BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 27. 8 percnyi olvasás
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) eAláírásával egyre több ügy intézhető személyes megjelenés nélkül. Bizonyos szolgáltatások szerződéseit már úgy is alá lehet írni, hogy az ügyfélnek nem kell külön letöltenie, aláírnia, majd visszaküldenie a dokumentumot: az aláírás az ügyintézés részeként, a DÁP alkalmazásban történik. Ez az ügyfeleknek egyszerűbbé teheti az ügyintézést, a szolgáltatóknak viszont komoly informatikai és biztonsági követelményeknek kell megfelelniük.
A rendszer egyik fontos eleme, hogy az aláírás nem feltétlenül egy különálló folyamatként jelenik meg. Ha egy szolgáltató integrálja saját ügyintézési rendszerébe a DÁP eAláírást, az ügyfélnek nem kell külön letöltenie a szerződést, aláírnia, majd visszaküldenie azt. Az aláírandó dokumentum az ügyintézés részeként kerül be a DÁP alkalmazásba, ahol a felhasználó jóváhagyhatja az aláírásával.
A folyamat során a felhasználó értesítést kap a DÁP alkalmazásban arról, hogy egy dokumentum vár aláírásra. A jóváhagyás után a dokumentum aláírva visszatér a szolgáltató rendszerébe, így az ügyintézés ugyanott folytatódhat, ahol az aláírás előtt tartott.
A működés adatvédelmi szempontból is érdekes. Az integrált folyamatban maga a dokumentum a szolgáltató rendszerében marad, a DÁP-hoz pedig annak kriptográfiai lenyomata, vagyis hashértéke kerül. Ez egy egyirányú ellenőrző érték, amelyből önmagában nem lehet visszaállítani az eredeti dokumentumot. Az aláírás eredménye ezt követően visszajut a szolgáltatóhoz A gyakorlatban tehát nem arról van szó, hogy minden egyes szerződés teljes tartalma egy központi rendszerbe vándorolna az aláírás miatt.
A változás nemcsak az állampolgárokat érinti. A DÁP-ról szóló jogszabályok meghatározzák azoknak a szolgáltatóknak a körét, amelyeknek az előírásoknak meg kell felelniük. Ide tartozhatnak többek között a közüzemi szolgáltatók, az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatók, a bankok és további különféle pénzügyi szolgáltatók, a biztosítók, illetve bizonyos nagy ügyfélszámmal működő vállalkozások.
Nem minden esetben ugyanannak alapján dől el azonban, hogy egy szervezet érintett-e. Egyes szolgáltatói köröknél például a számlák száma, másoknál a természetes személy ügyfelek száma számíthat, míg bizonyos pénzügyi szolgáltatók eleve a szabályozás hatálya alá esnek.
Ez az ügyfelek oldaláról azt jelentheti, hogy például egy szolgáltatási szerződés megkötéséhez vagy módosításához nem feltétlenül lesz szükség személyes ügyfélszolgálati megjelenésre. Ehhez természetesen a szolgáltatónak is csatlakoznia kell az adott digitális folyamathoz, az ügyfélnek pedig szüksége van a DÁP alkalmazás használatához szükséges feltételekre és az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítványra.
Ez is érdekelheti
Újabb fontos funkcióval bővült a Digitális Állampolgár weboldal. Már asztali számítógépen is elérhető a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) digitális aláírása – közölte a Digitális Magyarország Ügynökség.
A háttérben jóval összetettebb feladat áll, mint amennyit az ügyfél az aláírásból lát. A szolgáltatók többféle módon kapcsolhatják saját rendszereiket a DÁP-hoz. Használhatnak erre kész, auditált úgynevezett connectorokat (DÁP Connect interfész), fejleszthetnek saját integrációt, vagy meglévő elektronikus aláírási rendszerükbe építhetik be a szükséges funkciókat.
A választás elsősorban a meglévő informatikai környezettől és az adott szervezet igényeitől függ. Egy kész összekötő megoldás csökkentheti a fejlesztési munkát, de ettől még nem válik automatikusan minden érintett informatikai rendszer megfelelővé. A szervezetnek a saját rendszerére vonatkozó követelményeket is teljesítenie kell, és ennek teljesülését audit során kell igazolnia.
Kayser Péter, a biztonsági auditokat végző VantaSec Kft. tanúsítási igazgatója szerint éppen ez az egyik olyan terület, ahol jelenleg sok kérdés merül fel a szervezetekben. Nem minden érintett tudja pontosan, hogy a rá vonatkozó követelményeket milyen technikai megoldással és milyen beszerzési folyamatban érdemes teljesítenie.
A DÁP eAláírás megkönnyíti az ügyintézést, mert feleslegessé teszi a személyes jelenlétet / Illusztráció: VantaSec
A megfelelési követelmények teljesítése önmagában nem feltétlenül jelent valódi biztonságot. Egy szervezet akkor jár rosszul, ha az auditot elsősorban adminisztratív feladatként kezeli, és a szükséges dokumentáció elkészítésére koncentrál, miközben az informatikai rendszer tényleges hiányosságai megmaradnak.
A biztonsági vizsgálatnak éppen az lenne az értelme, hogy felszínre kerüljenek azok a pontok, amelyek egy későbbi incidensnél problémát okozhatnak. Az audit tehát akkor hasznos, ha nem csupán azt vizsgálja, hogy elkészültek-e a szükséges dokumentumok, hanem a tényleges működésről is képet ad.
A szervezetek számára az auditok összehangolása is csökkentheti a ráfordítást. Ha több megfelelőségi és minősítési vizsgálatra van szükség, érdemes ezeket egymással összhangban kezelni, és olyan auditort választani, aki több területet párhuzamosan is képes vizsgálni.
A DÁP eAláírásának terjedése így két különböző változást hozhat. Az ügyfél oldalán egy újabb, kevésbé körülményes elektronikus ügyintézési lehetőség jelenik meg, a szolgáltatók oldalán viszont egy olyan informatikai és biztonsági feladat, amelynek teljesítése nem merül ki egy alkalmazás vagy egy új gomb beépítésében. A felhasználó ebből várhatóan csak annyit érzékel majd, hogy egy szerződést néhány jóváhagyással otthonról is aláírhat. A háttérben azonban komoly rendszerintegráció és ellenőrzés szükséges ahhoz, hogy ez valóban működjön.
Napi