GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 27. 9 percnyi olvasás
Kétnapos rendkívüli ülést kezd csütörtökön az Országgyűlés: a nap napirend előtti felszólalásokkal indul, majd a képviselők döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, tárgyalják az Alkotmánybíróság működését érintő – az alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódó – törvénymódosításokat, valamint a szakképzési és egyes igazságügyi törvények módosítását. Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság csütörtök délelőtt tesz javaslatot a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőire, akikről pénteken titkos szavazással dönt a Ház. Közben a szerdai, tizenkét órán át tartó kormányülés több mint negyven napirendi pontjának döntéseiről is érkezhetnek részletek.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlament csütörtöki rendkívüli ülése. A kormányfő beszédének fókuszában a nyáron megtapasztalt klíma- és paksi krízis volt, amelyről elmondta, hogy ősszel az országgyűlés elé kerül egy új klímatörvény, a vízgazdálkodás új szabályai, felülvizsgálják a kritikus infrastruktúrák állapotát és a tartalékok meglétét, valamint azokat a beruházásokat, amelyek nem indultak el.
Augusztus 31-től a magyar állam veszi át a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és az MCC feladatait – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki Facebook-videójában. A kormányfő szerint az érintett szervezetek a mostani formájukban nem működhetnek tovább, de más formában szabadon folytathatják a tevékenységüket – állami pénz és állami vagyon nélkül.
Kármán András pénzügyminiszter is megszólalt a nyugdíjemelésről, és azt írta a Facebookon: "nem hagyhatjuk tovább, hogy idős honfitársaink százezrei kapjanak méltatlanul alacsony nyugdíjat".
A 2008 óta változatlan, 28 500 forintos nyugdíjminimumot 2027. január 1-jétől 120 000 forintra emeljük, a legalacsonyabb nyugdíjakat pedig sávosan tovább növeljük - tette hozzá.
Az intézkedéscsomag több mint 700 ezer embert érint, és felelős költségvetési gazdálkodás mellett erősíti az idősek megélhetésének biztonságát
- fogalmazott a miniszter.
A Fidesz áll minden vizsgálat elé a Gondosóra programmal kapcsolatban, ezzel párhuzamosan pedig megteszi a megfelelő jogi lépéseket "az igaztalan, hangulatkeltő miniszteri nyilatkozattal szemben
- közölte Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön az MTI-vel.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerdán közölte: a Kormányzati Szolgáltató Központ és a Fidesz között megkötött együttműködési megállapodás bizonyítja, hogy a párt hozzáfért a Gondosóra program felhasználóinak személyes adataihoz.
Havasi Bertalan ezzel kapcsolatban kijelentette: a Fidesz együttműködése a programmal a hatályos jogszabályok és az adatvédelmi előírások maradéktalan betartásával történt, és az ezzel kapcsolatos tudnivalókat kezdettől fogva nyilvánosan elérhetővé tették.
Sokkal kevesebb adathoz jutottunk hozzá ezen együttműködés keretében", mint amennyi egy választási eljárásban minden pártnak jogszerűen hozzáférhető
- tette hozzá, majd kiemelte: annyi történt, hogy a Fidesz megkereste a szimpatizánsait, ajánlotta nekik a gondosórát, és azoknak is segített, akik már rendelkeztek készülékkel, de még nem üzemelték be megfelelően.
A kommunikációs igazgató végül azzal zárta, hogy Tanács Zoltánnak "lesz lehetősége arra, hogy a bíróságon adjon számot arról, miért indított igaztalan támadást egy jól működő, nemzetközileg is elismert és egyedülálló, időseket segítő program ellen".
A kormány oldalára kikerült közlemény alapján a Miniszterelnökség 2026. augusztus 27-én egyeztetett a Batthyány Lajos Alapítvány képviselőjével. Az egyeztetésen a Miniszterelnökség tájékoztatta az alapítvány képviselőjét, hogy a végleges kormányzati jogi álláspont szerint
nincs jogi lehetőség az alapítvány továbbműködtetésére,
annak ellenére, hogy ennek lehetőségét a kormány az érintett szervezet esetében valóban érdemben vizsgálta.
A kormány 2026. július 14-én döntött a Batthyány Lajos Alapítvány által végzett közfeladatok, valamint közérdekű és egyéb feladatok további ellátásáról. A kormányhatározat alapján 2026. augusztus 31-től a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, az oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter veszi át az alapítvány közfeladatainak ellátását.
A Magyar Állam a jövőben is gondoskodik az alapítvány eddigi feladatainak ellátásáról - teszik hozzá. Azokat a programokat és tevékenységeket, amelyek értéket teremtenek és a közérdeket szolgálják, megőrizzük és továbbvisszük. A feladatátvételt úgy hajtjuk végre, hogy az érintettek számára a lehető legkevesebb változással járjon.
