Az április 12-i választásokon taroló Tisza Párt nagy lendülettel vetette magát munkába. Egyrészt elkezdte a nagytakarítást, tételesen vizsgálják szerződések, kötelezettségek tonnáit, másrészt lassan és óvatosan elkezdtek előrefelé is dolgozni. 

Eddig nem jutott idő a gazdaságpolitika átalakítására

A nagy átalakítások – az Alaptörvény módosítástól kezdve több közjogi méltóság cseréjéig, korábban teljesen az államba ágyazódott, elvileg független szervezet átalakításán keresztül – rendkívül energia- és időigényesek. Valahol érthető, hogy a múlt feldolgozása közben nem jut idő olyan, egyébként fontos dolgokra is, ami normál esetben elvárható lenne. Ezek közé tartozik a gazdaságpolitika is. A múlt csontvázairól egyre többet tudunk, időnként egészen meghökkentő kötelezettségekre derült fény, 

Most, 2026 augusztusának végén egyelőre ott tartunk, hogy elfogadták az idei, véglegesnek szánt költségvetést, amely gigantikus, a GDP 7,5 százalékának megfelelő hiánnyal számol. Ez a szám önmagában sokkoló, és ha még hozzávesszük, hogy az elmúlt négy hónapban mennyi pénzt sikerült a kormánynak visszaszereznie – nagyságrendileg 1000 milliárdról beszélünk –, akkor még inkább mellbevágó a hiány mértéke. 

Bár a piac ezt relatíve nyugodtan fogadta, hiszen nagyságrendileg ezt várta, egyre inkább arra irányul a figyelem, hogy az októberben terítékre kerülő 2027-es költségvetési tervezet mit fog tartalmazni. Nem csak a hiány mértékére vonatkozólag, hanem összetételét tekintve is. 

Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor a költségvetés hiánya alapvetően három részből tevődik össze:

1. teljes bevétel, 
2. teljes kiadás és 
3. az adósságállomány után fizetendő kamatok mértéke. 

Utóbbi jövőre lényegesen jobb lesz az ideinél, hiszen az előző kormány kockázati prémiuma hamar kiárazódott, és körülbelül másfél százalékkal estek a hozamok, különösen a hozamgörbe középső és hosszabb végén. A kamatkiadásokon tehát sikerül majd spórolni. A nagy kérdés, hogyan alakulnak a bevételek és a kiadások. 

Kiadási fronton, ami új és a Tisza-kormány új ígéreteihez kapcsolódik, egyelőre nem mondható nagyobb volumennek (iskolakezdési támogatás például). Az is látszik, hogy az előző kormány felelőtlen kötelezettségvállalásaiból, ahol csak tud, megpróbál kifarolni az új kormány. 

Hogyan alakul a bevételi oldal

Ezek már nem elenyésző összegek, de ahhoz, hogy a költségvetés közelebb kerüljön az egyensúlyihoz és a fenntarthatóhoz, ez még kevés. Illetve ami rövid távon rontani fogja a költségvetési hiányt, az RRF EU-s pénzek hazahozatalával nekünk is részt kell vennünk a projektek finanszírozásában, de értelemszerűen én ezt inkább pozitívnak fogom fel. 

Itt két külön irányt kell megkülönböztetni: az egyik, hogyan alakulnak azok a bevételek, amelyek már benne vannak a rendszerben, de mindenki tudja róluk, hogy rosszak, károsak (kiskereskedelmi adó, bankadó, inflációval növelt jövedéki termékek adójának emelése, önkormányzatok szolidaritási adója stb.), de annyira rossz az örökölt költségvetés helyzete, hogy ezekhez egyszerre nem lehet hozzányúlni. 

Ettől függetlenül muszáj elkezdeni elengedni ezeket a leginkább szocializmusra hajazó bevételeket. Az előző kormány szinte mindent megtett, hogy a versenyt megölje, márpedig egy piacgazdaságnak ez az alfája és omegája, a Tisza-kormánynak vissza kell engednie a versenyt a piac, piacokra. 

Változik a vállalatok adókulcsa, jön a vagyonadó

A másik, szintén nagy kihívást jelentő kérdés bevételi oldalon, hogy mely adónemeknél lesz és mekkora emelés. Amit félszavakból eddig ki lehetett olvasni, hogy a vállalatok adókulcsán változtatni szeretne a kormány, a jelenlegi egységes 9 százalékos adókulcs változna, sávok lennének. 

Nem világos egyelőre, hogy mihez kötnék ezeket a sávokat, de szinte bizonyos, hogy jelentős adóbevétel bővülést vár a kormány ettől a tételtől. Szintén felmerült annak a lehetősége (és szükségessége is), hogy a jelenlegi egységes SZJA-kulcsokat változtassák meg. Véleményem szerint valóban nem korrekt, hogy a nagyjövedelműek a teljes jövedelmük után ugyanakkora adókulccsal adóznak, mint az alacsony jövedelműek. Ha mernek változtatni az SZJA-kulcson, kulcsokon, az egyrészt igazságosabb is lenne, másrészt igen jelentős mértékben növelné az állam bevételeit.

Korábban elhangzott már, hogy vagyonadó mindenféleképpen lesz. Én speciel ezt nem tartom annyira jó ötletnek, egyszerűen azért, mert kijátszható és nehezen ellenőrizhető, mindenesetre az új kormány számításai szerint több 100 milliárd forint várható ebből az új adónemből.

Ez lesz Kármán Andrásék első igazi piaci tesztje, vizsgája. Reméljük, sikerrel veszik ezt az akadályt is, főleg, hogy ez egy erős tesztje lesz az euró bevezetés komolyságának is.