BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 27. 6 percnyi olvasás
Ami eddig inkább egy sci-fi film jelenetének tűnt, most valósággá vált: a világon először hajtottak végre élőben olyan agyműtétet, amelyben mesterséges intelligencia segítette a sebészek munkáját. A brit Rhys Hibbert agyából sikeresen eltávolították a daganatot, miközben az AI valós időben segített az orvosoknak eligazodni a veszélyes anatómiai területek között.
A kicsinek tűnő elváltozás komoly veszélyt jelentett, mert olyan helyen alakult ki, ahol közvetlen közelben találhatók a látóidegek és a nyaki verőerek. A daganat már nyomást is gyakorolt a látóidegekre, emiatt Hibbert perifériás látása beszűkült, fáradtsággal és szédüléssel is küzdött – írja a BBC.
Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit Budapestet 2026. szeptember 7–8-án a Városligetben!
A 48 éves, kétgyermekes férfi korábban teljesen jó egészségnek örvendett, ám egy váratlan görcsroham és eszméletvesztés mindent megváltoztatott. A vizsgálatok során kiderült, hogy az agyalapi mirigyén egy 11 milliméteres jóindulatú daganat növekedett.
A sebészek egy rendkívüli lehetőséget ajánlottak fel neki, részt vehetett az első olyan műtéten, amelyben mesterséges intelligencia segítette az orvosokat valós időben. Hibbert nem habozott. Beleegyezett, mert úgy gondolta, hogy az orvostudomány csak az ilyen úttörő kutatások révén fejlődhet tovább.
A beavatkozás során egy endoszkópot vezettek be az orrán keresztül, hogy elérjék a koponyaalap mögött megbújó daganatot. A helyzet korántsem volt egyszerű, hiszen néhány milliméteres tévedés is súlyos következményekkel járhatott volna.
A kutatók által fejlesztett mesterséges intelligencia élőben elemezte a műtéti videókat és az eszközök mozgását, miközben felismerte a veszélyes, kritikus anatómiai struktúrákat. A rendszert több száz korábbi műtét felvétele alapján tanították be, így képes volt útmutatást adni a sebészeknek a lehető legbiztonságosabb útvonal megtalálásához.
A kutatók nemes egyszerűséggel „sebészeti ChatGPT-ként” hivatkoznak rá.
Bár első hallásra úgy tűnhet, mintha egy gép döntött volna arról, hogyan kell megoperálni a beteget, erről szó sincs.
A műtétet Hani Marcus professzor és Danyal Khan idegsebészek végezték a londoni Nemzeti Neurológiai és Idegsebészeti Kórházban. Marcus professzor hangsúlyozta, hogy az AI nem helyettesíti az orvost, hanem egy rendkívül fejlett digitális segítőként működik. A végső döntést továbbra is minden esetben a sebész hozza meg.
A technológia fejlesztését a brit Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kutatóintézet (NIHR), valamint a Google támogatta. A kutatók pedig már a következő lépésen dolgoznak, hogy nagyobb klinikai vizsgálatot készítenek elő.
A történet igazán drámai fordulata azonban a műtét után következett. Hibbert látása jelentősen javult, a korábbi fáradtság és szédülés pedig teljesen megszűnt. Nyolc héttel a beavatkozás után arról számolt be, hogy látása folyamatosan tisztul.
„Ezzel visszakaptam az életemet” – mondta.
Az eset óriási jelentőségű lehet a sebészet jövője szempontjából. A kutatók célja ugyanis nem az, hogy robotok vegyék át az orvosok helyét, hanem hogy a sebészek mellé egy olyan virtuális szakértőt adjanak, amely másodpercről másodpercre képes elemezni a műtét során látottakat.
Ha a technológia a későbbi vizsgálatokban is bizonyít, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben a legbonyolultabb műtéteknél már nemcsak a sebészek tapasztalata és rutinja számít majd.
Arról, hogy az egészségügyben hogyan alkalmazzák jelenleg a technológiát, illetve milyen lehetőségek rejlenek benne a jövőt tekintve, számos izgalmas előadást hallhatnak az AI Summit Budapest 2026 rendezvényen.
Napi