GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 27. 6 percnyi olvasás
Az egyre nehezebben nyomon követhető költségvetési folyamatok megértésében segített a Költségvetési Tanács hét elején megjelent véleménye.
Hiába ígért nagyobb transzparenciát és átláthatóságot Magyar Péter, egyre kibogozhatatlanabb, ami a magyar költségvetésben történik. Hónapok óta egymásnak ellentmondó adatok jönnek az államháztartásból, ezért is vártuk kiemelt figyelemmel az augusztus végét, ekkora ígérte ugyanis Kármán András pénüzgyminiszter a 2026-os költségvetés átdolgozását.
Erre a hét elején sor került, hétfőn jelent meg a 2026-os költségvetés felülvizsgálatáról a Költségvetési Tanács véleménye. A háromtagú testület, amely az Orbán-kormány alatt vált kvázi vétójoggal rendelkező, megkerülhetetlen szereplővé a költségvetési tervezés során, éppen most veszítette el valódi jogosítványait, így a jövőben tetszés szerint adósíthatja el Magyarországot bármely kormány.
A véleményéből mindenesetre az derült ki, hogy a korábbi hiánycélt jócskán megemelte a Kármán András-vezette szaktárca. Az érvényben lévő 5 százalékos ESA-hiánycélt 7,5 százalékra növelte. Ebben nem is volt meglepetés, hiszen egy ideje már lényegében ezt kommunikálta a Tisza-kormány, annál inkább volt váratlan a pénzforgalmi hiány megemelése.
A hányatott sorsú 2026-os költségvetést eredetileg 4218,5 milliárd forintos pénzforgalmi hiány mellett tervezte az előző kormány, ami aztán különböző okokból kifolyólag többször módosították. Tavaly novemberben Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés miatt 5445 milliárd forintra emelte. A Tisza-kormány azonban ezt most még följebb tornázta, egészen 7230 milliárd forintra.
Az új hiányszint ugyanakkor azért is megdöbbentő, mert júliusban ettől nagyobb messze álltunk. A héthavi halmozott deficit 2857,9 milliárd forint volt, tehát öt hónap alatt még 4400 milliárd forint hitelt akar felvenni a Tisza-kormány, ami teljesen életszerűtlen.
A hiány ekkora emelését ugyanis a költségvetési folyamatok egyáltalán nem indokolják. A Költségvetési Tanács véleményéből pedig pontosan kiderül, hogy egészen más okai vannak, mint amit Magyar Péter állít.
Ugyanakkor fontos hozzátenni: mára szinte nyomonkövethetetlen, ami a költségvetésben zajlik. Nem lehet eltagadni, az előző kormány is erről tehet, általában évköben is többször belenyúlt attól függően, hogy a makrogazdasági folyamatok hogyan alakultak. Ez azonban nem mentesíti a Tisza-kormány és Magyar Pétert sem, aki egészen elképesztő hiányszintekkel dobálózott az utóbbi hónapokban.
„A költségvetés átvilágítása után azt látjuk, hogy a 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet” – mondta Magyar Péter még júniusban, a háromnapos kihelyezett kormányülést követően. A kormányfő egyenesen Gyurcsány Ferenchez hasonlította elődje költségvetési gyakorlatát, sőt, még ennél is tovább ment, amikor azt mondta egy parlamenti vitában, hogy áprilisban „ilyen picin múlott, hogy Magyarországon nem lett államcsőd”.
A kormányfő szavait több okból kifolyólag is fenntartásokkal kell kezelni.
Az kétségtelen tény, hogy már áprilisra – az előző kormány jóléti és választások előtti intézkedéseinek következtében – az eredetileg tervezett éves hiány közel 90 százaléka összejött, ugyanakkor a költségvetési hiány lefutása a Covid óta erősen „fejnehéz”. Az éves pénzforgalmi deficit jelentős része rendszerint az év első hónapjaiban keletkezik, majd a nyáron platózik, míg az utolsó hónapokban ismét fellazul a költségvetési fegyelem. Ezért az év első négy hónapjának adataiból önmagában még nem lehet pontos következtetést levonni, pláne úgy, hogy közben bármikor van lehetősége a kormánynak belenyúlni a folyamatokba.
A valóságban úgy tudjuk, hogy Nagy Márton 6,5 százalékos hiányszint mellett adta át áprilisban a kassza kulcsát Kármán Andrásnak, tehát szó sem volt semmiféle 7–8 százalék fölötti hiányról.
A Világgazdaságnak korábban nyilatkozó elemző is inkább a politikai kommunikáció kategóriájába sorolta ezeket a számokat. A 6 százalék körüli tényleges hiányt támasztja alá az is, hogy hazai elemzők mellett a nemzetközi hitelminősítők is ezzel kalkuláltak május–június folyamán az első idei felülvizsgálati körük alatt.
De egy ettől is beszédesebb, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sem tervezett plusz forrásbevonást. Évközben rendre felmerülhet a magasabb hiány miatt a finanszírozási terv módosítása, ez idáig azonban idén elmaradt. Tavaly például már június elején, amikor informálisan a 3,7 százalékos hiányról feljebb emelte a deficitet a kormny, emiatt vont be pluszforrást az ÁKK, és duplázta meg a devizakötvény kibocsátását.
