BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 27. 3 percnyi olvasás
Fenyegető üzenetben ment neki a kormánypárti politikus egy atyának, miután állítólag kritikát fogalmazott meg a Tiszáról.
Gyakorlatilag bűncselekménnyel vádolta meg Kiss János tiszás országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban a pétervásárai templomban szentmisét tartó atyát. Mint megírtuk, a kormánypárti politikus szerint az atya kritikát fogalmazott meg a Tiszáról. Kiss elismerte, hogy nem hívő, azonban mégis megmondaná, hogy mi hangozzon el egy szentmisén, mivel úgy vélekedett, hogy a politika nem való Isten házába. A tiszás politikus arról értekezett, hogy az atyát el kellene tiltani, mivel szerinte az az ember sem való Isten házába, aki helyzetével, pozíciójával visszaélve mások ellen uszít és gyűlöletet kelt. Majd közösségi elleni bűncselekménnyel vádolta az atyát és a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusait emlegette. A képviselő azt is írta, „hasonló eset a jövőben Isten Házában ne fordulhasson elő, ennek érdekében mindent meg kell tennünk, és mindent meg is teszünk”.
Az országgyűlési képviselő közjogi értelemben bizonyosan túllépi a hatáskörét, amikor nemcsak vitatja, amit egy pap a szószékről mond, hanem elő is írná, mi hangozhat el egy misén, és a pap eltiltásáról, sőt büntetőjogi felelősségéről beszél
– vélekedett lapunknak ifj. Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász kiemelte, hogy az alaptörvény védi a nyilvános szertartást és a tanítást, kimondja az állam és a vallási közösségek különvált működését, valamint az egyházak önállóságát. Emellett az alaptörvény a keresztény kultúra védelmét állami kötelességgé teszi. Lomnici megjegyezte, hogy az Alkotmánybíróság szerint az állam nem lehet bíró hitbeli kérdésekben. Eszerint az államnak vallási és a lelkiismereti meggyőződésre tartozó más kérdésekben semlegesnek kell lennie, nem avatkozhat be az egyházak belső ügyeibe, és különösen nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében. Továbbá törvény tiltja, hogy az állam felügyeleti szervet tartson fenn az egyházak felett és belső szabályt, hitelvet vagy egyházi döntést vizsgáljon, módosítson, felülbíráljon.
A pap eltiltása, áthelyezése, a homília megítélése a megyéspüspök és a kánonjog dolga, nem a választókerületi képviselőé
– húzta alá Lomnici.
Majd megjegyezte, hogy a strasbourgi gyakorlat ugyanezt a belső autonómiát a közösségi vallásszabadság magjához sorolja. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már volt Állami Egyházügyi Hivatal, békepap-rendszer és papok elleni koncepciós eljárás.
A »tiltsák el az atyát« mondat az állami egyházfelügyelet felidézése, amely a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon megengedhetetlen
– tette hozzá.
A szakértő szerint a képviselőnek számolnia kellett azzal, hogy uszító kommenthadjárat indul az érintett pap és egyúttal a katolikus egyház ellen is.
Ilyenkor minden tisztességes embernek kötelessége felszólalni amellett, – felekezeti hovatartozástól függetlenül – hogy a világi hatalomnak nincs szakrális felsőbbsége a hit dolgaiban. A korrekció helye az ordinárius, nem a frakció. A papot a püspöke igazítja, a képviselőt a választó, a bűncselekményt a bíróság ítéli meg. Aki ezt összekeveri, az nem a templomot védi a politikától, hanem a politikát emeli a templom fölé
– vélekedett ifj. Lomnici.
A kommentelők egy részének tetszését azonnal elnyerte az ötlet. Volt, aki egyenesen törvényjavaslat beterjesztésére kérte a képviselőt, amelyben megtiltják a papoknak a hasonló szónoklatok megtartását. Ez a kommentelő magának az egyháznak is előírná, hogy mit tegyen ilyen esetekben.
A józanabb gondolkodású kommentelők egyébként nem értik, hogy ha valaki nem hívő, miért megy szentmisére. Volt, aki felhívta a figyelmet, hogy ha az egyház nem szólhat bele az állam dolgába, akkor az állam se szóljon bele az egyházéba. Más azt írta, hogy a kommentelő javaslata az ötvenes években már létezett, akkor ráadásul börtönbe is zárták a papokat.
A képviselő posztjával kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak, amelyhez az egyházügyek tartoznak, azonban nem kaptunk választ.
Megírtuk azt is is, tart a rendőrségi nyomozás a Tisza-tavi Ökocentrum korábbi beruházásai miatt – tudta meg a Magyar Nemzet. Az eljárás egy belső átvilágítást követő feljelentés nyomán indult, és sajtóinformációk szerint a kifogásolt ügyletek Kiss János tiszás politikus ügyvezetői időszakában valósulhattak meg. A politikus 2011 és 2024 között vezette az Ökocentrumot.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen zajlik, gyanúsítottja nincsen az ügynek.
Az eljárás az Ökocentrum jelenlegi fenntartói és vezetése feljelentése nyomán indult, miután egy belső átvilágítás során több, korábbi beruházás körülményei is kérdéseket vetettek fel. A nyomozás három beruházást érint: a volt Fávor panzió tetőszerkezetének cseréjét, egy támfal megépítését, valamint az Ökocentrum kilátóteraszának újraburkolását.
Az Állami Egyházügyi Hivatalt 1951-ben hozták létre, a rendszerváltáskor, 1989-ben szűnt meg. A Minisztertanács felügyelete alá tartozott, teljes mértékben együttműködött az állambiztonsági szervekkel. 1990-ben már törvény mondta ki, hogy az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Németh András Péter)
Napi