Az Európai Bizottság által benyújtott, közel kétezer milliárd eurós, a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési javaslatot – amelyről több elemzésben is írtunk itt a Portfolio-n – Friedrich Merz elfogadhatatlannak tartja, ezért mindent meg is tesz, hogy megfúrja azt.

A német kancellár – aki hazájában növekvő népszerűtlenséggel küzd, és a szeptemberi szász-anhalti tartományi választáson a szélsőjobboldali AfD győzelmére számíthat – Hollandia, Finnország, Ausztria, Dánia és Svédország miniszterelnökét hívta meg a berlini tanácskozásra. Christian Stocker osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy a teljes büdzsét érdemben, több száz milliárd euróval kell csökkenteni – tudósított a Politico.

Szerinte elfogadhatatlan, hogy Brüsszel rekordszintű költségvetést tervez, miközben a tagállamok kénytelenek megszorításokat bevezetni.

A szigorúbb költségvetési politikát szorgalmazó tagállamok nemcsak a keretösszeg csökkentését követelik, hanem a kiadások szerkezetét is átalakítanák. Ennek értelmében a mezőgazdasági támogatások rovására a védelmi és biztonsági fejlesztéseket helyeznék előtérbe, emellett a források kifizetését a demokratikus normák betartásához kötnék. A csütörtöki találkozótól még nem várhatók pontos számok, a felek elsősorban egységes álláspontot szeretnének kialakítani az októberi EU-csúcs előtt, ahol az ír soros elnökség terjeszti majd elő új kompromisszumos javaslatát.

António Costa, aki az egyeztetéssorozat keretében eddig Pozsonyba, Tallinnba, Rigába és Vilniusba látogatott el, úgy véli, hogy a tagállamok álláspontja a kemény nyilatkozatok ellenére sincs áthidalhatatlan távolságra egymástól.

Uniós tisztviselők megjegyezték a Politicónak, hogy sokatmondó tény, hogy Merz egyelőre nem nevezte meg, pontosan mely programokból és mekkora összeget vágna meg. Ez arra utalhat, hogy a német fél tényleges tárgyalási mozgástere kedvezőbb, mint amit a szigorú retorika sugall. Németország egyébként az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, amely a teljes uniós költségvetés nagyjából egynegyedét biztosítja.

A tárgyalópartnereket az idő sürgeti, mivel jövőre Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is választásokat rendeznek, ami jelentősen megnehezítheti a későbbi egyezséget. Néhány tagállam, köztük Spanyolország, élesen ellenzi a keretösszeg megvágását, és kiáll a mezőgazdasági kiadások jelenlegi szintjének megőrzése mellett.

Az egyeztetések egyik központi témáját az új saját uniós bevételi források jelentik:

bár az északi és a keleti tagállamok korábban elutasították, hogy Brüsszel új adóztatási jogkörökhöz jusson, ez a határozott ellenállás lassan enyhülni látszik.

A litván elnök és az észt miniszterelnök egyaránt jelezte nyitottságát a kompromisszumra, amennyiben a büdzsé garantálja a védelmi és a regionális fejlesztési területek megfelelő finanszírozását. Az Európai Bizottság júliusi javaslatcsomagjában új károsanyag-kibocsátási díjak, széndioxid-importra kivetett adók, az elektronikai hulladékokat és a dohánytermékeket érintő közterhek, valamint a nagyvállalatokra vonatkozó átalánydíjak szerepeltek.

Ezt kiegészítve az Európai Parlament a digitális szolgáltatások, az online szerencsejátékok és a kriptoeszközök megadóztatását is felvetette.

António Costa a következő két hétben a legbefolyásosabb tagállamok fővárosaiba, Berlinbe, Párizsba és Rómába utazik, hogy felmérje a megállapodás lehetséges kereteit.

Címlapkép forrása: EU

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.