KülföldSzerző: origo 2026. 08. 27. 2 percnyi olvasás
Az iszlám ország a gazdasági szankciók kapcsán megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba, a külügyminiszter már bulgáriai célpontokról beszélt.
Az amerikai elnök, Donald Trump nemrég minden eddiginél nagyobb és átfogóbb szankciós csomagról beszélt, amelyet csak gazdasági D-nap néven emlegetett. Az Egyesült Államok tehát katonai csapások helyett gazdasági fegyverekkel akarja térdre kényszeríteni ellenfelét, Irán azonban megtorlást helyezett kilátásba.

A gazdasági szankciók kapcsán nagyobb volt a várakozás, mint a tényleges robbanás, ugyanis Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter már jelezte, hogy az Iránnal kereskedő országokra egyelőre nem vonatkoznak a szankciók, azonban később súlyos következményekkel szembesülnek, ha nem hagynak fel a gyakorlattal. A szankciók leginkább a tengeri szállítást, a technológiai szektort és a digitális vagyontárgyakat érintené.
A másodlagos szankciók kapcsán Bessent azzal indokolta a halasztást, hogy nem szeretné a globális pénzügyi rendszert összeomlasztani, az Iránnal kereskedő országoknak ennek megfelelően időt adnak a kereskedelmi kapcsolatok megszakítására.
Az Egyesült Államok korábban további katonai csapásokat helyezett kilátásba, Pete Hegseth hadügyminiszter pedig nemrég a sajtó kérdésére jelezte, hogy ezen csapások lehetőségét továbbra sem zárják ki. Hegseth ennek kapcsán nyomatékosította, hogy Irán megpróbál zűrzavart kelteni, akkor számolnia kell a következményekkel. Donald Trump korábban jelezte, hogy a Hormuzi-szoros teljesen nyitva áll, miután az utolsó aknát is eltávolították. Az amerikai elnök szerint ezzel párhuzamosan az amerikai blokád továbbra is marad Irán és a Perzsa-öböl körül.
Irán nem hátrált meg és jelezte, hogy hasonló mértékű válaszlépésekre számíthat az Egyesült Államok a szankciók bevezetése okán.
Irán a gazdasági károkat azonban nem a szankciókkal, hanem a konfliktus kiterjesztésével és a kőolaj világpiaci árának felhajtásával tud okozni.
Régóta sakkozunk... megtanultunk pókerezni is
– mondta hétfőn az újságíróknak Eszmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője. „Most egy ideje a kettő kombinációját játsszuk.” Mohsen Rezaei, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetője ezzel párhuzamosan jelezte, hogy a gazdasági háború folytatása esetén egy hajó sem fog átkelni a Hormuzi-szoroson, de még a környékén sem.
Az amerikai haditengerészet segítségével a szaúdi, kuvaiti, katari és egyesült arab emírségekbeli olajtársaságok elkezdték kikapcsolni az olajszállító tartályhajóik transzpondereit, jeladóit, hogy elkerüljék az iráni hatóságok általi felderítést, és némi sikerrel exportálnak olajat, bár az átkelések száma jóval a háború előtti adatok alatt van.
A legsúlyosabb fenyegetést azonban egyértelműen a konfliktus kiterjesztésre vonatkozott. Az iráni külügyminisztérium ugyanis jelezte, hogy tisztában vannak vele, hogy az Egyesült Államok haderejének légi utántöltő repülőgépei Bulgária területéről szállnak fel, ez azonban azt is jelenti, hogy a bolgár támaszpontok legitim célpontnak minősülnek. Baghaei hétfőn újságíróknak kijelentette, hogy Teherán „világossá tette, hogy minden olyan cselekedet, amelyet az Irán elleni amerikai és izraeli katonai agresszió támogat, a nemzetközi jog értelmében agresszióban való részvételnek minősül”.