelmeztetéseket kaptak, és miért nem készültek fel a mostanihoz hasonló helyzetekre. Ugyanakkor azt kérte, hogy a nyár főszereplői ne a politikusok, hanem azok legyenek, akik ténylegesen dolgoztak a válság megoldásán. „Önök, magyar emberek voltak az ország, azok, akik dolgoztak, azok, akik segítettek, azok, akik nem riogattak” – fogalmazott.
Magyar Péter az álhírek terjedését is bírálta. Szerinte könnyű lett volna pánikot kelteni olyan állításokkal, hogy szabotázs miatt állítják le a paksi atomerőművet, elfogy az áram vagy összeomlik a hálózat. „Egy mérnök nem tud kamu Facebook-posztokkal, világító szemüveggel több vizet hozni a Dunába” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „a válságban ugyanis dolgozni kell”.
A miniszterelnök szerint a válság egyúttal azt is megmutatta, hogy Magyarország jelentős szakmai és társadalmi erőforrásokkal rendelkezik. „Magyarország képes volt rá. Ez az ország sokkal erősebb, mint amilyennek néha saját magunkat látjuk” – mondta, méltatva a mérnököket, vízügyi és energetikai szakembereket, honvédeket, vállalatokat és a lakosságot.
Magyar Péter szerint ugyanakkor a történtekből az is következik, hogy a jövőben nem szabad hasonló helyzetre felkészületlenül várni. A klímaváltozás, az egyre hosszabb hőhullámok, a súlyosbodó aszályok, valamint az áramfogyasztás növekedése miatt szerinte már évekkel korábban meg kell tenni a szükséges lépéseket.
Bejelentette, hogy ősszel az Országgyűlés elé kerül az új klímatörvény és a vízgazdálkodás új szabályozása. Emellett felülvizsgálják a kritikus infrastruktúrák állapotát és védelmét, a tartalékrendszereket, valamint azokat a beruházásokat is, amelyeket szerinte már korábban el kellett volna indítani. „Ki fogjuk vizsgálni azt is, hogy miért nem indultak el” – mondta.
Magyar Péter felszólalása végén ismét azoknak mondott köszönetet, akik a nyári hőségben és a paksi energiaválság idején dolgoztak. Kiemelte a vízügyi és erőművi dolgozókat, a honvédeket, a katasztrófavédelem munkatársait, a mérnököket, gépkezelőket, sofőröket, hajósokat, valamint a MAVIR és az MVM dolgozóit és azokat a vállalkozásokat, amelyek eszközökkel vagy munkaerővel segítettek. „Köszönöm, köszönöm, köszönöm” – mondta, amit taps fogadott.
A miniszterelnök szerint a válság megmutatta, kikből áll valójában az ország. „Az ország az nem a Parlament épülete, nem is a Karmelita, nem Hatvanpuszta. Az ország azok az emberek, akik amikor baj van, felveszik a telefont, beülnek az autóba, felveszik a munkát” – fogalmazott.
Magyar Péter szerint a nyár legfontosabb tanulsága, hogy Magyarország számíthatott a saját polgáraira. „Amikor baj volt, amikor nehézség volt, Magyarország – ami csodálatos 1026 éves hazánk – számíthatott a magyarokra” – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint a jövőben is lesznek nehéz időszakok, ezért időben kell dönteni, hallgatni kell a szakemberekre, és biztosítani kell az állam működéséhez szükséges erőforrásokat. „Közösen képesek vagyunk rá, ha időben döntünk, ha a szakemberekre hallgatunk, ha a kormány biztosítja az erőforrásokat” – mondta.
Beszéde egyik legerősebb politikai üzenetében két Magyarországot állított szembe egymással. „Volt ezen a nyáron két Magyarország. Az egyik dolgozott, a másik beszélt. Az egyik Magyarország megoldást keresett, a másik bűnbakot. Az egyik Magyarország a Dunán volt, a másik a tengerparton nyaralt” – fogalmazott.
