GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 27. 3 percnyi olvasás
A német politikusok és biztonsági szakértők szerint az eset egykomolyabb támadási kísérlet része lehetett.
Egy robbanóanyaggal megrakott drónt találtak augusztusban a Lipcse/Halle repülőtéren egy ukrán teherszállító repülőgép közelében. A biztonsági kamerák felvételei alapján az eszköz a gép szárnyának is nekiütközhetett, és csak azért nem történt súlyosabb katasztrófa, mert a drón robbanószerkezete nem lépett működésbe. A német politikusok és biztonsági szakértők szerint az eset egy komolyabb támadási kísérlet része lehetett – tudósít a Washington Post.
A Leipzig/Halle repülőtér Európa egyik fontos légi áruszállítási központja, illetve európai és NATO katonai repülőgépek is használják, a történtek ezért a német biztonsági szerveket különösen érzékenyen érintették. Friedrich Merz kancellár közölte, hogy Németország fel fogja deríteni, ki áll a támadás mögött.
Az első drón megtalálásának napján egy másik drón egy teherszállító repülőgéppel ütközött. A gép éppen a lipcsei repülőtér lezárása miatt nem tudott leszállni.
A német sajtó kedden arról számolt be, hogy tíz nappal később egy harmadik drónt is találtak a repülőtér közelében, egy mezőn.
A szerkezet mellett katonai minőségű robbanóanyag nyomaira is rábukkantak.
Konstantin von Notz, a Bundestag biztonsági szolgálatokat felügyelő bizottságának tagja rámutatott, hogy akár súlyos katonai támadás is történhetett volna egy német repülőtéren. Nico Lange szerint, aki korábban a német védelmi minisztérium kabinetfőnöke volt, a katasztrófa elmaradása puszta szerencse volt.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a lipcsei ügy egy szélesebb támadási forgatókönyv része lehet. A miniszter egy új drónbiztonsági központ megnyitásakor kifejtette, a lipcsei „nem elszigetelt eset”. Ugyanakkor Oroszország felelősségét továbbra sem erősítette meg, arra hivatkozva, hogy puszta gyanú alapján nem lehet megnevezni az elkövetőt.
Mindazonáltal több európai és volt német biztonsági vezető szerint a lipcsei incidens beleillik abba a mintába, amely az orosz érdekeltségű európai szabotázsakciók számának növekedését mutatja.
Arndt Freytag von Loringhoven, a német szövetségi hírszerzés korábbi helyettes vezetője azt mondta: nagyon valószínű, hogy Oroszország áll a lipcsei ügy mögött. Értékelése szerint Európában az utóbbi időszakban jelentősen erősödött a hibrid agresszió, melynek többféle formája is megjelent.
A volt hírszerzési vezető szerint Berlinnek egyértelműbben kellene beszélnie az orosz felelősség lehetőségéről. Úgy véli, Moszkva figyeli az európai országok reakcióit, és egy bizonytalan válasz arra ösztönözheti az orosz szolgálatokat, hogy újabb akciókat hajtsanak végre.
Freytag von Loringhoven különösen súlyos körülménynek tartja, hogy a lipcsei drónt katonai minőségű Semtexszel szerelték fel.
Ez az incidens az agresszió olyan szintjét képviseli, amellyel Európának korábban ritkábban kellett szembenéznie
– húzta alá az egykori hírszerző.
A német kormány egyelőre kivár. Merz kedden először szólalt meg érdemben a lipcsei támadási kísérletről, s bár az elkövető kilététre nem utalt, de azt ígérte, hogy a felelősök „fizetni fognak”.
Olaszországban augusztus 13-án robbanás történt a Rómától délkeletre fekvő Colleferróban található KNDS lőszergyárban. Noha a detonáció okozott károkat, senki sem sérült meg. Az olasz hatóságok vizsgálják, mi okozta a robbanást, és az esetleges orosz közreműködés lehetőségét is figyelembe veszik.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter ugyanakkor igyekezett lehűteni az Oroszországgal kapcsolatos találgatásokat. Kijelentette, hogy jelenleg nincs olyan információ, amely alapján a robbanást külső támadásnak lehetne tekinteni.
Bulgáriában három nappal korábban tűz ütött ki a Belitsa városában működő EMCO hadiipari üzemben, ahonnan Ukrajnába is szállítanak fegyvereket.
az eljárás lezárásáig nem kommentálta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint külföldi szereplők esetleges részvételét is vizsgálják.
Észtországban Kristen Michal miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy a nyomozók Oroszország szerepét is vizsgálják a Milrem Robotics védelmi vállalat egyik épületében történt tűzeset miatt. A cég Ukrajnát támogató pilóta nélküli katonai rendszereket gyárt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten kilátásba helyezte, hogy a jövőben Moszkva keményebb eszközökkel léphet fel a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatásával szemben.
Andrei Fedorov volt orosz külügyminiszter-helyettes a BBC-nek pedig arról beszélt, hogy brit dróngyárakat is érhet „félkatonai válasz” ismeretlen szereplők részéről. A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy London úgy döntött, Ukrajnának átadja a brit gyártású SCALP rakéták egyes alkatrészeinek műszaki terveit.
Napi