• Seth Wheeler szabadalmi rajzai szerint a WC-papír szabad vége a faltól távol, felülről lefelé lóg.
• A szabadalom nem írja elő az elhelyezés módját, de az illusztráció egyértelműen ezt ábrázolja.
• Higiéniai szempontból előnyös, ha a papírt felülről lehet megfogni, így kevesebb felületet érintünk.

Wheeler már 1890. október 14-én szabadalmaztatta egy speciális tekercstartót (US438567A szabadalom). Egy évvel később, 1891. szeptember 15-én megszerezte az US459516A számú szabadalmat a perforált WC-papírra, és éppen ennek leírásában, az 1. ábrán látható egy tekercs, amely egy egyszerű tüskén lóg, és amelyből egy lap szabadon lóg le. A harmadik szabadalom, az US465588, ugyanazon év december 22-én született, és tartalmazta azt a híres rajzot, amelyet ma milliók osztanak meg az interneten. A rajzon a szabad vég egyértelműen a faltól kifelé mutat. Három szabadalom tizennégy hónap alatt: Wheeler nem egy múló divathullámmal foglalkozott, hanem szisztematikusan fejlesztette a terméket és annak használatát (ma már az autóba is szabadalmaztatnak vécét, szóval a slózivonaton nincsen fék).

Mit bizonyít valójában a szabadalmi rajz, és mit feltételezünk?

Egy alapvető részlet, amelyet a viták során gyakran figyelmen kívül hagynak: Wheeler a szövegében sehol sem írja kifejezetten, hogy „a vécépapírt így kell tekerni”. A szabadalom a műszaki megoldást védi, vagyis a perforációt, a lapok összekapcsolását és a letépés módját, amelyet így lehet a legjobban ábrázolni. A tekercs tájolása az illusztráción keresztül kerül a vita középpontjába, amely a kezelés során az „átlógó” felfüggesztést mutatja be kiindulási helyzetként. Ez tehát egy közvetett, de rendkívül erős történelmi érv. A feltaláló, aki az egész rendszert megtervezte, pontosan így rajzolta le a tekercset. Nehéz elképzelni, hogy nem érdekelte volna, hogyan lóg a terméke.

A rajz motivációja is fontos. Wheeler egy funkcionális szerelvényt ábrázolt: egy tüskén lévő tekercset és egy letépésre kész papírdarabot. Minden részletnek a műszaki megoldás érthetőségét kellett szolgálnia. Ha az elhelyezésnek nem lett volna jelentősége, egyáltalán nem kellett volna ábrázolnia.

Miért jó, ha kevés hellyel érintkezik a WC papír?

Ugorjunk át a 19. századból a mai mikrobiológiába. A WC és közvetlen környezete a háztartás fertőzéseknek, baciknak leginkább kitett területe. A Harvard Health azt javasolja, hogy minimalizáljuk a fürdőszobában a gyakran megérintett felületekkel való érintkezést, és éppen a WC-papír-tartó is ezek közé tartozik.

A PLOS ONE-ban 2011-ben közzétett tanulmány feltérképezte a nyilvános mosdókat, és a tapintható felületeken bőr- és széklethez kapcsolódó baktériumok változatos keverékét tárta fel, a Staphylococcaceae és Corynebacteriaceae családoktól kezdve a Clostridiales renden át egészen a Bacteroidaceae családig. Mindegy, ezekről elég, ha annyit tud, jobb, ha alaposan megmossa a kezét vécélátogatás után. Egy hongkongi 55 nyilvános WC-t vizsgáló kutatás során a papíradagolók kimenetein, a kilincseken és a kézszárítókon többek között E. coli, Proteus mirabilis és Staphylococcus aureus baktériumokat is kimutattak, így aztán kifejezett akrobatamutatvány bacik nélkül elhagyni egy mosdót. Nem csoda, ha az emberek leülni sem szeretnének ott.

És itt jön képbe a tekercs elhelyezkedése. Amikor a szabad vége a felülről a felhasználó felé lóg, a kéz közvetlenül megfogja, anélkül, hogy a fal mentén tapogatózna, a tekercset forgatná, vagy feleslegesen érintkezne a tartóval vagy a fallal. Minden kihagyott érintés egy fertőzési lehetőség szerencsés elmulasztását jelenti.

Hányan akasztják fel „rosszul” a papírt, és miért?

A YouGov 2022-es amerikai felmérése, amelyben ezer felnőtt válaszadó vett részt, kimutatta, hogy az amerikaiak 57%-a felülről rakja, 14% alulról tekeri, közel egynegyedüknek nincs preferenciája.

Miért választja egyáltalán valaki a fal felé tekeredő változatot? Leggyakrabban egy gyakorlati érv hangzik el: a fal mellé elrejtett szabad vég kevésbé ingerli a macskákat, akik a vécépapírt mindig provokációnak értelmezik, és a gyermekek ujjainak is könnyebben ellenáll, amelyek pár másodperc alatt kibogoznák a tekercset. Ez egy jogos gyakorlati szempont. Azonban higiéniai szempontból ezt az előnyt ellensúlyozza az a tény, hogy a fal melletti vég „megkeresése” miatt a kéz hosszabb ideig érintkezik a környező felületekkel.

(tiscali.cz)