GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 27. 2 percnyi olvasás
Új ötlet született.
Keszthelyen új ötlet született arra, hogyan lehetne hasznosítani a kotrásból kikerülő anyagot. A balatoni iszap akár építkezéseknél, strandfejlesztésnél vagy a mezőgazdaságban is szerepet kaphatna – írja a Zaol.
Újrahasznosításra épülő elképzelést osztott meg közösségi oldalán Keszthely polgármestere, dr. Tóth Gergely. A városvezető szerint egy iszapfeldolgozó üzem létrehozásával a balatoni iszap újrahasznosítható alapanyaggá válhatna.
A kikotort anyagból kinyert homok több területen is hasznosítható lehetne. Szóba jöhetnek például építkezések, de akár a keszthelyi strandok fejlesztésénél is felhasználhatnák. Az iszap szerves anyagban gazdag része pedig megfelelő feldolgozás után a mezőgazdaságban, talajjavítóként kaphatna szerepet.
A szállításra is van ötlet. A polgármester által ismertetett elképzelés szerint nem kamionokkal mozgatnák az anyagot, amelyek jelentősen terhelnék a városi és környékbeli úthálózatot. Ehelyett a meglévő iparvágányt használnák, így vasúton lehetne megoldani az elszállítást.
A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy a Balaton védelme és a gazdasági szempontok nem feltétlenül zárják ki egymást. Ha az elképzelés megvalósul, a kitermelt iszap egy része újra értéket teremthetne, a szállítás pedig kisebb terhet róna a környezetre.
A most közzétett terv egyelőre egy hosszabb távú, szakemberekkel közösen kidolgozandó projekt része. Keszthelyen azonban már megfogalmazódott az elképzelés, miszerint a balatoni iszap ne problémaként, hanem hasznosítható erőforrásként kerüljön a középpontba.
A tartós hőség és a csapadékhiány augusztus közepére Magyarország legnagyobb tavainál is kézzelfogható következményekkel járt. A Balatonon már a kompok teherforgalmát korlátozzák, a Velencei-tónál strandokat zártak be, a Fertőn pedig egyes vitorlások alja súrolja a medret. A Tiszán eközben történelmi mélypontot mértek, ezért a Tisza-tóból irányított vízzel próbálják fenntartani a biztonságos ivóvízellátást.
A Balaton átlagos vízállása augusztus 17-én 47 centiméter volt. Augusztus 3-án még 55 centimétert mértek, vagyis a tó két hét alatt nyolc centimétert veszített a vízügyi adatok szerint. A 47 centiméter természetesen nem a Balaton tényleges átlagmélységét jelenti, hanem a siófoki vízmérce nullpontjához viszonyított érték.
A mostani szint már messze elmarad a nyár elején mérttől: június 3-án még 83, június 22-én pedig 77 centiméteren állt a tó. A csökkenés júliusban és augusztus első felében gyorsult fel, amit a tartós hőség, a kevés csapadék és az intenzív párolgás együttesen hajtott. A tó hajózható, de a kompokra vonatkozó súlykorlátozás azt mutatja, hogy az apadás már nem pusztán látványos jelenség. A sekélyebb kikötőkben és a partközeli részeken egyre kisebb a hajók mozgástere.
Az augusztus második felében érkező záporok átmenetileg lassíthatják az apadást, de néhány helyi zivatar nem képes gyorsan pótolni a hónapok alatt kialakult vízhiányt. A tavak állapotát ezért nem egy-egy esős nap, hanem a teljes vízgyűjtőre hulló csapadék és az őszi–téli utánpótlás határozza majd meg.
Napi