A költségvetési folyamatok átláthatóságát az is nehezítette, hogy két egymást követő hónapban is többletes lett a büdzsé. Júliusban egészen kiugró, 524,3 milliárd forintos többletet mutatott az államháztartás központi alrendszere. Magyar Péter persze azonnal reagált.
Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást
– fogalmazott a miniszterelnök, azonban néhány nappal később Kármán András ismerte el: a júliusi többletet szezonális tételek okozták.
Mint megtudtuk, valóban két egyszeri technikai tétel hozta össze a gigantikus szufficitet:
Éppen ezen tényezők miatt volt fontos megvárni, mire jut Kármán András a költségvetés felülvizsgálatával. A korábbi államtitkártól – akiről Nagy Márton zárt ajtók mögött elismerően beszélt, mivel szerinte kiváló szakember – okkal lehetett várni, hogy Magyar Péter mondatai után szakmai síkra tereli a költségvetésről kibontakozó vitát.
Talán ennek is köszönhető, hogy Kármán András lényegében megcáfolta a miniszterelnöke szavait.
A pénzügyminiszter egy háttérbeszélgetésen, amelyre lapunkat nem hívták meg, árulta el, hogy 400 milliárdot sikerült megspórolni, és év végéig további 300 milliárdot tervez lefaragni az egyes minisztériumok fejezeteiből. A Portfolió tudósítása szerint Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára ezt úgy részletezte, hogy a költségvetésnek
Tehát szó sem volt semmiféle ezermilliárdos megtakarításról, de még a 400 milliárd is túlzó, ha azt vesszük, hogy 200 milliárd a beruházások elhalasztását jelenti. Itt érdemes megjegyezni: kérdés, hogy mennyire volt jó döntés a beruházások leállítása, amikor a kormányváltás miatt érezhetően a külföldi befektetők is kivárnak beruházási döntéseikben. A KSH szerda reggel közölt adatai is megerősítették, hogy továbbra a magyar gazdaság egy legérzékenyebb pontját jelentik a beruházások, éves szinten 9 százalékkal csökkentek a beruházások volumene. A dinamika ilyen mértékű visszaesésében ugyanis egyértelműen közrejátszik a kormányváltás okozta bizonytalan gazdasági környezet. Ráadásul maga a PM is úgy számol, hogy a vártnál rosszabb makropálya 0,4 százalékkal növeli az idei hiányt.
Az viszont nyugodtan kijelenthető, hogy nem Orbán Viktor vagy a Fidesz miatt lesz 7200 milliárd forint a költségvetési hiány, annak ellenére, hogy az előző kormány tényleg kiengedte a gyeplőt.
Sokkal inkább az uniós források fogják idén durván megemelni a költségvetési hiányt.
Barabás Gyula az említett háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a következő hónapokban "jelentős kiléngéseket fognak okozni az RRF-hez kapcsolódó tételek". Összesen 6,1 milliárd eurónyi befizetés, és 2100 milliárd forint megjelenik az augusztusi hiányban, ez majd decemberben fog csökkenni, amikor beérkeznek ezek az uniós források a magyar költségvetésbe. Abban ugyanis ezek szerint továbbra sincs változás, hogy a költségvetés előfinanszírozza az uniós programokat, amelyeket végül számlák ellenében, utólag térít meg az unió. Szintén egyenlegrontó tételt jelentenek a kormány idei szociális programjai, mint az iskolakezdési támogatás vagy a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, amely 63 miliárd forint plusz kiadást jelentenek.
Ugyanakkor mindennek az a hátulütője, hogy jócskán megemelkedik idén az államadósság. A PM szerint 2026 végére a GDP 77,5 százalékára nőhet az adósságráta, szemben a korábban várt 74,6 százalékkal. Másrészről viszont elvileg jövőre nagyobb mozgástere lesz a kormánynak. Az viszont mindenképpen a kormány javára kell írni, hogy beterveztek egy 500 milliárd forint értékű Havaria Alapot a renkdkívüli kiadások finanszírozására, amit ha végül nem használ fel, az még csökkentheti az idei hiányt.
A történet azonban itt sem ér véget. A Költségvetési Tanács ugyan tudomásul vette a módosított büdzsé számait, de több komoly kockázatot is azonosított. A testület szerint kérdéses lehet többek között a kormány által feltételezett gazdasági növekedés, a forint árfolyamának alakulása, valamint egyes költségvetési bevételek teljesülése. Magyarán: még a 7,5 százalékos hiánycél teljesítéséhez is szükség lesz arra, hogy a következő hónapokban több fontos makrogazdasági feltételezés nagyjából teljesüljön. Ez azért különösen kellemetlen a Tisza-kormánynak, mert miközben politikailag az Orbán-kormány örökségével magyarázhatja az idei hiány jelentős részét, 2027-től ez az érvelés egyre kevésbé lesz elegendő.
A Citi például emiatt már most attól tart, hogy a kormány nem tudja tartani a terveit, és 2030-ra nem sikerül 3 százalékra csökkenteni a költségvetési hiányt. Ha további cégek is ugyanerre a következtetésre jutnak, annak azonnali forintgyengülés és besorolásrontás lehet az eredménye. Így az sem zárható ki, hogy a befektetésre ajánlott magyar államkötvényeket leminősítik a hitelminősítők.
Napi