A csúcstechnológiai exportban a régió látványosan feljebb kapcsolt: 15 év alatt több mint háromszorosára nőtt a BB tengely országainak kivitele. A sikertörténet mögött azonban óriási különbségek húzódnak. Miközben Csehország és Lengyelország száguldott előre, a 2007-ben még éllovas Magyarország fokozatosan visszacsúszott – pedig a high-tech termékek továbbra is kiemelkedő súlyt képviselnek a magyar exportban.

A világ minden táján eladott számítógépek, szerverek, hálózati eszközök és gyógyszerek meglepően nagy hányada a BB tengely országaiban készül el. A csúcstechnológiai termékek kivitele az elmúlt másfél évtizedben a régió egyik dinamikusan bővülő exportágazatává vált – a fejlődés azonban erősen egyenetlen, és a mezőnyt néhány nagy gazdaság uralja. 

A most vizsgált mutató a csúcstechnológiai termékek – a számítógépek és irodagépek, az elektronikai és távközlési eszközök, a gyógyszeripari termékek, a repülőgépipar és a tudományos műszerek – kivitelének értékét méri, millió euróban. Fontos, hogy ez abszolút érték, nem pedig egy főre vagy a GDP-hez viszonyított arány: éppen ezért a mutatót erősen befolyásolja a gazdaság mérete, és a nagyobb országok jellemzően magasabb értéket mutatnak.  A régió országainak összesített csúcstechnológiai kivitele 2022-ben meghaladta a 129 milliárd eurót, a régiós átlag pedig 2007 és 2022 között több mint háromszorosára nőtt.

A növekedés túlnyomó része néhány országhoz kötődik: Csehország, Lengyelország és Magyarország együtt a teljes régiós kivitel mintegy háromnegyedét adja. A mezőny tehát erősen koncentrált, és a három legnagyobb gazdaság dominálja. 

Csehország magabiztosan vezet

A rangsort magabiztosan Csehország vezeti, 2022-ben mintegy 44 milliárd euró értékű kivitellel – ez a régiós összérték több mint harmada. A cseh csúcstechnológiai export gerincét a számítógépek és irodagépek, valamint az elektronikai és távközlési eszközök adják; az ország Közép-Európa egyik legnagyobb számítógép-összeszerelő központjává vált. A jelenség jól ismert példája a Foxconn, amely a cseh gazdaság második legnagyobb exportőre: pardubicei és kutná horai üzemeiben asztali és hordozható számítógépeket, szervereket és hálózati eszközöket állít elő olyan globális márkáknak, mint a HP vagy a Cisco. Csehország a teljes vizsgált időszakban az élmezőnyben járt, és 2012 óta megszakítás nélkül vezeti a rangsort. 

A leglátványosabb növekedést Lengyelország érte el: csúcstechnológiai kivitele 2007 és 2022 között több mint a tízszeresére, mintegy 3 milliárd euróról 31 milliárd euróra nőtt, így a harmadik helyről a másodikra lépett. A lengyel high-tech export elsősorban az elektronikára, a gépgyártásra és – az utóbbi években egyre inkább – a védelmi technológiákra épül, és nagyrészt a külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhető, amelyek modern technológiát hoztak az országba. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a magas abszolút érték jórészt Lengyelország méretét tükrözi: a csúcstechnológiai termékek a lengyel kivitelen belül kisebb hányadot képviselnek, mint Csehországban vagy Magyarországon. 

Magyarország az élen volt, de lecsúszott

Magyarország pályája külön figyelmet érdemel, mert a régió korábbi éllovasáról van szó. 2007-ben még Magyarország volt a legnagyobb csúcstechnológiai exportőr a mezőnyben, csaknem 15 milliárd euró értékű kivitellel, megelőzve Csehországot is. A magyar érték azonban a teljes időszakban lassan, mindössze az 1,4-szeresére nőtt – ez a mezőny leglassabb bővülése -, így az ország mára a harmadik helyre csúszott vissza, 21 milliárd euróval.

A magyar csúcstechnológiai kivitel hagyományosan erős elektronikai bázison nyugszik: az ország régóta Közép-Európa egyik legnagyobb elektronikai gyártója, ahol többek között a Samsung jászfényszarui gyára készít televíziókat és kijelzőket exportra, és a tajvani Foxconn is jelen van. Emellett a gyógyszeripar is hozzájárul a magas értékhez. Fontos árnyalat, hogy bár Magyarország abszolút értékben visszacsúszott, a csúcstechnológiai termékek a magyar kivitelen belül változatlanul a régió egyik legmagasabb arányát képviselik. 

A mezőny többi részét jórészt a gazdaság mérete rendezi sorba. A középmezőnyben Románia (8 milliárd euró) és Szlovákia (7,7 milliárd euró) áll. Szlovákia csúcstechnológiai kivitelét szintén az elektronikai összeszerelés hajtja. A rangsor alsó felében a régió kisebb gazdaságai – Szlovénia, Litvánia, Bulgária, Észtország, Lettország és Horvátország – sorakoznak, jellemzően néhány milliárd eurós kivitellel. Ez nem feltétlenül gyengébb teljesítményt jelent: mivel a mutató abszolút értéket mér, a kisebb országok szinte szükségszerűen a sor végén helyezkednek el, még akkor is, ha gazdaságuk méretéhez képest jelentős a csúcstechnológiai kivitelük. 

A tizenöt éves adatsor egy erőteljesen bővülő, de a nagy gazdaságok köré szerveződő exportágazatot mutat. A növekedés motorja túlnyomórészt a külföldi tulajdonú elektronikai és számítástechnikai gyártás, amely a régió képzett munkaerejére és kedvező földrajzi helyzetére épül.

Fontos ugyanakkor, hogy az abszolút érték csak az egyik nézőpont: ha a kivitelt a gazdaság méretéhez vagy a teljes exporthoz viszonyítanánk, a sorrend egészen más lenne, és a specializáció alapján néhány kisebb ország, valamint Magyarország és Csehország is előrébb végezne. A mutató így a régió csúcstechnológiai súlyát mutatja a világpiacon, nem pedig az egyes gazdaságok belső technológiai intenzitását. 

---

A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.

A sorozat többi részét itt találod.