A glioblasztóma a felnőtteknél előforduló leggyakoribb és legveszélyesebb elsődleges agydaganat. A jelenlegi legmodernebb kezelések – a műtéti eltávolítás, a sugár- és a kemoterápia – mellett is a betegek átlagos túlélési ideje mindössze 12–18 hónap, az ötéves túlélési arány pedig mindössze 7 százalék alatt van. Ennek a lesújtó statisztikának két fő oka van.

• Egyrészt az agy saját védelmi rendszere, a vér-agy gát a legtöbb hagyományos gyógyszert egyszerűen nem engedi át, így azok el sem jutnak a tumorhoz.
• Másrészt a daganatsejtek polipszerűen beszűrődnek az egészséges agyszövetbe. 

Futurisztikus gyógymód a daganatra

A sebészek hiába távolítják el a szemmel látható tumort, a hátramaradó, mikroszkopikus méretű rákos sejtek miatt a betegség szinte kivétel nélkül kiújul. Az új nanomedicinás platform pontosan ezt a két falat dönti le egyszerre.

A Shi Bingyang professzor által vezetett kutatócsoport egy ultravékony, atomi mérnöki pontossággal kialakított lapot hozott létre. Ez a nanorészecske képes áthatolni a vér-agy gáton, és célzottan a daganatos sejtekben halmozódik fel. A működése két, egymás után aktiválható fázisból áll. 

A részecskékre szerelt speciális fluoreszkáló festék közeli infravörös fény hatására világítani kezd. Ez a sebészek számára egy tűpontos térképet ad a műtét közben: a mikroszkópos kamerák segítségével az akár 44 mikrométeres (a hajszálnál is vékonyabb) daganatos sejtcsoportokat is észlelni tudják, és biztonságosan ki tudják metszeni azokat az egészséges szövetek sérülése nélkül.

A műtét után a nanorészecskéket ugyanazzal az infravörös fénnyel újra aktiválják a műtéti üregben. A részecskékben található platinaatomok a tumor saját hidrogén-peroxidját oxigénné alakítják. Ez megszünteti azt az oxigénhiányos környezetet, ami általában megvédi a rákot a terápiáktól. Ezzel egy időben a fény hatására termelődő hő és reaktív molekulák végleg elégetik a bent maradt mikroszkopikus ráksejteket.

Egyelőre kísérleti fázisban a jövő

A preklinikai kísérletek során glioblasztómás egérmodelleken tesztelték az eljárást. Az eredmények a sokat látott onkológus kutatókat is megdöbbentették: míg a kizárólag műtéttel kezelt állatok átlagosan 42 napig éltek, addig az intelligens nanorészecskékkel kezelt csoportban minden egyes egér életben maradt a 60 napos megfigyelési időszak végéig. Ami még fontosabb: a részletes neurológiai és motoros tesztek semmilyen káros mellékhatást vagy szellemi hanyatlást nem mutattak ki az állatoknál.

Bár a humán klinikai tesztek megkezdéséig még további biztonsági ellenőrzésekre van szükség, a kutatók szerint ez a technológia jelentheti az első valódi esélyt arra, hogy a glioblasztómát a jövőben ne halálos ítéletként, hanem egy sikeresen operálható és gyógyítható betegségként kezeljük.