Augusztus 27-én, csütörtökön tett javaslatot az Országgyűlésnek az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnökjelöltjére, valamint – végül – egy elnökhelyettes-jelöltre.

A szavazáson végül az NVVH elnöki pozíciójára a szakbizottság tiszás tagjai 6 igen, 1 nem és egy tartózkodás mellett Unger Anna politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docensét javasolja a szakbizottság, míg a nyomozati elnökhelyettesi pozícióra a titkos szavazás után Tasnádi Katalin lett a befutó, miközben a közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot érvénytelenítették (később írják ki újra). A Fidesz tagjai bojkottálták a kiválasztási folyamatot, míg a Mi Hazánk bizottsági tagja, Apáti István igazoltan volt távol.

A bizottság ülése után annak elnöke, Hantosi István és egyik tagja, Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke rövid sajtótájékoztatót is tartott, ahol részletesebben beszéltek a szakbizottság döntésének az okáról.

Hantosi István: Több alkalmas jelölt közül választottunk

A sajtótájékoztatón Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke arról beszélt, hogy hosszú kiválasztási folyamat után született meg a döntés, hogy kit javasoljanak az Országgyűlésnek a hivatal élére.

Mint fogalmazott, a pályázók erős koncepciókkal és erős elképzelésekkel érkeztek, majd végül a három döntős elnökjelölt-aspiráns közül nagyon szoros szavazásban döntöttek – a jelöltekről a bizottság tagjai egyenként szavaztak, és a végül javasolt Unger elnökjelöltségét hatan támogatták egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának pályázatát négyen támogatták négy tartózkodás mellett, Sárvári Nicholaséra pedig hárman szavaztak igennel öt tartózkodás mellett.

Többen több jelöltet is alkalmasnak tartottunk, vagy hát a legtöbben a legtöbb jelöltet is alkalmasnak tartottuk. Ugyanakkor a szavazás végső eredménye, amikor az elnök jelöléséről való döntést meg kellett hoznunk, azt eredményezte, hogy Unger Anna Róza asszonyt javasolta az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság az Országgyűlés részére az NVVH elnökévé választani

– mondta Hantosi István.

Azt, hogy végül miért Ungerre esett a választás, Hallerné Nagy Anikó azzal magyarázta, hogy számára nagyon erős volt az írásbeli bemutatkozása, a szakmai koncepciója, valamint a szóbeli expozéja is.

Rendkívül határozott volt, és azt gondolom, hogy erre a pozícióra egy jó értelemben vett semleges küldetéstudattal rendelkező, nagyon elkötelezett szakember lenne az alkalmas. Abszolút jól érzékelte a szervezeti struktúrát, amit egyébként elő is adott, és erre határozott elképzelései voltak, illetve ő maga is egészen konkrét elképzelésekkel jött a bizottság elé

– fejtette ki Hallerné, ő személy szerint miért támogatta Unger jelölését, miközben Hantosihoz hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy mindegyik meghallgatott jelöltnek voltak jó meglátásai, és diplomatikusan megköszönte mindenkinek a pályázatát.

Arra a kérdésre, hogy szerintük hátrányt jelent-e, hogy a politológus végzettségű, évtizedek óta kutatómunkát végző Unger nem rendelkezik jogi végzettséggel, miközben a hivatal nyomozati, valamint vádemelési jogkörökkel is rendelkezik majd, Hallerné azt válaszolta, ezen nem aggódnak.

Az ő személye, az ő koncepciója és nagyon határozott elképzelései, valamint, ha szabad így fogalmaznom, jó értelemben vett víziója éppen azt biztosítják, ami alatt a szakterületeket vivő alelnökök fogják a szakmai vonalat megtestesíteni. Ő pedig azért lesz felelős, hogy az az irány végig konzekvensen működjön

– fogalmazott Hallerné, aki megismételte, hogy számára Unger pályázata és személyes nyilatkozata volt a legmeggyőzőbb.

Nagyon világosan látta a szervezeti struktúra lényegét, és ilyen értelemben az, hogy ő nem jogvégzett, de nagyon komoly kutatási múlttal rendelkezik, nagyon komoly elméleti szakember – és fantasztikusan ott volt minden létező adat a fejében, ami azt igazolta vissza, hogy egészen konkrét elképzelései vannak a hivatal működtetéséről

– magyarázta Hallerné, miért látja úgy, Unger vezetésével biztos kezekben lenne az NVVH. Úgy gondolja, pénteken a parlament támogatni fogja a két jelölt kinevezését, amivel megkoronázhatják az erőfeszítéseiket az egyik legnagyobb és egyik legfontosabb vállalásuk kapcsán.

