Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 754 700, a nettó átlagkereset 529 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,1, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 7,6 százalkkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Keresetek: negatív meglepetést hozott a friss adat

– Negatív meglepetésre júniusban jelentősen lassult a keresetek emelkedési üteme, annak mértéke azonban így is számottevően meghaladta az inflációt – nyilatkoza Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Jelezte: 

Előbbi esetében a közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás ágazat okozta a lassulást, ahol májusban még 10,5, júniusban már csak 5,0 százalékos bérnövekedést mért a KSH, az oktatásban és a szociális ellátás ágazatokban ellenben fennmaradt a kétszámjegyű bérdinamika, ami az év eleji béremelésekre vezethető vissza, miközben az egészségügyben a megelőző hónapokhoz hasonlóan 2 százalék felett nőtt csupán az átlagkereset értéke.

A vállalkozások esetében több ágazat járult hozzá a lassabb keretnövekedéshez, a megelőző hónaphoz képest jelentősen alacsonyabb keresetdinamikát regisztrált a KSH 

• a szállítás, 
• raktározás, 
• a szálláshely-szolgáltatás, 
• vendéglátás, 
• a távközlés és egyéb információs szolgáltatások, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatokban, amelyeknél részben magyarázza a kedvezőtlen adatot a magasabb bázis. 

Emellett a változásban a béren kívül extra juttatások eltérő ütemezésének is lehetett szerepe lehet. A versenyszféra bérfolyamataiban a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése mellett a gazdasági kilátásoknak van a legnagyobb szerepe, amely kapcsán a bizonytalanság továbbra is óvatosságra inti a döntéshozókat.

Látszik az adókedvezmények hatása

– A lassulás ellenére a bérolló tovább mérséklődött júniusban, a mediánkereset az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 8,8 százalékkal nőtt, amelyben a legkisebb keresetek emelésének és a költségvetési szféra célzott bérfejlesztéseinek a szerepét kell kiemelni. Ezek az intézkedések nagyobb mértékben érintették az alacsonyabb keresetűeket: az alsó három kvintilist 9-10 százalékos bérdinamika, míg a felső kettőt 5-8 százalékos jellemezte. A nők és a férfiak közötti bérolló ugyanakkor nem csökkent az első fél évben, a két nem esetében az átlagkereset rendre 11,3, illetve 11,8 százalékkal növekedett, itt ugyanakkor a fegyverpénz hatása torzított – ismertette.

Molnár Dániel szerint a júniusi adat kapcsán a fő kérdés, hogy átmeneti megtorpanást jelez-e a bérdinamikában, vagy tartósan lassult az emelkedés üteme. Ugyanakkor még ezzel együtt is, a vártnál érdemben alacsonyabb inflációnak köszönhetően a számottevő reálbér-emelkedés év végéig fennmaradhat, ami az adócsökkentésekkel kiegészülve, a fogyasztáson keresztül, a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja maradhat. 

–  A jövő év kapcsán több tényező is kulcsfontosságú lesz. Meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke, amelyről az ősz folyamán élénk vita várható a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között, ebben döntő szerepe lesz majd a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos várakozásoknak. Kérdéses emellett, hogy a közszféra egyes szegmenseiben milyen ütemezés mellett, milyen bérfejlesztés megy végbe. Hosszabb távon ugyanakkor a gazdaság érdeke továbbra is, hogy a dinamikus béremelkedés fennmaradjon, oly módon, hogy azt az alkalmazottak kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor a hatékonyság növekedésével ki tudja termelni, miközben a munkavállalók széles körét érintve tovább mérsékelje a bérolló – tette hozzá.