A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 754 700 forint volt 2026. júniusban, 7,1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nettó átlagkereset 529 700 forintot ért el, ez 9,4 százalékkal magasabb volt, mint 2025 júniusában. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-től és a 2026. január 1-től bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-től bevezetett, három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-től bevezetett, két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 708 600 forint volt, ami 7,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 700 800, a költségvetésben 717 600, a nonprofit szektorban 757 600 forintot tett ki, 7,5 és 9,0, illetve 8,3 százalékkal nőtt egy év alatt.

Itt jön a lényeg

A bruttó mediánkereset 617 900 forintot ért el, ami 8,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A nettó kereset mediánértéke 438 000 forintot tett ki, ez 10,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső 1 százalékának fizetése. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.

A magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.

Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.

Rég nem látott alacsony adat

A KSH friss átlagkereset-statisztikája hosszú idő után érdemi negatív meglepetést okozott. 2026 júniusában 7,1 százalékos bruttó átlagbér-növekedést mutatnak az adatok éves alapon. Mindez nem csupán az előző hónaphoz képest jelent jelentős lassulást, de egészen 2021-ig kell visszamennünk, hogy ennyire alacsony adatot lássunk (leszámítva a fegyverpénz bázishatását 2023-ban). A nettó keresetek továbbra is dinamikusabban növekednek, mint a bruttó keresetek, hiszen az idei év elejétől a családi kedvezmény és az anyákat érintő kedvezmények is változtak – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.

A mediánkereset továbbra is a minimálbér-emeléshez közeli, annál valamivel gyorsabb ütemben nőtt. Ez a bértorlódás fennmaradására utalhat, elsősorban az első–harmadik jövedelmi ötödökben, amit a vállalatok igyekeztek kezelni.

A vásárlóerő továbbra is dinamikusan bővül. Az alacsony infláció és a még mindig dinamikus bérkiáramlás mellett a nettó reálkereset éves alapon 7,6 százalékkal emelkedett júniusban. Mindez a továbbra is relatíve magas fogyasztói bizalommal karöltve jó alapot teremt a fogyasztás további emelkedésének.

Virovácz Péter szerint a főbb szektorokat figyelve nagyjából azonos folyamatokat láthatunk: a versenyszféra, a költségvetés, a nonprofit szférában 7,0–8,1 százalék közötti béremelés volt megfigyelhető. Még részletesebben vizsgálva elmondható, hogy átlag feletti béremelés volt a kisebb súlyú bányászati és villamosenergia-szektorokban, valamint az építőiparban is. Átlag alatti bérkiáramlás volt a szállítás, raktározás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén. Ez utóbbi vélhetően a szezonális munkákra felvett alacsony keresetűek összetételhatásából fakadhat. Két számjegyű bérnövekedés továbbra is csak a szociális ellátás és az oktatás területén mérhető.

„Ahogyan azt korábban jeleztük, a közigazgatási kereseti folyamatokban jelentősebb változás körvonalazódik. A korábban megszokott két számjegyű bérnövekedés helyett csupán 5 százalékos volt júniusban a növekmény. Mivel számos területen jelentősen visszavágták az illetményeket, így a következő hónapokban itt további fékeződés várható” – fogalmazott.

Ami a 2026-os évet illeti, a januári 11, illetve 7 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelések láthatóan érdemben meghatározzák az éves bérdinamikát. Ezt erősíti, hogy a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes. „A vállalatok egy része – bár csökkenő tendencia mellett – továbbra is munkaerőt tartalékol, ami a javuló gazdasági kilátások fényében immáron kifizetődő stratégia lehet. Eközben a demográfiai folyamat a munkaerőpiac kínálati oldalát már rövid távon is strukturális nyomás alatt tartja, ami magasabb bérekhez vezet” – írja a közgazdász.

A friss, júniusi adat nem változtatott az összképünkön, így a 2026. év egészében 9-10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést várunk. Az őszi hónapokra ráfordulva figyelmünk azonban már a jövő évi minimálbér-tárgyalások felé fordul, hiszen a még mindig érvényben lévő hároméves bérmegállapodás egyértelműen felülvizsgálatra szorul. A jövő évre tervezett szja-változások fényében nem lennénk meglepve, ha a bruttó minimálbérek az elmúlt években megszokotthoz képest jóval csekélyebb, alacsony, egy számjegyű mértékben növekednének csupán

– zárta le gondolatait Virovácz Péter.

(Borítókép: nito100 / Getty Images)