Szeptember 1-jétől kezdheti meg mandátumát az elnök- és az elnökhelyettes-jelölt, a többi elnökhelyettesről később döntenek

Az Index azon kérdésére, hogy mikor írhatják ki a végül érvénytelenített három elnökhelyettesi pozícióra a pályázatot – kettő pályázatot még hétfőn, egyet pedig a mostani ülés zárt részén érvénytelenítettek –, Hantosi azt válaszolta, hogy a Tisza nem akarja az időt vesztegetni.

Erről konkrét döntés nem született, de azt gondolom, hogy nem fogjuk az időnket vesztegetni, hiszen ahogy alelnök asszony is jelezte, a Tisza egyik legfontosabb vállalása, hogy a legrövidebb időn belül a leghatékonyabban működő szervezet álljon föl. Becslésekbe nem fogok bocsátkozni, de a közeljövőben

– mondta Hantosi, aki elmondta, hogy végül amiatt döntöttek a pályázatok érvénytelenítései mellett, hogy azt több pályázóval folytathassák újra.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a most alulmaradt elnökjelölt-aspiránsok, Ligeti Miklós, valamint Sárvári Nicholas pályáznak-e elnökhelyettesi pozícióra, Hantosi azt válaszolta, hogy a jelöltek nevében nem válaszolna, de ha új pályázati eljárásban beadják a pályázatukat, azt természetesen a bizottság be fogja fogadni, viszont ehhez nyilván meg kell nézni a konkrét feladatköröket is.

Azt, hogy a négyből végül mindössze egy elnökhelyettesre tett javaslatot a szakbizottság, Hallerné nem kudarcnak, hanem felelősségteljes döntésnek tartja.

Annak ellenére, hogy nagyon sok pályázatot megnéztünk és több embert meghallgattunk, kifejezetten szakmai és felelős döntés volt az, hogy inkább nem hirdetünk eredményt, és még további munkát fektetünk abba, hogy a legjobbat próbáljuk megtalálni

– fogalmazott Hallerné, aki szerint a szavazás eredménye nem jelenti azt, hogy a többi jelölt ne lett volna alkalmas. Egyúttal megköszönte a civil szervezetek, a TASZ, a Helsinki Bizottság, a K-Monitor, valamint a Magyarok Világszövetsége képviselőinek a munkáját is a meghallgatások során.

Arra a kérdésre, hogy szerintük mikor lehetnek meg a hivatalnak az első kézzelfogható eredményei, Hallerné diplomatikusan úgy válaszolt, hogy ez nem az ő vagy a Tisza bármelyik politikusának feladata eldönteni, mivel az NVVH működése a kormánytól, a frakciótól és a párttól is független lesz, az ő szerepük csak addig szólt, amíg kiválasztották a szerintük jó és felelős jelöltet.

Ettől kezdődően a szakmára, a szakemberekre kell bíznunk azt, hogy egy éven belül milyen eredményeket tudnak felmutatni, az függ attól, hogy mennyire tudják gyorsan fölállítani a szervezeti struktúrát

– mondta Hallerné, aki gondolatát végül azzal zárta, hogy egyébként jogászként ő személy szerint úgy gondolja, hogy egy év alatt is lehet látványos eredményeket elérni, még akkor is, ha illúzió lenne, hogy egy év alatt jogerős döntéseket hozna majd a bíróság egy adott ügyben. Hozzátette, hogy bizonyos folyamatban lévő ügyekkel a hivatal tud majd dolgozni, tehát a munka nem nulláról fog majd kezdődni.

A szakbizottság által most javasolt Unger Annát és Tasnádi Katalint még az Országgyűlésnek is jóvá kell hagyni. Erről titkos szavazással majd pénteken döntenek, ugyanakkor valószínűnek tűnik az elfogadásuk, és a péntek délelőtti szavazás lényegében csak formalitásnak tűnik. 

Amennyiben a parlament kétharmados többsége jóváhagyja a jelölésüket, szeptember 1-től kezdődhet meg hatéves mandátumuk.

(Borítókép: Hantosi István és Hallerné Nagy Anikó 2026. augusztus 27-én. Fotó: Németh Kata / Index)