GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 27. 4 percnyi olvasás
Meredeken megugrott a dízel ára Magyarországon, és egyelőre kevés jel utal arra, hogy érdemi enyhülés jönne. A nemzetközi kínálat szűk, az orosz export körüli bizonytalanság pedig tovább növeli a nyomást, miközben Magyarország ellátása a szokásosnál is jobban függ az importtól. Ebben a helyzetben egy kulcsfontosságú körülmény dönti el, hogy lesz-e elég üzemanyag a hazai piacon – mutatjuk, most hol állunk.
Július végén meredek emelkedébe kapcsolt a dízel ára a hazai töltőállomásokon, a nyomás pedig azóta sem enyhült: bár az elmúlt napokban megtorpant a drágulás üteme, de
a korábban megszokotthoz képest jóval magasabb szinten látszik normalizálódni a jegyzés.
Az olló látványosan szétnyílt a benzin és a dízel ára között, a literenkénti különbség nemrég olyan magasra rúgott, amit 2022 novembere óta nem láttunk.
Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy a helyzet nem fog egyhamar enyhülni.
Szerdán ugyanis kiszivárgott, hogy
Oroszország mérlegeli a dízel exporttilalmának augusztus 31-i határidőn túli meghosszabbítását.
A lépés hátterében az ukrán dróntámadások okozta finomítói kapacitáskiesések és a belföldi üzemanyag-ellátás tartós nehézségei állnak, az exporttilalom legalább szeptemberig, de az egyik forrás szerint akár az év végéig is érvényben maradhat.
A tilalom meghosszabbítása azért komoly csapás, mert további jelentős mennyiséget von ki az amúgyis szűkös nemzetközi piacról, és ez azonnal megjelenik az árakban:
AZ EURÓPAI DÍZEL FINOMÍTÓI MARZSA A NAPOKBAN SOHA NEM LÁTOTT SZINTRE UGROTT.
Európát akkor is érinti az orosz exportkiesés, ha közvetlenül már nem vásárol orosz finomított termékeket, hiszen az orosz olaj korábbi vevői – köztük Törökország, Brazília és több észak-afrikai ország – most ugyanazokért az amerikai, közel-keleti és ázsiai szállítmányokért versenyeznek, amelyekre Európának is szüksége van. A hatás így a globális kínálat szűkülésén keresztül jelenik meg az árakban. A régió különösen sérülékeny, mert Szlovákián kívül lényegében minden ország nettó dízelimportra szorul, miközben a nemzetközi kínálat eleve szűkös.
A friss fejlemények tükrében nem is az a legfontosabb, hogy túl drága-e a dízel a magyar kutakon – hanem az, hogy van-e belőle elég. Ehhez kell az importparitás.
Az importparitás azt az árszintet jelenti, amelyen egy külföldi kereskedőnek a nemzetközi dízelár, a szállítási költségek és a devizaárfolyam mellett még megéri Magyarországra üzemanyagot hoznia. Ha a hazai ár tartósan ez alá süllyed, az importőrök könnyen más, magasabb árat kínáló piacokra vihetik a szállítmányokat. Az importparitás biztosítása ezért az ellátás egyik kulcsfeltétele, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a világpiaci drágulás teljes egészében begyűrűzik a hazai árakba.
Ez Magyarországon különösen fontos, mert a hazai dízelpiac normál üzemi körülmények között is jelentős importra szorul: a fogyasztás mintegy 30 százalékát külföldről fedezzük még akkor is, amikor a százhalombattai finomító teljes kapacitással működik. Jelenleg ez az arány ennél is magasabb, a Dunai Finomító ugyanis várhatóan csak szeptember 22-én tér vissza teljes kapacitásra.
Iparági vezetők szerint
a folyamatos dízelimport nélkül ellátási problémák alakulhatnának ki Magyarországon, ezért rendkívül fontos az importparitás fenntartása.
Amennyiben tehát a hazai kiskereskedelmi árak tartósan elmaradnának a régiós piaci szinttől, az importőrök elveszíthetnék érdekeltségüket a magyarországi szállításokban, ami végső soron ellátási nehézségekhez vezetne.
Lássuk, hogy állunk most a régiós árak kontextusában!
A magyar üzemanyagárakat elsősorban a szomszédos országok árszintjével érdemes összehasonlítani, hiszen nagyobb különbség esetén a határ közelében élők könnyen külföldre indulhatnak tankolni. (Ez egyébként azért is fontos viszonyítási pont, mert a kormány a védett áras rendszer kivezetése óta is folyamatosan figyeli a piacot, és többször is jelezte: ha a hazai árak érdemben elszakadnának a régiós szinttől, vagy tartós drágulás kezdődne, kész újra beavatkozni.)
Az Európai Bizottság friss adatai szerint
a magyar benzin jóval olcsóbb a szomszédos országok áraiból képzett átlagnál,
egyedül Szlovéniában lehet nálunk olcsóbban tankolni.
A korábban kifejtett okok miatt sokkal fontosabb most, hogy hogy áll a dízel a rangsorban. Az a jó hírünk, hogy tulajdonképpen minden szempontból kedvező a helyzet, hiszen
régiós összevetésben kedvező a hazai árszint, de nem olyan kirívó a magyar árelőny, hogy az érdemben sértse az importparitást.
Fontos, hogy a sávdiagramok még a hétfői magyar árakat mutatják.
A lenti diagramokon térképen is látható, hogy mely országokba lehet érdemes átugraniuk tankolni a hazai autósoknak és fordítva, azaz mely külföldi autósok járnak jól a magyar üzemanyagokkal. Ami a lényeges:
nincs akkora árelőnye a magyar dízelnek, hogy az érdemi üzemanyagturizmust indítson el,
egyedül talán az osztrák autósoknak lehet érdemes elgondolkozni a határátlépésen.
Összességében tehát a magyar dízelpiac jelenleg még egyensúlyban van: a hazai ár régiós összevetésben kedvező, de nem annyira alacsony, hogy érdemben veszélyeztesse az importot vagy komoly üzemanyagturizmust indítson el.
A kockázatok ugyanakkor továbbra is jelentősek, hiszen a szűk nemzetközi kínálat, az orosz exportkorlátozások és a Dunai Finomító átmenetileg alacsonyabb kapacitása miatt a magyar piac a megszokottnál is jobban rá van utalva a külföldi szállításokra. Ezért
a következő hetekben továbbra is az lesz a kulcskérdés, hogy a hazai árszint képes-e lépést tartani az importparitással anélkül, hogy újabb látványos drágulás következne.
Címlapkép forrása: Viacheslav Onyshchenko/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
Napi