Magyar Péter szerint azonban nemcsak a válságra, hanem az arra adott társadalmi válaszra is emlékezni kell. Azt kérte, hogy amikor majd visszatekintenek 2026 nyarára, ne csak az aszály, a hőség, az alacsony vízállás vagy Paks teljesítményének visszaesése jusson eszükbe, hanem az is, hogy „nem estünk pánikba, nem fordultunk egymás ellen, hanem dolgoztunk. Segítettünk, alkalmazkodtunk, építettünk és… megoldottuk. Együtt, közösen.”
A miniszterelnök végül ismét megköszönte mindenkinek a munkáját, és arról beszélt, hogy olyan országot szeretne építeni, amely nem azt ígéri, hogy nem lesznek újabb válságok, hanem felkészül rájuk. „Olyan országot, amely nem ígéri, hogy soha nem jön újra vihar, hanem olyan országot, amely felkészül a nehézségekre” – mondta, majd „Isten áldja ezt a csodálatos, 1026 éves Magyarországot” szavakkal zárta felszólalását.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője felszólalása elején egyetértett Magyar Péterrel abban, hogy köszönet illeti a paksi munkálatokban részt vevő szakembereket, a honvédséget és a munkásokat. Ugyanakkor élesen bírálta a kormány válságkezelését, és azt állította, hogy a fenékküszöb építésére és a bárkák elsüllyesztésére vonatkozó megoldást már korábban is felvetették. Szerinte ha a kormány időben lépett volna, „lehet, hogy egyetlenegy turbinát sem kellett volna leállítani”, és akár 40–45 milliárd forintot is meg lehetett volna takarítani.
Toroczkai szerint Magyar Péter felszólalása azért is volt hosszú, mert szerinte a miniszterelnök más problémákról próbálta elterelni a figyelmet. A Mi Hazánk politikusa három területet nevezett meg, amelyek szerinte a Tisza kormányzását jellemzik: „az egyik az önök inkompetenciája, tehetetlensége”, a másik szerinte a „diktatúraépítés”, a harmadik pedig a „rendszerszintű korrupció”.
A frakcióvezető több kormányzati intézkedést és választási ígéretet is számon kért Magyar Péteren. Példaként említette az alapvető élelmiszerek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, a megszorítások elmaradására tett ígéretet, valamint az üzemanyagok védett tartalékának eltörlését. Azt is kifogásolta, hogy szerinte az öt parlamenti vizsgálóbizottság közül eredetileg mindegyiket tiszás vezetés alá akarták helyezni.
Toroczkai László is megköszönte azoknak, akik Paksnál dolgoztak / Fotó: Knap Zoltán
A Mi Hazánk elnöke az augusztus 20-i rendezvény közbeszerzését is szóba hozta. Szerinte a korábban említett, kisebb összegű ügyek után most már „4 milliárd forintról van szó”, és állítása szerint „nemcsak egy, hanem több bűncselekmény is megvalósulhatott”.
Toroczkai felidézte, hogy a Mi Hazánk már feljelentést tett az ügyben, és azt mondta, hogy csak ezt követően jelentette be a Belügyminisztérium, hogy vizsgálatot indítanak. A politikus szerint a kormányzatnak az elszámoltatás terén is többet kellene tennie, majd jelezte, hogy az augusztus 20-i rendezvény ügyével folytatja felszólalását.
A puskaporosnak ígérkező vita után a képviselők az alábbi fontosabb törvényjavaslatok általános vitáját folytatják le:
A képviselők továbbá döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A testület feladata lesz a Médiatanács elnöki tisztségére benyújtott pályázatok és a tanács tagjaira tett jelölések, valamint az összeférhetetlenségek és kizáró okok vizsgálata. A bizottság meghallgatja a Médiatanács elnöki tisztségére pályázókat.
Napi