KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 27. 3 percnyi olvasás
Az északi-tengeri hajózási útvonal számos lehetőséget rejt.
Az északi-tengeri útvonal Oroszország északi partvidéke mentén haladó tengeri kereskedelmi útvonal, amely Ázsiát és Nyugat-Európát köti össze. – Az északkeleti átjárónak is nevezett terület átszelése évszázadokon keresztül jelentett leküzdhetetlen kihívást az európai hajósoknak, említhetjük közöttük a Ferenc József-földet felfedező osztrák–magyar expedíciót is – mondta el lapunknak Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior kutatója. Mint emlékeztetett, az utóbbi évtizedeket tekintve a 2007-es év hozott jelentős fordulatot a hajózásban és a jégtakaró zsugorodásában is. Ennek jelentősége, hogy az útvonalat nem most fedezte fel magának az emberiség a tengeri kereskedelem céljából. – A 2024–25-ös szezonban az útvonal a világ tengeri árukereskedelmének nem egész 0,5 százalékát adta, a Hormuzi-szoros lezárása és a közel-keleti konfliktus azonban katalizátorként hatott annak kihasználtságára, az útvonal jelentősége 2030-ig legalább ötszörösére nőhet, akár 2–5 százalék körüli részesedést is elérhet a világ tengeri áruforgalmában – emelte ki a kutató.
Jelenleg egyedül Oroszországnak vannak atommeghajtású jégtörő hajói, amelyek segítségével lényegében egész évben biztosítani tudja a hajózást a területen. Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök Atombiztos nevű oldalán közzétett írásában kiemeli: az északi-tengeri hajózási útvonal legfontosabb előnye, hogy sokkal rövidebb, mint a hagyományos déli útvonal, és biztonságos vizeken halad, ahol nem fenyegetnek kalóztámadások.
Az útvonal használatával 30-40 százalékkal lerövidül az Ázsiából a fontosabb európai kikötőkbe vezető út a Szuezi-csatornán átvezető úthoz képest.
A Sanghaj és Hamburg közötti távolság például ezen az útvonalon mintegy 7350 tengeri mérföld, ami 32 százalékkal kevesebb, mint a Szuezi-csatornán átvezető 10 800 tengeri mérföld. A rövidebb távolság miatt jelentősen csökken a menetidő, ami miatt az atomjégtörők szolgáltatásainak igénybevételéért felszámított díjjal együtt is jelentős költségcsökkentés érhető el.
Az elemzők és politikusok által emlegetett új világrend kialakulása rendkívül aktívan zajlik az Északi-sarkvidéken is. – A geopolitikában a területek és nyersanyagok feletti ellenőrzés megszerzése a legfőbb cél. Mára e szabad kapacitások beszűkültek a Földön, éppen ezért az Északi-sarkvidék tartalékai (kőolaj, földgáz vagy ritkaföldfémek) és potenciáljai, így a tengeri hajózási útvonalak megnyílása is a nagyhatalmak érdeklődésének középpontjába került, fokozva a közöttük lévő versengést – hívta fel lapunk figyelmét Németh Viktória.
Ugyanakkor látható, hogy a térségben együttműködések is alakulnak. Ázsia két vezető nagyhatalma, Kína és India is kész részt vállalni az útvonal fejlesztésében, tervezik egy tengeri folyosó létrehozását is az indiai Chennai kikötőtől Vlagyivosztokig. De az északi útvonal jelentőségét mutatja az is, hogy nemrégiben az Egyesült Államok is bejelentette, hogy három új, hagyományos meghajtású jégtörőt épít.
Ha az egész térséget nézzük, az Északi-sarkkörtől északra összesen nyolc állam rendelkezik területtel, az Egyesült Államok (Alaszka), Kanada, Dánia grönlandi területén keresztül, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország. Emellett a Jeges-tenger jelentős része a nemzetközi vizek kategóriájába tartozik. Kérdés azonban, mely országok tudnak profitálni a térség hajózási útvonalaiból és ásványkincseiből.
– Európa kissé megkésve igyekszik biztosítani pozícióját az Északi-sarkvidéken. Ugyan 1996 után, Finnország európai uniós csatlakozását követően a közös külpolitikában kialakult az úgynevezett északi dimenzió, de ez nem töltött be hangsúlyos szerepet. Emellett Dánia hiába tagja az Európai Uniónak, Grönland autonóm területként mégis kilépett az európai közösségből 1985-ben – jegyezte meg lapunknak Németh Viktória. A szakértő szerint az ébresztőt Donald Trump második elnöki ciklusa jelentette az EU számára. Ekkor külképviseleti irodát is nyitottak Grönland fővárosában, Nuukban, 2025 óta pedig katonai és biztonságpolitikai téren, például hadgyakorlatokkal, vagy az EU-n kívüli Izlanddal és Norvégiával kötött űr- és műholdas megfigyelési egyezmény részeként is erősítette jelenlétét Brüsszel a térségben.
– A kereskedelmi elhidegülés Európa és Kína, valamint Oroszország között csökkentheti a tengeri kereskedelmi áruforgalmat az északi régióban. Ugyanakkor az orosz LNG egyelőre továbbra is érkezik az orosz északi-sarkvidéki régióból Európa egyes országaiba, például Belgiumba és Franciaországba – tette hozzá az elemző.
Idén több más olyan geopolitikai esemény is történt, amely felhívta a figyelmet az északi-sarkvidéki régió stratégiai fontosságára és jelentős ásványkincseire. Az arktikus térségben elhelyezkedő Grönland szintén rendkívül gazdag nyersanyagokban. A sziget feletti ellenőrzés kérdése egyre nagyobb feszültséget okoz a nyugati szövetségi rendszeren belül, az Egyesült Államok és Európa között. Grönland a világ tizennegyedik legnagyobb területű országa lenne, jelenleg Dánia autonóm tartománya, amelyet mindössze 56 ezren laknak, földrajzilag pedig az észak-amerikai kontinenshez tartozik.
Ez elsősorban a védelmi szempontok miatt fontos, de a sziget számos erőforrással rendelkezik, a ritkaföldfémektől az uránig a gazdaság működtetéséhez elengedhetetlen alapanyagok állnak rendelkezésre. Ezek is fontosak lehetnek a nagyhatalmak és a bányászati konzorciumokat megvásárolni kívánó vállalatok számára
– jegyezte meg a kutató.
Az északi-sarkvidéki területeken jelentős kőolaj- és földgázkészlet és nagy mennyiségű ásványi anyag is található, beleértve a vasércet, a rezet, a nikkelt, a cinket, a foszfátot és a gyémántot. Becslések szerint a világ bizonyított kőolajkészleteiből 5,3 százalék és földgázból 21,7 százalék található az Északi-sarkvidéken. A sarkkör legtöbb kőolaj- és földgázforrása Oroszországhoz tartozik: az összes fel nem tárt, de hasznosítható kőolajkészletek 41 százaléka és a gáz 70 százaléka lehet az országban.
Borítókép: Orosz jégtörő (Fotó: AFP)
Napi