• Ártalmatlan növedék: a fibróma egy teljesen jóindulatú, nem fertőző kötőszöveti burjánzás, amely nem alakul át rosszindulatú daganattá.
• Irritáció és esztétika: főleg a dörzsölésnek kitett hajlatokban (nyak, hónalj) jelenik meg, és bár orvosi veszélyt nem jelent, ruhával érintkezve begyulladhat, nyáron pedig esztétikailag zavaró.
• Gyors eltávolítás: bőrgyógyászati úton (ollóval, fagyasztással vagy lézerrel) pillanatok alatt, szinte nyom nélkül és fájdalommentesen megszabadulhatsz tőle.

A hideg téli hónapokban, amikor vastag pulóverekbe és sálakba burkolózunk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni a testünkön megbújó apróbb szépséghibákról. Amint azonban beköszönt a kánikula, előkerülnek a kivágott felsők és a bikini-topból, a ruhából itt-ott kikandikáló esztétikai hibák, mint például a fibróma, amelyek hirtelen sokkal jobban zavarni kezdik az embert. Ez a teljesen ártalmatlan, de roppant bosszantó jelenség rengeteg ember mindennapjait keseríti meg, amikor a strandon vagy a tükör előtt állva szembesülnek a jelenlétével.

Miért alakul ki a fibróma a bőrünkön?

A közhiedelemmel ellentétben ez az elváltozás nem fertőző, és semmi köze a vírusos szemölcsökhöz, így a köznyelvben elterjedt „futószemölcs” kifejezés szakmailag teljesen helytelen. Valójában egy puha tapintatú, jóindulatú kötőszöveti sejtburjánzásról van szó, amely leggyakrabban bőrszínű vagy halványbarna kis gömböcskeként jelenik meg. 

A pontos kiváltó okát még vizsgálja az orvostudomány, de az már biztos, hogy a genetikai hajlam és az alkati tényezők kulcsszerepet játszanak a megjelenésében. Emellett a hormonális változások – például a terhesség vagy a változókor – szintén látványosan felpörgethetik a növekedésüket. 

Különösen kitettek a harmincas éveikben járó vagy annál idősebb felnőttek, a túlsúllyal küzdők, valamint az inzulinrezisztenciában vagy cukorbetegségben szenvedők. A mechanikai irritáció is komoly rizikófaktor: a bőrredők egymáshoz dörzsölődése, a szűk ruházat, a gallérok, vagy a folytonos nyaklánchasználat miatt a nyak, a hónalj, a szemhéj és a mellek alatti területek a leginkább veszélyeztetett zónák.