GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 27. 3 percnyi olvasás
Úgy tűnik egyesek folytathatják a „habzsidözsit" az agrárkamarában.
„Nincs több iroda, titkárnő, autó, laptop és telefon, nincs több habzsidőzsi” – így foglalta össze Zoltán Péter kamarai biztos a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara átalakításának egyik leglátványosabb elemét a hétfői sajtótájékoztatón. Az agrárkamara tisztségviselőinek javadalmazását és külön juttatásait megszüntették, miközben teljes pénzügyi, szervezeti és szakmai átvilágítás kezdődik. Ha volt, akkor az látszik, hogy egyeseknél folytatódhat a „habzsidőzsi’.
A reform célja a hivatalos indoklás szerint egy takarékosabb, átláthatóbb és politikai befolyástól mentes köztestület létrehozása. A politikamentesség kérdőjeleivel kapcsolatban a Világgazdaság korábbi cikkében foglalkozott. Az átalakítás azonban nemcsak új szabályokat, hanem sajátos személyi folytonosságot is hozott. Az eddigi főigazgató, Szinay Attila távozott, helyére Papp Gergely került megbízott főigazgatóként.
Papp Gergely pedig aligha nevezhető kívülről érkező reformernek: a NAK 2013-as megalakulása óta vezető beosztásokban dolgozik a kamaránál, hosszú időn át szakmai főigazgató-helyettesként irányította a szervezet szakmai területeit. A NAK saját, korábbi vezetői névsorai legalább 2017-től dokumentálják ezt a tisztségét.
Ez azért lényeges, mert a kamarai biztos által meghirdetett átvilágítás több olyan területet érint, amely a korábbi szakmai vezetés működéséhez is kapcsolódott. Vizsgálják a személyi ráfordításokat, a vezetői struktúrát, az autóbeszerzéseket, a külső tanácsadói szerződéseket, a marketingkiadásokat, valamint a hazai és uniós források felhasználását. A központi és vármegyei apparátusban jelentős létszámcsökkentés jöhet, miközben a mintegy hétszáz falugazdász szerepét erősítenék.
Papp Gergely kinevezése így elkerülhetetlenül felveti a kérdést: mennyiben tudja egy több mint egy évtizede hivatalban lévő kamarai vezető kívülálló szemmel értékelni azt a szervezetet, amelynek működésében maga is meghatározó szerepet játszott? Az új főigazgató megbízatása 2027 januárjának végéig szól, így a végleges vezetőről már az újonnan megválasztandó elnökség dönthet.
Papp Gergely politikai kapcsolódása családi oldalról is figyelmet érdemel. Felesége, Juhász Anikó jelenleg a Tisza-kormány Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumának helyettes államtitkára, vagyis a kamara új megbízott főigazgatójának házastársa közvetlenül abban a tárcában tölt be vezető tisztséget, amely felügyeleti jogokat gyakorol a NAK felett. Juhász Anikó nem először dolgozik kormányzati pozícióban. Az előző, Fidesz vezette kormány Agrárminisztériumában is agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár volt, tisztségéből azonban 2025 májusában Nagy István akkori agrárminiszter javaslatára, azonnali hatállyal felmentették. A nyilvánosságra hozott miniszterelnöki határozat nem tartalmazott részletes szakmai indoklást.
Juhász Anikó hivatali időszakához kapcsolódott az agrárigazgatás digitalizációja és az elektronikus gazdálkodási napló bevezetése is. Az eGN szabályai, az adatszolgáltatási követelmények és a rendszer informatikai problémái miatt számos gazdálkodó és érdekképviselet fogalmazott meg bírálatot. Az viszont nem derül ki, hogy a vitatott szabályokért személy szerint milyen mértékben terhelte felelősség, ugyanis mint jeleztük, az elbocsátó határozat nem tartalmazott szakmai indoklást.
Hasonló kérdés merül fel Cseszlai István szerepével kapcsolatban is, aki a kamarai biztos tanácsadójaként vesz részt a munkában. Cseszlai 2013-tól dolgozott a NAK-nál, 2017-től pedig stratégiai igazgatóként olyan területekkel foglalkozott, mint a kamarai jogalkotási javaslatok, a közös agrárpolitika, a földforgalom, a vidékfejlesztés és a külkapcsolatok. Emellett a NAK Biztosításközvetítő Kft. ügyvezetője is volt.
Cseszlai 2025-ben helyettes államtitkári tisztséget kapott az akkori Fidesz-kormányban. Most tanácsadóként tért vissza korábbi munkahelye átalakításához, vagyis az átvilágítás során részben annak az időszaknak a döntéseit és szervezeti gyakorlatát is értékelhetik, amelynek kialakításában stratégiai vezetőként maga is részt vett. Ez önmagában nem bizonyít összeférhetetlenséget, de indokolttá teszi a feladat- és felelősségi körök pontos nyilvánosságra hozatalát.
A politikamentesítés hitelessége szempontjából Bóna Szabolcs agrárminiszter korábbi kamarai szerepe sem mellékes. A Világgazdaság korábbi cikke szerint Bóna 2013-tól a NAK Győr-Moson-Sopron vármegyei szakmai osztályának tagja volt, 2017-től pedig országos küldöttként vett részt a köztestület munkájában. Mandátuma csak 2026 áprilisának végén szűnt meg.
A miniszter tehát hosszú éveken keresztül maga is része volt annak a kamarai rendszernek, amelynek döntéshozatali és választási mechanizmusait most alapjaiban alakítják át. Ez különösen azért érdekes, mert a kamara korábbi költségvetéseinek és tagdíjrendszerének elfogadásában a küldöttgyűlésnek meghatározó szerepe volt.
A szervezet 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven működhet tovább, ami azt jelezné, hogy a termelőktől az élelmiszeriparig a teljes termékpályát képviselni kívánja. A tervezett reform szerint a jelenlegi 304 fős küldöttgyűlés helyett kétszáz tagú testület jönne létre. A vármegyék és Budapest összesen hatvan küldöttet választanának, további 140 helyet pedig szakmai és érdekképviseleti szervezetek között osztanának szét. A tíztagú országos elnökségben különböző agrár- és élelmiszer-gazdasági termékpályák kapnának képviseletet, az elnöki tisztséget pedig félévente más elnökségi tag töltené be.
Zoltán Péter közölte: belső utasítás készül, amely a mintegy 1300 alkalmazottnak munkaidőben és hivatalos minőségében megtiltaná a politikai tevékenységet. A jelzett összefonódások ellenére, a biztos szerint az átalakítás nem egy másik párt kamarai pozícióinak kiépítését szolgálja.
Napi