A Bayer Construct után Balázs Attila egy újabb érdekeltsége, a zuglói városközpontot fejlesztő ZVK Development Kft. is csődvédelmet kért. A fizetésképtelenségi helyzet hátterében az áll, hogy Magyar Péter kormánya a hónap elején elállt az óriásberuházás megvásárlásától, és visszaköveteli a projektre eddig kifizetett 315 milliárd forintnyi közpénzt - közölte a 444.hu.
Hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárást a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság a hatvanpusztai majorság ügyében. Az Orbán Viktor édesapjához köthető birtokra korábban közel hatmillió forintos műemlékvédelmi bírságot szabtak ki az ott zajló, engedély nélküli építkezések miatt - számolt be az Index.
Negyven napirendi pont. Reggel kezdtük, és este még mindig az ülésteremben dolgoztunk. Tegnap sok döntés született, ezek részleteiről hamarosan beszámolunk
- írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook oldalára.
Azt is elárulta, hogy a csütörtöki napon Magyarország misszióvezetőivel találkozott, hogy közösen áttekintsék, milyen irányt és milyen érdekeket képviselnek globálisan.
Az elmúlt évek után ugyanis nemcsak itthon van dolgunk. Magyarország nemzetközi kapcsolatait is újra kell építenünk: kiszámítható, megbízható és a saját érdekeit határozottan képviselő partnerként
- fogalmazott.
A tegnapi maratoni kormányülésen tehát sok döntés születhetett, egyiket már be is jelentette ma délelőtt Magyar Péter: a kormány több mint négyszeresére növeli a minimumnyugdíjat 2027 januárjától.
Az viszont kérdés, hogy a többi bejelentés hogyan alakul majd, hiszen 13 órától kezdődik a parlament rendkívüli ülése.
Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság Unger Annát jelölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójára. A bizottságban 8 tiszás, 3 fideszes és 1 mi hazánkos képviselő ül. A Fidesz eddig sem vett részt a jelölési folyamatban, így Tuzson Bence, Szűcs Gábor és Csuzda Gábor nem volt bent a szavazásnál, ahogy Apáti István sem a Mi Hazánk részéről.
A Telex beszámolója alapján Unger jelölésére így csak a tiszás képviselők szavaztak: 6 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással.
A nem szavazatot Melléthei-Barna Márton, a bizottság egyik alelnöke adta le.
Korábban az ő neve is felmerült igazságügyi miniszternek, de mivel Magyar Péter sógora, ő maga lépett vissza a miniszterségtől. A szavazásnál Miskolczi Orsolya tartózkodott.
Az ülésen szavaztak a két másik jelöltről, Ligeti Miklósról és Sárvári Nicholasról is.
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Annát javasolja az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöki posztjára. Az elsősorban politikai elemzőként és demokráciakutatóként ismert szakember, valamint a nyomozati elnökhelyettesnek jelölt dr. Tasnádi Katalin kinevezéséről pénteken, titkos szavazással dönt a parlament - írta meg a Telex.
2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki videóüzenetében. A nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul 28 500 forint, a kormányfő szerint az emelés több százezer idős embert érint, sokaknál a nyugdíj a duplájára nő.
A 2026 tavaszi választásokat követően hivatalba lépett új kormány jelentős költségvetési hiánnyal szembesült, amelyet a lakosságot érintő megszorítások helyett a túlárazott állami szerződések felbontásával és a kiadások észszerűsítésével tervez 7,5 százalékra csökkenteni. Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint az új gazdaságpolitika fókuszába a rászorultsági alapú szociális támogatások, a korrupció visszaszorítását célzó átláthatóság, egy új kisadózói adónem megalkotása, valamint az euró 2030-as bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése kerül.
Csütörtökön és pénteken kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. A csütörtöki nap napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a képviselők döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról.
Ezt interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követik, utána pedig a szakképzési és egyes igazságügyi törvények módosításának általános vitája következik. Terítékre kerülnek az Alkotmánybíróság működését érintő törvénymódosítások is, amelyek az alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódnak.
A háttérben eközben eldőlhet, ki vezeti majd az elszámoltatás legfontosabb intézményét: az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság csütörtök délelőtti ülése után tesz javaslatot a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökére és két elnökhelyettesére.
A Ház pénteken, várhatóan délelőtt, titkos szavazással dönt a személyekről, a megválasztottak pedig az eredmény kihirdetése után esküt tesznek.
Emellett szerdán több mint negyven napirendi pontot tárgyalt a kormány.
A döntésekről a korábbi gyakorlat alapján csütörtökön, kormányszóvivői tájékoztatón számolhat be a kabinet.