Mióta május 9-én megalakult az új Országgyűlés, még nem tartottak ilyen hosszú szünetet, mint aminek most vetnek véget a csütörtöki plenáris üléssel. Az eddigi rekord egy 14 napos szünet volt, még május 12. és 26. között, ezt adja át a múltnak a mostani csúcs, miután augusztus 11-e után, 16 nap pihenőt követően, augusztus 27-én, csütörtökön visszatérnek a képviselők az ülésterembe.

Lesz egy nagy visszatérő is Forsthoffer Ágnes személyében, aki az új köztársasági elnök megválasztásáig ideiglenes ellátta az államfői feladatokat. Az Országgyűlés elnöke utoljára július 14-én volt jelen a parlament ülésén, de nélküle is voltak emlékezetes pillanatok, hogy mást ne említsünk, az őt helyettesítő Hallerné Nagy Anikó egy alkalommal a miniszterelnököt, Magyar Pétert figyelmeztette, hogy ne zavarja az aktuális szavazást bekiabálásokkal.

Most visszatér minden a régi kerékvágásba, és rögtön kifejezetten fontos ügyekre kerül sor. Még mielőtt 13 órakor összeül az Országgyűlés, egy nagy figyelmet kiváltó, fajsúlyos eseményre kerül sor; reggel 9-kor az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság ülésén szavazzák meg, hogy kit terjesztenek a parlament elé a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének, valamint négy alelnökének. Jancsics Dávid visszalépése után három jelölt maradt: Unger Anna, Ligeti Miklós és Sárvári Nicholas. Miután a bizottság megnevezi a végleges jelölteket, a parlament pénteki ülésén szavaz róluk, de előtte még más ügyekben is dönt az Országgyűlés.

A csütörtöki plenáris ülés ezúttal is Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik, utána szokás szerint következnek a frakcióvezetők, ez a kezdés pedig garantálja a puskaporos hangulatot, ahogyan azt megszokhattuk már az új Országgyűlésben. A várható tűzpárbaj után a parlament a Médiatanács új vezetésének kiválasztásához szükséges eseti bizottság létrehozásáról dönt, emellett a bizottsági tisztségviselőkről és tagokról is szavazhatnak a jelöléstől függően.

A nap további részében az alábbiakról folytatnak általános vitákat:

• A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosításáról – A szakképzési centrumok vezetésének átalakítása: megszüntetnék a kancellári pozíciókat, a feladatokat pedig a főigazgatók vennék át, akiket szakmai főigazgató-helyettes segítene. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása 2026. december 31-én megszűnne, az új főigazgatói pályázatokat pedig szeptember végéig ki kell írni.
• Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról – Az uniós irányelvekhez igazítva védenék a közéletben részt vevőket és az újságírókat a visszaélésszerű, elhallgattatásra törekvő pereskedéstől (úgynevezett SLAPP-perek), lehetővé téve a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetek korai elutasítását. Emellett megszünteti a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, valamint pontosítja a gondnoksági perekre és a polgári eljárásra vonatkozó szabályokat.
• A Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról – A javaslat az alkotmánymódosítás utáni új szabályokhoz igazítja a jogszabályokat, hogy minden tekintetben összhangban legyenek egymással. Ennek keretében átírja az Alkotmánybíróság működését: a tagok ezentúl maguk választanak elnököt pályázat útján, a bírák megbízatása 70 éves korukban megszűnik, a döntéseiket pedig újra a Magyar Közlönyben kell nyilvánosságra hozni.
• Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról – A törvényjavaslat a rászoruló háztartások megsegítése és a fűtési költségek csökkentése érdekében 27 százalékról 5 százalékra mérsékli a tűzifa és más faalapú tüzelőanyagok (például pellet; brikett) általános forgalmi adóját. Az áfacsökkentésről szóló szabályozás a tervek szerint 2026. szeptember 15-én lép hatályba.

Esküt tesznek a szuperhivatal megválasztott vezetői

A fentiek általános vitája vezérszónoki felszólalásokkal folytatódik pénteken is, majd le is zárják őket, de ekkor szavazásra még nem kerül sor. Nem maradunk azonban szavazás nélkül, lesz ugyanis egy titkos voksolás, ez azonban kiemelt jelentőségű lesz. Ekkor dönti el a parlament, hogy elfogadja-e az illetékes bizottság jelöléseit az NVVH elnöki és alelnöki tisztségeire. A várhatóan sikeres szavazást követően a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői le is teszik esküjüket az Országgyűlés előtt.

Ezzel lezárul a Tisza Párt választási kampányban tett egyik legnagyobb és a szavazóik által legjobban várt vállalásának az első fejezete. Miután megválasztották a széles jogkörrel felruházott szuperhivatal legfőbb tisztségviselőit, elkezdődhet a munka, első körben a teljes hivatal felépítésével, az állomány kialakításával. A Tisza szimpatizánsai természetesen már az első ügyet várják, amivel a hivatal foglalkozni kezd, erre azonban még valószínűleg sokat kell várni, nem is beszélve vádemelésről, hovatovább jogerős ítéletről.

Hogy Unger Anna, Ligeti Miklós vagy a váratlanul utólagosan a párt parlamenti frakciója által felterjesztett Sárvári Nicholas vezeti-e majd a vagyonvisszaszerzési hivatalt, cikkünk megjelenését követően órákon belül eldől, addig is ajánljuk olvasóink figyelmébe a jelöltek bizottság általi meghallgatását, amiről ebben a tudósításunkban írtunk részletesen.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. június 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)